Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-02-01 / 3. szám

KÜLFÖLDI MAGYAR MŰHELYEK 47

Keveset tudunk az erdélyi magyar képzőművészetről.

Többnyire megreked az emlékezés a nagybányai festőiskolánál, s a későbbi korból legfeljebb Zsögödi Nagy Imre vagy Gy. Szabó Béla neve cseng ismerősen. E méltatlan állapot megváltoztatását tűzte ki célul az a néhány áldozatkész ember, aki 1988 márciusában létrehozta az Erdély Művészetéért Alapítványt.

A három ember először egymástól függetlenül, később együtt járta Erdélyt, ismerkedett népművészetével, ipar- és képzőművészetével. Hajdú Demeter Dénes, a fia, Demeter Ervin és Kulcsár Edit igen komoly gyűjtőmunkát végzett. Pontos katalógust állítottak össze az Erdélyben alkotó magyar képzőművészekről és alkotásaikról, sőt arról is, hogy munkáik hol, kinél találhatók.

Demeter Ervin egyik köröndi látogatásakor arra gondolt, milyen nagyszerű lenne az európai rangú székely költő-festőművész, Páll Lajos közelgő 50. születésnapjára kiállítást rendezni Budapesten. Ez volt az a bizonyos „utolsó lökés” az Erdély Művészetéért Alapítvány létrehozásához, amelynek kuratóriumi tagságára felkérték Domokos Pál Pé-ANTAL IMRE

Antal Imre a csángó magyarok Kárpát-medencén belül élő népcsoportjából, a gyimesi csángók sorából származik. Gyimesközéplokon született 1944-ben. E táj különleges szépsége sok művészt megigézett. Antal Imre is ide tért viszsza a marosvásárhelyi művészeti szakközépiskola elvégzése után. Rajztanár volt - néhány évvel ezelőtti elbocsátásáig - szülőfalujában. Korszerű rajztanítási módszerével iskolát teremtett; növendékei az évek során számos külföldi és romániai gyermekrajzversenyt és pályázatot nyertek. Mint művész, a gyimesi csángó hegyi világ és az ott élő emberek megjelenítője. Több fejlődési szakaszon ment át, ezt kivált különböző színkorszakai érzékeltetik. A Hargita Művészteiep tagja.

KÁDÁR T. TIBOR

Kolozsvárott született, 1950- ben, képzőművész családban. Édesapja a helyi képzőművészeti főiskolán tanított, ahol ő is végzett. Érdeklődése már gyermekkorában a képzőművészet felé fordult. Kezdetben próbálkozott szobrászattal, grafikával, de még középiskolás korában végleg a festés mellett döntött. Kibontakozása a hetvenes évek közepére tehető. Olyan időben indult, amikor a kisebbségi művész számára Erdélyben fokozatosan csökkent az alkotás lehetősége. Néhány éven keresztül Széken volt rajztanár, 1980 óta szülővárosában dolgozik, raktári segédmunkás. A nyilvánosságtól teljesen elszigetelve alkotott, minden visszhang nélkül.

tér művelődéstörténészt és Csurka István írót.

Az első kiállítás olyan sikert hozott, és Páll Lajosnak úgy megsokszorozta a munkakedvét, hogy Demeterék ettől kezdve teljes odaadással vállalták az erdélyi művészek népszerűsítésének szép misszióját, amely nemcsak rengeteg munkával, de nem csekély anyagi áldozattal is jár. Munkamegosztásuk szerint az írás, levelezés Hajdú Demeter Dénes dolga, a kiállítások rendezése pedig Kulcsár Edit és Demeter Ervin feladata. Persze, most már nincsenek egyedül. Csatlakozott hozzájuk számos olyan pártfogó, aki vagy tevőlegesen vagy anyagiakkal támogatja a nemes célok megvalósítását.

A kiállítási megnyitók mindig eseményszámba mennek. Az állandó közreműködők között találjuk Budai Ilona népdalénekest, Dinnyés József „daltulajdonost”, a Forráskor előadóművészeit és a Muzsikás együttest. A megnyitó szavakra olyan jeles személyiségeket kérnek fel, mint Gyulai Endre szegedi-csanádi püspök, László Gyula történész professzor, Köteles Pál és Csurka István írók.

Az Erdély Művészetéért Alapítvány kiadványainak állandó mottójául Szabó Dezső mozgósító gondolatát választotta: „Minden magyar felelős minden magyarért. ” Ennek szellemében olyan művészeket segítenek alkotómunkájukban - olvashatjuk Hajdú Demeter Dénes egyik írásában -, „akik töretlenül megőrizték és önzetlenül továbbhagyományozzák a magyar lelkiség századokon át felhalmozott tapasztalatát". Elsősorban a szülőföldjükön mostoha életkörülmények között helytálló képző-, ipar- és népművészeket ösztönzik további színvonalas, nemzeti azonosságtudatunkat erősítő alkotásokra. Céljaikat független kulturális szervezetként, társadalmi összefogással valósítják meg. Rendszeres anyagi segítséget nyújtanak a határainkon túli tehetséges művészeknek, ösztöndíjakat folyósítanak, a kiállítások rendezése mellett ismeretterjesztő előadásokon te-PÁLL LAJOS

A Küküllő menti Korondon született, székely fazekascsaládban, 1938-ban. Tollal és ecsettel egyforma hittel tárja ki a szívét. Tanulmányait a kolozsvári képzőművészeti főiskolán végezte. Színpompás, erőteljes hangulatot árasztó festményei lírai látásmódról vallanak. Vásznain egy belső, rejtett világ vibrál. Színkompozíciói ugyanazt sugallják, mint filozofikus, bölcsen-keserű poézise; magányban élő, de a közösségéért - a székelységért - aggódó ember napi vívódása vetül elénk. Érett alkotóművész, munkássága európai rangú. Képeit megtaláljuk hazai, nyugat-európai és az északamerikai művészetkedvelők otthonában is. Több művét őrzi a marosvásárhelyi és a székelyudvarhelyi múzeum.