Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-02-15 / 4. szám

MEGBÉKÉLTEK MÁR RÉG OSTROMLÓK ÉS OSTROMLOTTAK 19

Törökvilág Magyarországon" - a szigetvári gyermekek rajzain

Szigetvár Somogyhoz. Ezért lett Szigetből ismét „végvár”; Somogyhoz de jure, Baranyához de facto nem tartozunk. És ezért nem voltak jó útjaink, nem volt rendes ivóvízhálózatunk, nem voltak boltjaink, de volt egy roszszul fölszerelt kórházunk, volt egy túlzsúfolt iskolánk, ahol a pincében-padláson is tanítottak.

Mindez így, tehát múlt időben hangzott el, holott vízhálózatot építeni, kórházat, iskolát emelni, úthálózatot létrehozni. Vigadót építeni - nem két krajcár. És a családonkénti évi ezerforintos településfejlesztési hozzájárulásból vagy a városi tanács kasszájából mindezt nem lehetett volna fedezni. Gyanítom ezért, hogy vagy megszűnőben van Szigetvár „mostohagyerek” állapota, vagy pedig sikerrel járt az ostrom, amit Sziget vív a „pénzesláda kulcsáért”.

A félholdas záaszlóra taposó oroszlán szobrát 1878-ban állíttatta Szigetvár és vidékének népe

A SZERZŐ FELVÉTELEI

De ez nem jelenti azt, hogy Szigetet már semmiféle veszedelem sem fenyegeti, ha a vész most nem a török képében jelentkezik is. Az első fenyegető veszedelem: az idő. A várfalak, amelyek ellenálltak az ágyúgolyóbisoknak, most omladoznak, mert nincs pénz a rendbetételükre. A második, talán még inkább fenyegető veszedelem: a talaj. A város az Almás-patak árterére, mocsárra épült. A szilárd altalaj a felszín alatt jó négy méterrel rejtőzködik. Az öreg épületek megsüllyednek, már itt-ott a falak is repedeznek. A folyamat egyelőre lassú, de Szigetnek új küzdelmekre kell készülnie.

GARAMI LÁSZLÓ