Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-01 / 7. szám
26 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK Rozsnyó lunkócsi Komárom • V V Debrecen lYgrod ZSMnllolthárd Csáki Arad .Babócsa HAVON» A Buccari; Belgrád Magyarország a vasvári béke idején (1664) dott Magyarország. Az ország középső része a törököké lett - nagyjából a Kanizsa-Balaton- Tata-Fülek-Eger-Gyula-Lugos vonalig. Keleten az Erdélyi Fejedelemség önálló állammá vált, a történeti Erdély területét az ún. Partiummal megnövelve. Erdély ezekben a századokban a magyar függetlenség és önállóság megőrzője és továbbvivője volt. Az ország nyugati és északi sávja jelentette a tulajdonképpeni Magyar Királyságot. Ez a terület azonban a Habsburg-birodalom része lett, s politikai önállóságát lényegében elvesztette. A 17. században az ország belső határai sokat változtak. Bethlen Gábor fejedelem hét újabb vármegyével növelte Erdély területét, és a fejedelemség határát a Miskolc-Kassa-Eperjes vonalig terjesztette ki. A század második felében azonban a törökök utolsó nagy támadásakor a hódoltsági terület nyugaton egészen a Rábáig növekedett. Északon a török fennhatóság túlnyúlt az Érsekújvár-Losonc-Rozsnyó vonalon, az Alföld határán pedig elveszett Nagyvárad és környéke is. Az 1664-es vasvári béke minden idők legnagyobb török hódítását szentesítette. 1678 után a Felvidék megmaradt részein a Vág és az Árva folyók vonaláig létrejött Thököly Imre felső-magyarországi fejedelemsége: vagyis az ország, bár rövid időre, de immár négy részre szakadt. A teljes szétziláltságnak e nyomorúságos állapotából szabadult meg Magyarország a török kiűzésekor. A karlócai békétől a kiegyezésig A török uralom felszámolása után Magyarország új határait az 1699-es karlócai békében határozták meg. A déli határt az Una és Száva folyók mentén állapították meg, így a középkori Szlavónia egy része a törökök birtokában maradt. Ugyancsak a törököké maradt még a Szerémségben Belgrád előtere és az egész Bánát a Tisza és a Maros folyók vonaláig. A déli határok mentén mindenütt katonai határőrvidéket hoztak létre, amely nem került magyar közigazgatás alá. Az Erdélyi Fejedelemséget szintén elfoglalták a Habsburg-csapatok, de megtartotta önállóságát, s nem csatolták vissza a Magyar Királysághoz. A törökök végleges kiűzésére az egykori országterületről 1718- ban került sor. A pozsareváci békében felszabadult a Marostól az Al-Dunáig terjedő hatalmas terület, de ezt a vidéket sem csatolták Magyarországhoz, hanem megszervezték a Temesi Bánságot, és katonai igazgatás alá helyezték. A magyar korona egykori tartományainak belső határai is megváltoztak a 18. században. A már nagyfejedelemségi rangra emelkedett Erdély, középkori határain kívül, a Szilágyságot és Zaránd megye egy részét tarthatta meg Partium néven. Horvátország új
