Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-15 / 4. szám
36 SAJTÓTÜKÖR Ki képviseli a népet? Kéri László politológussal 1989 viharos belpolitikai változásairól közöl érdekes beszélgetést a független napilap.- Az előző negyven év nem rontott annyit az importba kapott politikai struktúrákon, mint ’89 - vélekedik Kéri László az interjúban, melynek címe: „Mindenki fél valakitől, csak a népet nem képviseli senki!”- Attól nem lesz jogállam egy ország, hogy annak hívják - hangsúlyozza a politológus. - Minimum nyolc-tíz különböző tényező játszott abban szerepet, hogy az MSZMP szétesett. Már az 1985-ös kongresszus bizonyította, hogy a hatalom képtelen a helyzetnek megfelelő politikai elemzésre, láthatóvá tette, hogy nem tud politikai célokat, társadalmi programot adni. Nagyon fontosnak tartom, hogy a nyolcvanas évek derekán százával keletkeztek helyi politikai „szabadságkörök”, csak nem volt nyilvánosságuk. A kádári rendszert legsikeresebben maga a hatalmi szerkezet tehetetlensége bomlasztotta. Az ismert szlovákiai prózaíró és nemzetiségi politikus, Grendel Lajos „Pozsonyi földrengés” címmel közöl bizakodó írást az irodalmi és politikai hetilapban. A csehszlovákiai magyar író először hazája forradalmi eseményeinek pozsonyi történéseiről szól: A Képzőművészek Stúdiójának Duna-parti kiállítótermében tartja nagy-Arról, hogy 1989-ben a különböző szavazásokról miért maradtak nagyon sokan távol, így vélekedik a Mai Nap interjúalanya:- A pártok társadalmi bázisa kicsi. Az ország számára ténylegesen fontos kérdésekről, az inflációról, az életszínvonalcsökkenésről nemigen beszélnek. Furcsa helyzet: van vagy ötven párt, és a választópolgárok érdekeit nem nagyon képviseli senki. Végezetül a „Kié a hatalom ma?” kérdésre így válaszol Kéri László:- A tavalyi év azzal telt el, hogy a régi és az új hatalmi tényezők kölcsönösen gyengítették egymás pozícióját. A parlament fél a pártoktól, a pártok egymástól, a kormány a parlamenttől, a pártoktól és a néptől, a nép pedig a pártoktól és a kormánytól. Nem tudom, kié ma a hatalom. A kölcsönös alkufolyamatok során eljutottak oda, hogy mindenki elég erős ahhoz, hogy a másikat megakadályozza az önálló lépésben, de nem elég erős ahhoz, hogy maga lépjen. Tartósan ezt az állapotot egyetlen ország sem tudja elviselni. gyűlését a Nyilvánosság az erőszak ellen mozgalom, itt csatlakozik hozzájuk a Független Magyar Kezdeményezés. A tömeg be sem fér, több száz ember kinn reked az utcán. Lubomir Feldek, szlovák költő szónokol. Neki már több mint 10 éve meggyűlt a baja a hatóságokkal, 1987 májusában az írószövetség közgyűlésén pedig volt bátorsága szemébe mondani Jakesnek, hogy 20 év alatt a pártvezetés szellemi Albániát csinált az országból. Álmunkban sem gondoltuk, hogy most együtt szónokolhatunk több tízezres tömeg előtt, hogy egy csodálatos, békés forradalom részesei leszünk, amelynek tisztaságát se antikommunista, se nacionalista felhangok nem szennyezik be. Hogy az egyetemen Magyar Diákszövetség alakul, s megalakulásukat szlovák társaik állva tapsolják meg. Feldekkel Komáromba megyünk, szlovák-magyar egységet demonstrálni ebben a forradalomban. A továbbiakban arról tudósít az Élet és Irodalomban Grendel Lajos, hogy a hatalmas pozsonyi tömeg előtt ő olvasta fel a Független Magyar Kezdeményezés nyilatkozatát: Döbbenetes olyan tömegnek szólni, amelynek nem látom a végét. Egy magyar állampolgári kezdeményezés nevében beszélek. Ki tudja, hogy a hatalom által évtizedeken Magyar parlamenti képviselők - Király Zoltán, Morvay László és Raffay Ernő - a bukaresti magyar nagykövetségen beszélgetést folytattak Domokos Gézával, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagjával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ideiglenes intézőbizottsága elnökével. A napilap részleteket közöl a beszélgetésből.- Romániában a diktatúra tudatosan a kisebbségek erőszakos asszimilációját követelte - mutat rá Domokos Géza. - Ezért szükség van a kisebbségi politika gyökeres átértékelésére és új alapokra való helyezésére. A nemzetiségi jogok kivívása nem sértheti az ország területi át alattomosan szított nemzeti viszálykodás szelleme milyen mértékben mérgezte meg a lelkeket. Szorongásomat hamarosan a megkönnyebbülés érzése váltotta fel. Egyetlen füttyszó, egyetlen rosszízű megjegyzés sem hangzik el a tömegből. Ezekben a napokban a nacionalizmus halott. A pozsonyi író bizakodó gondolatokkal zárja beszámolóját: Ezekben a sorsdöntő napokban még minden tiszta, egyszerű és egyértelmű. A kérdés az, meg tudja-e őrizni a forradalom ezt a tisztaságát. Hamarosan pártok alakulnak, szabad választások lesznek, elkezdődnek a pártharcok. A csehszlovákiai demokratikus forradalom új helyzetet teremtett a magyar kisebbség számára is, s a mi józanságunkon, bölcsességünkön, körültekintésünkön és nem utolsósorban következetességünkön múlik, tudunk-e élni váratlanul kivívott szabadságunkkal. integritását és Románia szuverenitását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 1989. december 25-én közzétett kiáltványa szerint az állam garantálni fogja és alkotmányba foglalja a kisebbségi jogokat, hat hónapon belül elfogadja a kisebbségi törvényt, és nemzetiségi minisztériumot hoz létre.- Olyan megyékben - folytatja Domokos -, ahol nagy többségben élnek magyarok, mint Kovászna vagy Hargita, fontos lenne, hogy a magyarság önállóan rendezhesse be életét. Domokos Géza a továbbiakban rámutat:- Nem szabad elfeledkezni arról, hogy az erdélyi lakosságnak majdnem kétharmada román. Az új, Pozsonyi földrengés >lay>ar Vin/ol Domokos Géza Romániáról
