Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-01 / 1. szám
)4\ HATÁR TÚLOLDALÁN A VÖRÖS POSTAKOCSI ÚTJAIN A zborói Rákóczi kastély és templom az 1915-ös harcok előtti állapotában. REPRODUKCIÓ: BARNAFÖLDI GABOR márkon. Hányszor énekeltem, boros honfibúba komorulva, hogy „Süvölt a szél Késmárk felett...” Mi lesz, ha a Thökölyek ősi fészkében is csalódnom kell? Istennek hála, nem kellett. A kedves várost mindenütt tatarozzák, és takarosán rendben tartott a 16. század gazdag marhatőzséreiből főrendi sorba emelkedett, majd kuruccá lett Thökölyek vára, az evangélikus líceum és az egykor nagy hírű gimnázium is, ahova messze földről küldtek hajdan „német szóra” magyar diákokat. Csak a 17. században a svéd király hajóácsai által emelt fatemplom birkózik a gerinchajlító, tetőroskasztó idővel a város szélén, mint egy világgá ment, szomorú vén kuruc vitéz... VANNAK-E MÉG LUBLÓN KÍSÉRTETEK? A negyvennyolcas és kuruc emlékek kedvéért Késmárkig lódulva, meg nem feledkezhetünk a jobbára hasonló alaprajzú és küllemű szász városok füzéréről, amelyek sorra vigyázták a Krakkó felé vezető forgalmas kereskedelmi útvonalat. A városi jog által pontosan előírt formájú és magasságú polgárházak ovális főteret állnak körbe, amelynek közepén gótikus törzsű, erődsze-I rű, egytornyú templom emelkedik, előtte még egy reneszánsz harangtoronnyal. Okát nem tudom e kettős toronyépítésnek, de alighanem a bőség vétetett több harangot a helybéli polgárokkal, amihez aztán elegendő tornyot is kellett építeni. Késmárk után Szepesbéla az első városias hely, ahol a múlt század három híressége, Petzval József matematikus és fivére, Ottó, a fizikus, valamint Scitovszky János hercegprímás, a szabadságharc utáni magyar konzervatív ellenállás vezéralakja, egy szlovák néptanító fia született. A festői dombhátra épült Lubló kétszeresen is híres hely volt. Először is, mert innen, a város fölötti hegyen magasodó várból kormányozta a lengyel király helytartója a zálogba vett szepességi városokat, másodszor pedig azért, mert ki tudja mi okból, különösen sok kísértethistória népesítette be a helybéli jámbor közönség képzeletét. Az esküszegő Kaszperek meséjét - 17. század eleji bírósági akták alapján - Mikszáth Kálmán örökítette meg „Kísértet Lublón” című regényében. Kísértet azért a szomszéd városkába, a siratnivalóan elhanyagolt Podolinba is jutott, mégpedig irodalmunk talán legízesebb mesélője, Krúdy Gyula jóvoltából, aki 1888 és 91 között itt volt kosztos diák a szolgabíróéknál, a kegyesrendi atyák gimnáziumában tanult, és itt hallotta a „podolini kísértet” hírében álló különc Riminiski úr történetét. Hogy ma is lenne még kísértet Lublón és Podolinban, azt alig hiszem, hacsak nem a daliásabb idők emléke, amely ott ólálkodik szomorkás őszi délutánokon a rogyadozó kémények között, mint ama égő szemű fekete kandúr, amely a halott Kaszperek lovának hátára telepedett. A ZBORÓI CIGÁNYSORON Szepesből a Felvidék legészakibb megyéjébe, Sárosba kanyarodtunk, hogy tiszteletünket tegyük a Rákócziak zboró-makovicai uradalmában, amely egyik kedvenc tartózkodási helye volt „öreg” Rákóczi György erdélyi fejedelemnek, aki számos levelét címezte innen, a „száz hársak alól”. A falu feletti várkastélyban ülte menyegzőjét a szépséges Zrínyi Ilona I. Rákóczi Ferenccel, kuruc fejedelmünk apjával. A veszedelmes kuruc fészket 1711 után Bécs romboltatta le, a faluban álló Rákóczi-kastély 1915- ben az első világháborús harcoknak, a híres hársak néhány utolsó példánya pedig a legújabb kori „faluszépítésnek” esett áldozatul. A mai Zboró egészen különös látnivalót is tartogat a ritkán idevetődő idegen számára; azt a nomád cigánytelepet, amelynek képe nem sokat változhatott a Rákócziak óta. Krúdy nyomán indultunk el, idézzük hát őt búcsúztatónak: „A tar őszi gallyak elsodorták a postakocsis büszke kürtőkalapját, félni lehetett, hogy a kerék felmondja a szolgálatot. Ősz van, messzi tájon ásít a bánat és az életunalom; az árok fakó bokrain versenyt fut a vörös postakocsi árnyéka, míg egyszer végképpen eltűnik az árnyék...” Ki tudja mennyi marad még a következő visszatérésig a valaha szebb napokat látott világból? PUSZTASZERI LÁSZLÓ FOTÓ: CSIGÓ LÁSZLÓ
