Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-01 / 1. szám

HAZAI KÖRKÉP IS

Győr megyeszékhely, élénken fejlődő iparváros, közlekedési csomópont, a Dunántúl egyik gazdasági és kulturális központja, a Duna, a Rába és a Rábca összefolyásánál, a nagy forgalmú Budapest-Bécs útvonal mentén. Történelmi óvárosának példás helyreállításáért a múlt év októberében vette át a Műemléki Európa-díjat.

A mai Győr helyén a Pannónia meghódítását követő időben a rómaiak alapítottak municipiumot, azaz római polgárjoggal és önkormányzással bíró várost, Arrabona néven. Később fontos avar határerőd lett, amelyet Nagy Károly császár személyesen ostromolt. A IX. század közepén Szvatopluk morva fejedelem, majd birodalmának széthullása után a honfoglaló magyarság vette birtokba. Szent István királyunk az általa alapított egyik első püspökség és várispánság székhelyévé tette.

A várost a tatárok 1242-ben felégették, de hamarosan újjáépült. Történelme során azonban számos egyéb ostrom és háborús cselekmény színterévé vált. A harcias V. István itt aratott győzelmet 1271 tavaszán az addig sikerrel támadó Ottokár cseh király felett. A csatában a győri polgárság is jelesül vitézkedett, és érdemeiért a királytól városi kiváltságokat kapott. Ezt III. András, Károly Róbert és Nagy Lajos is megerősítette.

4

1. A bencés templom, gimnázium és rendház

2. A püspökvár falai a Rába-partról

3. A püspökvár bejárata 4-5. Óvárosi részletek

6. A székesegyház homlokzata

A mohácsi csatavesztés után Lamberg parancsnok a várat első ijedelmében felgyújtotta és sorsára hagyta, de a bécsi hadikormányzat felismerte a helység katonai jelentőségét, és Győrt erős végvárrá építtette ki. A vár Hardech Ferdinánd gróf árulása folytán 1598. március 29-én török kézre került, de két vitéz katona, gróf Pálffy Miklós és herceg Schwarzenberg Adolf véres küzdelemben visszafoglalta a császár-király hűségére. Maradt is azon mindvégig, minek jutalmaként II. Mátyás 1609-ben és II. Lipót 1674-ben újabb kiváltságlevelekkel jutalmazta, Mária Terézia pedig 1743-ban szabad királyi város rangjára emelte Győrt.

A dúlások, hadjáratok sora azonban csak nem akart még megszűnni. Napóleon hadai a Győr melletti Kismegyerpusztánál ugratták szét 1809-ben a hetvenkedő nemesi felkelést. Maga a francia császár is megszállt Győrben az egykori Király utcában. Bálozott, hódolatokat fogadott, és a hódítók mindenkori szokása szerint a püspökség kincstárát is megsarcolta.

Húsz évre rá, hogy a franciákat kiheverte, 1826-ban és 30-ban árvíz és tűzvész pusztított a városban, majd újabb két évtized múltán a szabadságharc eseményeinek is útjába esett. Többször vonult át rajta osztrák és magyar se-