Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-05-01 / 9. szám

BARANGOLÁS HATÁRON INNEN ÉS TÚL HAZAI KÖRKÉP U Nincs többé vasfüggöny Épp egy esztendeje, 1989. május 18-án egy örök életűnek tűnő valami felett mondatott ki: nincs többé. E napon döntött úgy a Minisztertanács, hogy hazánk rést üt a politikai Keletet és Nyugatot elválasztó vasfüggönyön. Jelképes, miniszteri drótátvágások és vasfüggöny-szuvenírek magas vendégeknek való átnyújtása után, a múlt év őszén lett végképp semmivé az elektromos jelzőrendszer és mindenféle akadály, végig az osztrák-magyar határon. Vajon miként éli meg újsütetű „európaiságát" Sopron és Kőszeg, a két hajdani „határőrváros"? Sopron első házában most a városi tanács működik. De nem ezért emlegetik „elsőként”. Egy helybeli monda szerint ugyanis tényleg a település első épülete állt a helyén. Kis kunyhó volt ez, amelyben egy szénégető tengette életét. Egy napon a szénégető az erdőt járva egy kisleányra buk­kant. Megsajnálta a kis árvát, ha­zavitte és felnevelte. Aztán ami­kor felcseperedett a lányka - hogy, hogy nem -, kiderült róla, hogy egy nagyon gazdag ember elveszett gyermeke. A gazdag apa rátalált a lányára, s a kunyhó he­lyén, hálája jeléül, ezt a szép, emeletes házat építtette. A palota mellett áll a várostorony vagy tűztorony. Ennek alapjait pedig a leány rakatta nevelőapjának. A torony 1676-ban leégett, aztán új­raépítették, az eredetinél jóval magasabbra és karcsúbbra. így, ebben a formájában lett a város jelképe. Kisváros - kis pénz? De talán kopogjunk be a város „első” házába. Kovács László közművelődési felügyelő szerint ma már néhány Európa-hírű ren­dezvénnyel, programmal is büsz­kélkedhetnek. Ilyen például a Soproni Tavaszi Napok, amely március közepén kezdődik, a Soproni Ünnepi Hetek, amelyet idén június 22. és július 15. kö­zött rendeznek meg, illetve a Soproni Ősz, amely szeptember utolsó és október első hetében lesz. Évente 70-80 hangversenyt is rendeznek a városban, mind­annyiszor telt házak előtt. Persze az örökös pénzhiány Sopront sem kerüli el. Idén télen például be kellett zárniuk a mú­zeumokat, hogy a fűtési díjat megtakarítsák. Kivételt csak a Stornó-gyűjteménnyel és a köz­ponti múzeummal tettek. Egyéb­ként ilyen eset 1945 óta nem for­dult elő a városban. Ezekután végképp szomorú, amit Kovács úr állított, mármint hogy múzeu­maik ennek ellenére kedvezőbb helyzetben vannak, mint az or­szág többi közgyűjteménye. Ez azzal is igazolható, hogy Sopron minden múzeumában rendelke­zésre áll magyar és német nyelvű katalógus, illetve idegenvezetésre alkalmas magnetofonfelvétel. A Sopronban tevékenykedő idegenforgalmi irodák sajnos hallani sem akarnak arról, hogy mélyebben a zsebükbe nyúljanak a számukra „kuncsaftokat” von­zó helyi kulturális élet támogatá­sára. A pár százezer forint, amit befizetnek egyik-másik rendez­vény számlájára, a város szerint, csepp a tengerben.- Magyarországon a kisváro­sok anyagilag nagyon nehéz hely­zetben vannak - kesereg Preinin­­ger Ferenc, az ugyancsak határ menti, és szintén műemlékeiről nevezetes település, Kőszeg pol­gármestere is. - Az egész eddigi tanácsi szabályozórendszer kife­jezetten kisvárosellenes volt. Vár­juk az önkormányzatot, de min­den jel arra mutat, hogy pénzünk egy sor sürgető feladathoz így sem igen lesz. Elsősorban arra gondolok, hogy semmiféle anya­gi támogatást nem kaptunk ah­hoz, hogy rendbe tegyük a határ­sáv megszűntével felszabadult te­rületeket. Elszomorító látványt nyújtanak az üres katonai épüle­tek, betört ablakaikkal, ajtóikkal, a kidőlt útkorlátok, a rossz utak. A vasfüggöny lebontásával egy teljesen új helyzettel állunk szem­ben. Kértük, hogy erre való te­kintettel kapjunk egy egyszeri, rendkívüli támogatást. Hiába. Az idegenforgalom növekedése - persze korlátozó rendeletek nél­kül -jó a kereskedőnek, jó a ven­déglősnek, de a városi tanács csak az újabb kötelességeket érzi, melyeknek anyagiak híján egyre kevésbé tud megfelelni. Sztrájkoló boltosok De mi „korlátozza” a kereske­dőt? Mire utalt a polgármester? Tavaly nyáron még kilószám vitték a „sógorok” Ausztriába a sajtot, felvágottat, egyebeket a határ menti üzletekből. Az egyik soproni ABC-áruház vezetője - pedig minden kapható itt, ami szem-szájnak ingere, sőt olyasmi is, ami másutt, például a főváros­ban, hiánycikknek számit - teli van panasszal:- Az osztrákok nem mernek úgy vásárolni, mint régen. A múlt ősszel korlátozták az élelmiszer­kivitelt, senki sem kockáztatja, hogy elvegyék tőle a határon,

Next

/
Oldalképek
Tartalom