Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-01 / 3. szám
SAJTÓTÜKÖR 37 első tanévének tanulságairól. A felvételi beszélgetések során minden diáktól megkérdeztük, mi volt az, ami őt iskolánkba hozta - írja a szerző, a nagy múltú iskola igazgatója. - Két válasz mindegyikőjüknél megjelent: az iskola magas tanulmányi színvonala, illetve követelményrendszere és az iskola erkölcsi rendje, az egységes értékrend. Ez is mutatja, hogy a mai ifjúságban, elsősorban az értelmiségben, rendkívül nagy az igény a valós szellemi értékek iránt. Erre vall az is, hogy vállalják a hittanórákat, hogy egyes osztályokban önként alakítják meg a bibliaköröket, és hogy a hétfő reggeli áhítaton az ifjúság nagy része önként vesz részt. A továbbiakban arról olvashatunk, hogy a tanári kar egyik fontos feladata a családi életre nevelés. A keresztény élet egyik alaptörvénye a tízparancsolat - mutat rá a szerző. - Valamikor ezt mindenki kicsi korban megtanulta, a mai ifjúság egy részénél azonban ez az automatizmus hiányzik. Fontos feladat ezt pótolni. Komoly problémát jelent a tömegkommunikáció és a szórakoztatóipar helyenként káros hatása. Igyekszünk diákjainknak bemutatni, Benda Kálmán történészprofesszor a Magyarországi Református Egyház folyóiratában a sokat vitatott kérdésre - mit értünk Közép-Európán? - a magyar történelmi fejlődés áttekintésével fogalmazza meg véleményét.- Közép-Európa mint történeti fogalom, századunk elején született meg, politikai célzattal - mutat rá. - 1915-ben jelent meg Friedrich Naumann könyhogy a szerelem szent és fontos emberi dolog, de itt a két nem egymás iránti tisztelete, a másik fél megértése a döntő, és a szex csak egy szellemileg kiegyensúlyozott, mérlegelt helyzetben, lehetőleg házasságon belül indokolt. Komoly gond a gyermek- > áldás kérdése, ezért már a tanévnyitón is szó esett arról, hogy a sokgyerekes családmodell miért kívánatos. Sajnos, ma egyre gyakoribb az a felfogás, hogy a gyermeket „a magam örömére” vállalom, s ezért egy gyerek is elegendő. Ezzel szemben szociológiai tény, hogy a teljes család három gyermeknél kezdődik.- A családi élet szempontjából nem közömbös a nemzeti öntudat kérdése sem - hangsúlyozza végezetül az Evangélikus Gimnázium vezetője. - Az erre való nevelés egyrészt direkt módon (irodalom- és történelemóra), másrészt indirekt módon (a mindennapi élet jelenségei útján) történik. Munkánk eredményessége még nem mérhető le, a pedagógia vetése lasssan érik, de meggyőződésünk, hogy az egyöntetűen nemes célokért lelkesedő tanári kar és a tanulni vágyó, értelmes ifjúság közös munkája eredményeként egy boldogabb, harmonikusabb családi élet bontakozik ki. ve „Mitteleuropa” címen, amely a német imperialista politika terjeszkedési elveit fogalmazta meg, s azokat történeti érvekkel igyekezett alátámasztani. Tervének lényege az volt, hogy a Németországtól keletre és délre elterülő országok német vezetés alatti egységbe vonásával a Német Birodalom európai hegemóniáját biztosítsa. A tanulmány további részében arról olvashatunk, hogy a II. világháború után, amikor Európát kettéosztották, s Magyarország a szovjet érdekszférába került, ennek alátámasztására - ezúttal utólagosan - megszületett egy újabb történelmi elmélet. Eszerint Magyarország múltja egész folyamán a kelet-európai fejlődés keretébe tartozott. Benda Kálmán úgy vélekedik, hogy mindkét szemlélet a napi politikai törekvések hatását tükrözi. A szerző meggyőződése szerint a valóság az, hogy új hazájukban a magyarokat egyaránt érték keleti és nyugati kultúrhatások. A Marosvásárhelyen élő Király Károlynak, aki a legismertebb magyar ellenzéki politikus volt Ceau§e§cu Romániájában, véleményét ismerteti a szocialista napilap. A Román Nemzeti Megmentési Front Tanácsa egyik alelnöke arra a kérdésre, hogy Romániát a jövőben veszélyeztetik-e nemzetiségi konfliktusok, megállapítja:- Véleményem szerint Romániát nem veszélyeztetik majd nemzetiségi konfliktusok, de ilyenek lesznek, mert Ceau§e§cu politikája a román nacionalizmuson alapult, s e nacionalizmus mélyen gyökerezik a román népben. Már most megmutatkoznak a nacionalizmus jelei mindkét oldalon. A kormánynak e kérdésben óvatosan és megértőén kell eljárni, hogy szavatolhassa minden nemzetiség egyenjogúságát. A jelen pillanatban ugyanis mindannyian egyenlőek vagyunk, de a románok „egyenlőbbek”. Arra vonatkozóan, hogy megvan-e a lehetősége az erdélyi területi autonómiának, Király Károly kifejti: ha szabályozzák az A tanulmány további része arra keres példákat, hogy a magyar fejlődés mennyire szervesen illeszkedett az összeurópaiba. A XVIII-XIX. században például a német kulturális hatás erősödött, de ellensúlyként mindvégig jelen volt az angol és az olasz is. Benda professzor szerint a közép-európai népek felzárkózása, ahogy a történelem folyamán, úgy a jelenben is csak az európai egyetemes fejlődésbe való minél erősebb kapcsolódással érhető el. Épp ezért nem indokolt ma egy sajátos közép-európai berendezkedés modelljéről beszélni. Erdélyben élő nemzetiségek egyenjogúságának kérdését, akkor elképzelhető egy ilyen regionális vagy területi autonómia.- Nekünk többnyelvű oktatásra van szükségünk - hangsúlyozza a romániai magyar politikus hiszen Erdélyben három nyelvet beszélnek. Demokratikus sajtóra, demokratikus tájékoztatási eszközökre, demokratikus nevelésre van szükségünk. Végezetül arról a rendkívül fontos kérdésről szól Király Károly, hogy a fiatal erdélyi értelmiségnek, aki a közelmúltban hagyta el Romániát, mielőbb haza kellene térnie. (Ez a gondolat számos új fórumon megfogalmazódott: az új román külügyminiszter első nyilatkozatában hangsúlyozta: hazavárják a román emigrációt, Károly Béla, az Egyesült Államokban élő világhírű erdélyi születésű teniszedző azt nyilatkozta a Népszabadságnak: a hazatelepülést fontolgatja, a sepsiszentgyörgyi színház művészei pedig drámai felhívásban kérték volt kollégáikat: térjenek haza, Erdélybe.) Benda Kálmán feSrr Közép-Európáról loní(‘SSÍO autonómiájáról MMUMMAG
