Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-04-01 / 7. szám

KULTURÁLIS KÖRKÉP-// A történet színhelye egy képzeletbeli francia város­ka, amelyet félelemben tart egy rejtélyes gyilkos­ság és a körötte folyó nyo­mozás. Ez utóbbi során ugyanis eltűnt az első bí­ró, a második pedig az el­megyógyintézet zárt osztá­lyára került. A király nem tűrheti tovább a zavart, s elküldi legmegbízhatóbb s legkeményebb emberét, hogy az teremtsen rendet a városban. A darab során fölvonulnak a városka legfőbb emberei: a város­kapitány, a belbiztonság felelőse, a mindent tudó írnok és a többiek. Mind­azok, akik a diktatúrák, a manipulált rendszerek „hősei”, megalkotói és ré­szesei. A Madách Kamarában a fiatal Kolos István - ki­nek ez az előadás főisko­lai vizsgarendezése - irá­nyításával került színre Müller Péter drámája. Ko­los István a komédia és a tragédia határán pontosan egyensúlyoz. Biztonsággal teremti meg a dráma meg­rendítő, szorongató aktua­litását, de nem takarékos­kodik az izgalmas és a ke­serűen kacagtató elemek­kel sem. Pontosan vezeti színészeit, akiknek nagy előadók nyomán kell em­lékezetes figurát teremte­niük. Garas Dezső után játssza a városkapitány alakját Schnell Ádám - kiemelkedően. Pécsi Sán­dor egykori szerepe az ugyancsak jó alakítást nyújtó Cseke Péteré. S a többiek is, vala­mennyien példásan kidol­gozott színpadi szerepet mutatnak: Balázsovits La­jos egyszer behízelgő mo­dorú, máskor durva bel­biztonsági embere, Pusz­taszeri Kornél kishivatal­­noka a maga komikus fel­hangjaival, ám nem keve­sebb értelmet sugárzó szí­neivel, Szerednyey Béla tébolyultat játszó tégla­­égetője, Tóth Enikő sugár­zó Sophie-ja az együttját­­szás örömével telítik az előadást. RÓNA KATALIN lám, ebben a kis ország­ban az első kötet számára a szerző 20 olyan tájegysé­get talált és mutatott be, amely tele van helyi érde­kességekkel, sajátosságok­kal. A második kötet csak abban különbözik az első­től, hogy hazánk más vi­dékeire kalauzol. De sok mindenben megegyezik elődjével: abban például, hogy úgy érezzük, szinte kézenfog, s úgy vezet el Bükkfürdőre vagy Aggte­lekre, Gyulára vagy Mar­tonvásárra. Átnézve a fel­sorolt helységek jegyzé­két, az ember hajlamos rá­vágni : de hiszen ezeket is­meri! Ám amikor egy-egy fejezetet végigolvasott, rá kell döbbennie, mi min­dent nem tudott róluk. Az újabb kötetek abban is egyeznek az előzővel, hogy - ámbár szintén óri­ási ismeretanyagot ölel­nek fel, szinte lexikális bőséggel, mégis - olvas­mányosak, izgalmasak. Mert ha az ember isme­rősnek vélt helyekről a régmúlt mélyéig, ezer év előtti időkig tud meg fris­sen feltárt adatokat, a je­lenéről pedig első ízben értesül újdonságokról, ez a bepillantás, azt hiszem, joggal izgalmasnak nevez­hető. A sorozatot 10 kötetre tervezik, s hisszük, hogy a Honunk a hazában teljes­séget ígérő folytatása az itthoni és a távol élő ma­gyarok számára, az idősek és az unokák számára, egyaránt segíti a kötődést a szülőföldhöz. S. M. Balázsovits Lajos, Cseke Péter és Tóth Enikő Müller Péter drámájának Madách Kamaraszínház-beli előadásán FOTÓ: ILOVSZKY BÉLA, MTI Tovább-barangolás Honunk a hazában Felhívás Humanista Világkongresszus Soós Péter Honunk a hazában című könyvsoro­zatának első kötetét úgy egy esztendővel ezelőtt mutattuk be. Azóta már megjelent a negyedik kö­tet is, jócskán előrébb jut­va a haza felfedezésében. Jómagam most a máso­dik kötetet tartom a ke­zemben, amely az előző­nél csaknem 100 oldallal vaskosabb. Ezen a terje­delmen - s a még várható kötetek több száz oldalán - önkéntelenül elgondol­kodom. Azt mondjuk ha­zánkról: kis ország. És 1990. augusztus 12. és 18. között a budapesti Du­na Intercontinental Szál­lóban rendezi meg XII. vi­lágkongresszusát az ame­rikai székhelyű nemzetkö­zi szervezet, a Nemzetközi Humanista Szövetség. A kongresszus színhelye ezt megelőzően Buffalo (USA) volt, két év múlva pedig Tokió lesz. A kong­resszuson bárki részt ve­het, aki a humanizmus időszerű kérdéseivel fog­lalkozik, és április 30-áig befizeti a 125 amerikai dollár részvételi díjat. Mint munkatársunknak dr. Tarnói László egyete­mi tanár, a Nemzetközi Humanista Szövetség ügy­vezető elnöke elmondta: több mint 50 országból számítanak résztvevőkre és vendégekre. A konfe­rencia hivatalos nyelve az angol lesz. Az emberi jo­gokról egy „megújított” nyilatkozatot fognak kibo­csátani, amelynek kimun­kálásában még részt vett az azóta elhunyt Szaharov professzor is. Á konferen­cia védnöke: a Magyar Tudományos Akadémia. Több szekcióban - Huma­nizmus és vallás, Huma­nizmus és művészetek stb. - keresik a választ arra: mit tehet a tudomány és a filozófia, hogy kiegészít­hesse a nemzetközi diplo­mácia, a politika erőfeszí­téseit. A részvételi díjat, illetve a megtartani kívánt 10 perces előadások vázlatát a következő címre lehet elküldeni: International Assoc. of Humanists USA. P. O. Box 124, Sil­ver Creek, NY 14 136.

Next

/
Oldalképek
Tartalom