Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-01 / 3. szám
SÖTÉT ANZIKSZ ÓZDRÓL IS szén közben elkészültek a vállalati tervek a termékszerkezet átalakítására, sőt ennek egy részét meg is valósítottuk az elmúlt két évben.- Ennek kapcsán vált feleslegessé az a bizonyos háromezer dolgozó ?-Fogalmazzunk pontosan! Kétezer-nyolcszázhatvan dolgozó szabadult fel, ám őket sem küldtük mind az utcára. Egy részüket nyugdíjaztuk, 30 százalékukat pedig a vállalaton belül új munkahelyen alkalmaztuk.- Úgy hírlik, az elavult üzemek hamarosan sorban bezárják kapuikat. Az ott dolgozóknak mi lesz a sorsa?- Valóban szükség van leépítésre, de a tömeges munkanélküliséget igyekszünk elkerülni. Ennek érdekében több intézkedést is hoztunk. Lehetőség van például arra, hogy korkedvezménnyel nyugdíjba küldjünk embereket, külföldi tőkebevonással új munkahelyeket teremtünk és átképző tanfolyamokat is szervezünk. Szerintem érzik az emberek, hogy törődünk velük, és már korántsem olyan feszült a hangulat Ózdon, mint néhány hónappal ezelőtt volt, amikor sztrájkkal fenyegetőztek, majd küldöttséget menesztettek Németh Miklós miniszterelnökhöz. Az ózdi emberek ma már bíznak, reménykednek. i * Ilyenkor, télviz idején korán sötétedik, s a vezérigazgató titkárságán óva intenek attól, hogy gyalogosan vágjak neki a szállásomhoz vezető útnak. így taxit rendeltek számomra. A taxis nemrég még maga is a kohászati üzemek dolgozója volt.- Igazuk volt azoknak, akik féltették magát ettől a rövid úttól is - mondta. - Tudja, nagyon megromlott a közbiztonság. A bizonytalan jövő, a pénztelenség az oka mindennek. Én magam is huszonöt évet dolgoztam le a gyárban. Ott dolgozott az apám, a nagyapám is. Technikusi képesítést szereztem, mégis úgy éreztem, nincs keresnivalóm a gyárban. A legnagyobb baj az, hogy a taxizásnak sincs itt jövője. Az embereknek már erre sem telik. Úgyhogy jövőre én is odébbállok, valahol a Dunántúlon szeretnék letelepedni. Ugye, azt tudja, hogy valamikor szépen megbecsülték a kohászokat, ezért is alakultak ki a híres munkásdinasztiák! Most meg? Aki ért valamihez, az már elment Ózdról. * Másnap a durvahengerműben forróság és valóságos panaszáradat fogad. Majoros Károly forrasztár például a következőket mondta:- A legszörnyűbb a bizonyta- - lanság, hogy nem tudjuk, mi lesz a sorsunk. En például el sem tudom képzelni, mit csinálok, ha elbocsátanak. Két kisgyermekem van, az egyik tizenhárom, a másik ötéves. Feleségem súlyos beteg, nemrég leszázalékolták, rokkantnyugdíjas lett. Az ő kis nyugdíjából és az én fizetésemből élünk az egyik napról a másikra. Már most is súlyos anyagi gondjaink vannak. Az én bruttó fizetésem mindössze tizenkétezer forint. Kilencszáz forint a lakbérünk, de hamarosan ezt is emelni fogják. Aztán a takarékpénztári kölcsön - a bútorvásárlásra vettük fel - törlesztéseit is Fizetni kell. Egyetlenegyszer sem tart ki a pénz a következő Fizetésig. Pedig semmiféle luxust nem engedünk meg magunknak, amióta a feleségem beteg. Kohász létemre például soha még egy pohár sört sem iszom meg.- Én egyedül nevelem a három gyerekemet, a férjem elhagyott bennünket, nem dolgozik, így aztán nem is fizet gyerektartást - kapcsolódik a beszélgetésbe Cseh Istvánné betanított munkás. - Ötezer forintot viszek haza havonta, képzelheti mire telik belőle. A lakbért sem tudtam Fizetni, így aztán a szép világos lakásunkból kiraktak, most egyszobakonyhában élünk a gyerekekkel. Ha engem is elküldenek a kohóból, a 75 százalékos munkanélküli-segély az éhhalálhoz is kevés lesz. Pedig azt beszélik a városban, ha Petrenkó tényleg megveszi a durvahengerművet, legelőször a nőktől fog megszabadulni.- Ki az a Petrenkó ? - kérdezem a körülöttem állókat.- Még nem hallott róla?! Hát ő az ózdi kommunista tőkés.- Egy kisiparos, aki hamarosan megveszi ezt az üzemet.-Ő a mi megmentőnk. Ha ő nem lenne, akkor valóban mehetnénk, amerre látunk.- Ha Petrenkó nem áll mellénk, éhen pusztulunk.- Én nem hiszek a Petrenkónak sem. Ha jót is akar, meg fogják akadályozni.- Szerintem sem engedik, hogy hatszáz munkással dolgozzon egy kisiparos. * Petrenkó József az Ózdi Kohászati Üzemek egykori nívódíjas lakatos szakmunkása, 187 újítás és hat szabadalom szerzője, elő-
