Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-15 / 8. szám
SZOMSZÉDOLÁS 43 Szellemi szerződésszerzoaes s Nagyváradon A pezsgő szellemi életéről hires Nagyváradon a hallgatást parancsoló diktatúra után új harcra indultak az írástudók. A költő Horváth Imre, a régi nemzedék nevében köszönti az új nagyváradi irodalmi-művészeti-közéleti hetilapot, a Kelet- Nyugatot, és egy kis szellemi leltárt is készít.- A Holnaposok harca utáni látszólagos csendességben olyan kitűnő emberek munkálkodtak, mint Tabéry Géza, Zsolt Béla, Nadányi Zoltán - emlékeztet. - A második világháború nemcsak az írók, hanem az olvasók nagy részét is megtizedelte. Azután megjelentek az új tehetségek, így Bajor Andor, Hornyák József, Réz Ádám, Réz Pál. Ám Horváth Imre véleménye szerint az akkori sivár világban sem ők, sem az életben maradt régiek, mint Gáli Ernő és Csehi Gyula, Bélteky Lászly és Ruffy Péter nem találtak életteret a városban. Végül Fábián Sándor és (a cikkíró) Horváth Imre maradt meg váradi költő-A hetilap riportere a mindössze ezer lelkes gömöri falu, Serke lelkipásztorát kereste fel, aziránt tudakozódva: hogyan él és munkálkodik a fiatal lelkésznő, aki több falu magyar reformátusaiért tevékenykedik. A serkeiek ma is büszkék rá, hogy templomuk a Várhegyen magasodott Lorántffy-vár köveiből épült. Ők voltak az egykori birtokosok, őket követték a Bánffyak, a Fáyak és a Gömöriek. Az utóbbiak kastélya ma már csak romokban hever, s felverte a nek. A hatvanas évek vége felé jelent meg az új nemzedék, de hiába volt a sok tehetség, írásaik java része nem az olvasókhoz, hanem az asztalfiókokba került. Horváth Imre reméli, hogy ezek a rejtegetett írások most majd napvilágra kerülnek.- Mit mondhatunk íróinknak serkentően és megnyugtatóan? - kérdezi a továbbiakban. - Én egyedül a szellemi szerződésben hiszek. Magyar és román irók juthatnak közelebb egymáshoz azzal is, ha lefordítják egymás legjobb műveit. E szellemi szerződés jegyében indult útjára az új nagyváradi lap, új írásokkal, új időkkel, új tettekkel és főleg új gondolatokkal. A költő Horváth Imre a lap első számában végül költőhöz méltó, gyönyörű képpel zárja mondandóját:- Keletről Nyugatra tartva úgy kívánunk belépni Nyugat szép szalonjába, hogy nem töröljük le lábunkról Kelet aranysarát. gaz a körülötte levő hajdani szép parkot is. Pedig itt áll az a szabadtéri színpad, ahol évről évre megrendezik hét szomszédos falu hagyományos találkozóját. A riporter, Mács József pontos leírást ad a szlovákiai magyar faluról, ahol 400 református él, s ahonnan Kiss József költő is származott. A paplakot Erdélyi Judit lakja, akihez Serkén kívül Simonyi, Dornya gyülekezete is tartozik, és gondozza a jénei és a füleki reformátusokat is. Elhivatottságból vállalta ezt a nehéz utat, hívő családban nőtt fel, s ő maga is korán személyes hitre jutott.- A vallásgyakorlás korlátozása félelmet váltott ki és pusztítást végzett az emberi lelkekben - mondta a riporternek -, hiszen az erkölcsi élet megromlása következett be... A fiatal lelkésznőtől azt is megtudjuk, hogy Léván az volt az utolsó magyar osztály, amibe ő járt, ezzel 1975-ben meg is szűnt a magyar gimnázium a városban.- Mi a helyzet a reformátusokkal Szlovákiában? - érdeklődött a riporter.- Körülbelül nyolcvanezer református él Szlová-A Munkácsy Mihály Észtországi Magyar Kulturális Egyesület első híradójában, a Kapcsolatban Bán István és Strömpl Judit megrendítő vallomását olvashatjuk arról, hogy a különböző időkben és körülmények között odasodródott hajdani kárpátaljai magyarok számára mit is jelent mostanság Észtországban magyarnak maradni. A cikkírók meggyőződéssel vallják: ha egy nemzet szétszakadása külső beavatkozás eredményeként valósult meg, éppen az erőszakkal lecsatolt területeken élő magyarok ragaszkodnak leginkább magyarságukhoz.- Egy sor nyugati országban külön minisztérium foglalkozik az etnikumok problémáival, és a kisnemzetek kultúráját óvó tevékenység, így az iskolák fenntartása, jelentős állami támogatást kap. Ez a felvilágosult szemlélet - mutatnak rá a cikk írói - példaként szolgálhat, hiszen egyrészt bátorítást vákiában. Úgy százhúsz lelkész szolgálja a gyülekezeteket! Tizenötre teszem a női lelkipásztorok számát. A nagy lelkészhiány miatt Erdélyi Judit is öt falu reformátusait pásztorolja. A harminc anyaegyházközséget a hozzátartozó leányegyházakkal a gömöri egyházmegyében harminc lelkész helyett mindössze tíz látja el! A riporter, Mács József aziránt is érdeklődött: érződik-e a kis faluban is a Csehszlovákiában lezajlott békés forradalom hatása? A lelkésznő tapasztalata szerint máris roppant nagy a változás. Most már azok is mernek nyíltan az egyházhoz tartozni, akik eddig még a templomba sem jártak. nyújt a nemzeti hagyományok megőrzéséhez, amely maradandó kincs, ugyanakkor hasznot jelent a kormány számára.-Természetesen hiába vannak szép szólamok - olvassuk a továbbiakban -, ha közben sorra bezárják a nemzetiségi iskolákat, és bűnnek tekintik a nemzeti hagyományok ápolását. A jövő csakis a nemzetek szabad fejlődéséé, mert ez vethet véget a nemzetiségi gyűlölködésnek.- Kezünket a szívünkre téve meg kell állapítanunk, hogy ettől az ideáltól a Szovjetunió népei még messze vannak. Aki viszont eljutott a felismeréshez, tekintse lelkiismereti kötelességének, hogy minden lehetőséget felhasználva hirdesse a népek közötti egyenjogúság, tolerancia és egymás iránti tisztelet nemes ügyét. A Munkácsy Mihály Észtországi Magyar Kulturális Egyesület ebben látja munkájának értelmét. Reformátusok Szlovákiában Magyarnak A'A PC 07/ A T maradni Észtországban
