Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-15 / 8. szám
KRÓNIKA II Zárolt bankszámlára kerülhet Nem vész el a nyugdíj! A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE ELNÖKSÉGÉNEK NYILATKOZATA A Magyarországon és a nagyvilágban élő magyaroka: mélységes aggodalommal és felháborodással töltik el a Romániából, Erdélyből érkező hírek. Reményeik, Helyeket az ottani változásokhoz fűz ek, szertefoszlóban vannak. Mára íz egyre fokozódó magyarellenes hangulatkeltés pogromokba torkollott. A lincselésnek halálos áldozatai van iák, és súlyos sérüléseket szenvedet: Sütő András is, kortárs irodalmunk kiemelkedő személyisége, a romániai magyarság kitartásának és békés szándékainak megtestesítője. A Magyarok Vi ágszövetsége Elnöksége a leghatár jzottabban elítéli a soviniszta, fasis2toid román csoportok, mindeneke őtt a Vatra Románeasca terrori: ta dühöngését. Ezekről a törvényű lenségekről a világ közvéleménye ilőtt kell számot adniuk. A Magyarok Világszövetsége Elnöksége egységes fdlépésre hívja fel a világ magyarságát. Akadályozzuk meg, hogy a történelem legsötétebb zugaiból előmerész :edő erők valóra válthassák a decen béri forradalmat megtagadó, az érdé yi magyarság teljes megsemmisítési :vel fenyegetőző jelszavukat, miszeri it „a karácsony a tiétek volt, a húsvét a miénk lesz”. A világ különböző ré izein élő magyarok legyenek azon hogy országaik kormányainak, közvéleményének és tömegtájékoztatásának figyelme a sokat szenvedett Erdélyre irányuljon. Az európai és tengi rentúli sajtó embereinek jelenlétét, az objektiv tudósításokat, a reflekto fényt a sátáni indulatok felkorbácsdói nem szenvedhetik. A Magyarok Világszövetségének Elnöksége kifejezi i estvéri szolidaritását a nemzet most legsúlyosabb napjait élő románia részének tagjaival és szervezeteivel. Felkéri a Magyar Köztársaság 1 ormányát, hogy továbbra is a diplomácia teljes fegyvertárának felvonultatásával igyekezzen garanciákat sze ezni a romániai magyarság biztonságára, teljes jogegyenlőségére nézve Többen is azzal a kérdéssel fordultak hozzánk, hogy elvesztik-e Magyarországon megszerzett nyugdíjjogosultságukat, ha huzamosabb időre, esetleg véglegesen külföldre távoznak? Egyik egyesült államokbeli olvasónk a kővetkezőket írta: „Édesanyám barátai, rokonai kedvéért rendszeresen hazalátogat Magyarországra, s ilyenkor dollárt kell átváltania, hogy a látogatás idején a megélhetési költségeit fedezni tudja. Mi ezt méltánytalannak tartjuk! Hiszen otthon járna neki a nyugdíj. Kérjük a tisztelt szerkesztőséget, járjanak utána az illetékes hatóságoknál, hivatalokban annak, hogy erre a meglehetősen furcsa és igazságtalan helyzetre van-e valamilyen számunkra kedvező megoldás.” A kérdést dr. Matyasovszky György, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság nemzetközi ügyek osztálya főtanácsosa válaszolta meg:- Még az elmúlt évben is olyan jogszabály volt Magyarországon érvényben, miszerint a magyar nyugdijakat nem lehetett külföldre vinni, illetve külföldre folyósítani. Kivételnek számított, aki nem magyar állampolgárként szerzett Magyarországon nyugdíjat, ő ugyanis azt külföldön is megkaphatta.- Az említett jogszabályról múlt időben beszélt. Ez azt jelenti, hogy időközben változott a nyugdíj folyósításáról szóló rendelet ?- Igen, idén januárban történt bizonyos könnyítés. Ezek szerint, azok a külföldön élő magyar nyugdíjasok, akiknek még magyarországi tartózkodásuk idején állapították meg a nyugdiját, illetve nyugdíjjogosultságukat valamilyen oknál fogva nem veszítették el, a Társadalombiztosítási Főigazgatóságtól kérhetik, hogy nyugdijukat egy belföldi, zárolt bankszámlára folyósítsák. Erre azért van szükség, mert a forint külföldre nem folyósitható, arra pedig végképp nincs devizafedezet, hogy valutában fizessük ki a nyugdíjakat. A zárolt számla azt jelenti, hogy a külföldön élő nyugdíjas hazatérése, hazalátogatása alkalmával itt, Magyarországon költheti el a számlára befolyt forintösszeget.- Mit tehetnek azok, akik még azelőtt távoztak Magyarországról, mielőtt megállapították volna nyugdíjukat, de egyébként már jogosultak lennének rá ?- Az új jogszabály szerint ők is kérhetik a nyugdíj megállapítását, de csak abban az esetben, ha az utolsó magyarországi munkahely elhagyása és a nyugdíjkorhatár elérése között öt évnél több nem telt el. Egy példát is említek a könnyebb megértésért. Egy hölgy, ötvenéves korában külföldre ment férjhez, és most ötvenöt évesen elérte a nyugdíjkorhatárt, akkor kérheti a nyugdíj megállapítását - feltéve persze, ha külföldre távozása előtt annyi évet ledolgozott, amennyi a nyugdíjjogosultsághoz elegendő. A férfiak nyugdíjkorhatára jelenleg hatvan év Magyarországon.- Ez ideig csak azokról szóltunk, akik állandó jelleggel élnek külföldön. Milyen jogszabály vonatkozik azokra, akik huzamosabb időre, látogatóba utaznak külföldre?- Korábban egy olyan jogszabály volt érvényben, miszerint azok a nyugdíjasok, akik hosszabb időt töltenek külföldi rokonaiknál, hazatérésük után 90 napra visszamenőleg megkaphatják a nyugdíjat, de egyéb követelésük nem lehet. Ezt a jogszabályt azonban tavaly a Legfőbb Ügyészség megtámadta, és törvénytelennek minősítette, majd hatályon kívül helyezte. Jelenleg tehát a külföldi látogatás teljes idejére jár a magyar nyugdíjasnak a nyugdíj, és az esetleges időközbeni nyugdíjemelést is megkapja. Természetesen hosszabb külföldi látogatást előre be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító Intézetnél, és célszerű egy bankszámlára kérni a folyósítást.- Hová fordulhatnak olvasóink a nyugdíjakkal kapcsolatos kérelmeikkel? I- A budapesti és Pest megyei lakosok a Budapesti-Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatósághoz (Budapest VIII., Mező Imre u. 19/A), a vidékiek pedig a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz (Budapest XIII., Váci u. 73.). Felhívnám még a figyelmet arra, hogy ha valaki külföldről kéri nyugdíjának megállapítását, akkor kérelméhez annak az országnak a magyar követségéről is kell igazolást hoznia személyazonosságáról, ahol éppen él. Ezt általában a konzulok intézik, akik ilyen jellegű, közjegyzői feladatokat is ellátnak.
