Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-01 / 7. szám
28 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK I NAGYVARAI .oprorv Bbd a éí Pest ^—/ PgSTA BU&Ai KŐRÜLET ' KERÜLI [agyvan KERÜLET T*m**vór “i A katonai határőrvidék _____j (elosztása: Varasdi határőrvidék — Károlyvárosi ^ határőrvidék Báni határőrvidék Szlavóniai Béc^ határőrvidék & 31 Sajkás kerület J^ Bánsági határőrség Magyarország közigazgatási beosztása (1850-1867) Magyarország revíziós területgyarapodásai (1938-1941) tolta. 1938 és 1941 között azután négy részletben újra megváltoztak az ország határai, s az elcsatolt területek egyes részei visszakerültek Magyarországhoz. Az új határ a Felvidéken Szenc-Léva- Rimaszombat-Kassa vonalon húzódott. Az Uzsoki-szorostól a E3 Jtlmagyordiot Az eliő bécíl dór.tér (1938. november 2L) áltoK&huiovákiá« 141 álcjotett területek CieHszIovókto Ük vídólüso (1939. március) torán birtokba vett lnrutf-M. A mátodik bécsi döntét (1940. ouguutus 30.) állal Romáriidfól őktotolt lefülelek Jugotzldvia likvidálása (1941. április) sorén birtokba veit területek —• —- — Omóghoiór 1918 októberében ............. Az 1938—1939. ét 1940. évi K*r«mények egymás közti botára •am »mm Országból ár 1941 végén Székelyföldig visszaállt a régi határ a Kárpátok vonalán. Erdélyt e határ kettévágta a Sepsiszentgyörgy-Marosvásárhely-Kolozsvár-Nagyvárad vonal mentén. Jugoszláviától Magyarországhoz került a Bácska, Baranya déli része és a Muraköz. A második világháború után a győztes hatalmak semmisnek nyilvánítottak minden 1937 utáni változtatást, és visszaállították Magyarország trianoni határait. Az 1947-es párizsi békében végül még három újabb falut vesztett az ország, mert Pozsonnyal szemben a Duna túlpartján megnövelték a csehszlovák hídfő területét. Csak remélni lehet, hogy végre olyan idők következnek Európában, amelyben a határok egyre inkább elvesztik jelentőségüket, s így újabb és újabb megváltoztatásukra nem fog törekedni egy nép sem. A jövőben talán e határok nem elválasztják, hanem sokkal inkább összekötik szomszédaival Magyarországot és Európa közös sorsú népeit. SZÖGI LÁSZLÓ