Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-11-15 / 22. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP 41 A címszereplő Balkay Géza Básti Julival radt, borostás - bátran mondhatjuk zseniális Platonovja valami másra vágyik, de ö is tudja, hogy a vonat nélküle indul el az új élet felé. Szebbnél szebb nők - többek között a nagyvilági, briliáns Básti Juli és az odaadó, varázsos Udvaros Dorottya megformálásában - omlanak vagy omolnának a karjába, az egykor lelkes falusi tanítót azonban már csak a cinizmusa élteti. Széthullik ő maga és szétbomlasztja környezetét is. Pusztulása elkerülhetetlen. A záróképben mint akváriumban dülledt szemű, érteden varangyok tapadnak iszonyodva a szalon üvegfalára a többiek. Odabent egy ember fekszik holtan. Platonov. T. V. Dokumentumok Erdélyről Félrevert harangok A Magyar Mozi- és Videofilmgyár kétrészes filmet készít a romániai magyarság élethalálharcáról. A készülő film rámutat a trianoni békediktátum tévedéseire, a Ceausescu-korszak gátlástalan elrománosító törekvéseire és az úgynevezett „román forradalom” után életre kelt Vatra Romanaesca elvakult magyargyűlöletére, bemutatva a brutális marosvásárhelyi pogrom eseményeit is. Ugyanakkor a „Félrevert harangok” című dokumentumfilm az erdélyi magyarság és a moldvai csángó-magyarok élni akarásáról is szól; láthatJelenet a készülő „Félrevert harangok" című dokumentumfilmből juk például a csiksomlyói búcsú vagy egy-egy iskolai-társadalmi ünnep jeleneteit. A „Félrevert harangok” című film alkalmas a nemzetközi közvélemény hiteles tájékoztatására is. Az alkotók kérik a segítséget a film terjesztésének . megszervezésében, külföldi tévétársaságok megkeresésében. A film első része 90 perc terjedelemben elkészült, ám a befejezés anyagi gondok miatt késik. Ez ügyben is számítanak a téma iránt fogékonyak segítségére. A hozzájárulás arányában a kétrészes film videokazettáját Elektrografikák Győrött Joseph Kadar Az elektrografika (Art Elektrographique) gyűjtőneve mindazon grafikai alkotásoknak, amelyeket elektromos vezérlésű gépekkel hoznak létre. A legjelentősebb elektrografikusok között több külföldön élő magyar művészt találunk, így Victor Vasarelyt, Vera Molnárt, Kamill Majort és a hetvenes évek végétől Joseph Kadart. Joseph Kadar Debrecenből elszármazott festő, grafikus, szobrász, fotográfus és lapszerkesztő, az elektrografika grafikai műfajként való elfogadtatásának fáradhatatlan harcosa. Alapítója az Európa legjobb elektrografikusait magába tömörítő Groupe ’90-nek, szerkesztője a világ első elektrografikai folyóiratának, a Revue d’Art-nak, és szervezője a párizsi nemzetközi elektrografikai kiállításnak. 1969-ben telepedett le a francia fővárosban, s 21 év után először tért haza Magyarországra, hogy önálló tárlaton mutassa be alkotásait. A győri Xántus János Múzeum képtárában nemrégiben megrendezett kiállításán közel 80 fekete-fehér, monokróm és színes elektrografikáját - többnyire fotokópiagéppel készített önköltségi áron vagy díjtalanul tiszteletpéldányként - a támogatók rendelkezésére bocsátják. Kívánságra a nevüket is feltüntetik a film felirataiban. Hozzájárulást az alábbi címekre lehet küldeni. Forintban: Geoinform Szolgáltató és Forgalmazó Kft. 1142 Budapest, Bosnyák tér 5. Bankszámla: OKHB 216-12022. Valutában: Progress Beteilungs GmbH., Hehenberg 7, A- 5142 Eggeisberg, Sparkasse Eggelsberg Kto Nr. 0400-401070, Bankleitzahl 20321. Ausztria. Dualité, 1989. elektrografika FOTÓ: BURIÁN GYÖRGY egyedi munkákat - láthat a közönség. Joseph Kadar alkotásai szuggesztív benyomások egy nagyváros lüktető életéről, optikai-formai gazdagságáról, objektív lenyomatok hétköznapi környezetünk használható vagy használhatatlannak ítélt tárgyairól és vallomások a művész személyiségét, gondolkodásmódját meghatározó nagy mesterek szellemiségéhez való kötődéséről. Joseph Kadar elektrografikái a modem művészet technikai vívmányokra építő fejlődésének új útját, a grafikai műfaj megújulásának számos lehetőségét vázolják elénk. N. MÉSZÁROS JÚLIA
