Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-11-01 / 21. szám

FŐZŐCSKE 53 ŐSZ VÉGÉN, TELELŐ IDEJÉN Vadhúsok - magyarosan Régi időktől fogva sokféle, ízletes fogást készítettek a magyar szakácsok, háziasszonyok az erdőn-mezőn elejtett vadak, vadmadarak húsából. Bonfini, Mátyás király krónikása feljegyezte, hogy mily művészi módon, változatosan készítették el az udvari szakácsok a vaddisznó, a szarvas, az őz húsát. Ha bementünk a városba, néptelen utcák, furcsa csend. A legtöbb üzlet bezárva, a pazar ékszerboltok vasre­dőnyei leeresztve, és külön őrség vi­gyázott a bejáratnál. Ezekben a kira­katokban csillogtak a legdrágább brilliánsok, ékkövek, szebbek, mint Párizsban vagy New Yorkban a Tif­­fanynál. De hát ide a sejkek jöttek be, kíséretükkel, hogy ajándékokat vásároljanak feleségeiknek, vagy kedvenc háremhölgyeiknek. Ezeknek tényleg semmi sem volt drága. IM.......... va tartott, ezeket persze megrohanták és hosszú sorokban várakoztak, hogy konzervet és esetleg kenyeret vehes­senek. Az „ARAMCO”, már négyezer hozzátartozót, feleségeket és gyereke­ket, hivatalosan több transzportban elindított az USA-ba. Én is mehet­tem volna, de úgy határoztam, hogy maradok. Szeretem Frankét, hozzá tartozom, nem hagyhatom itt a bi­zonytalanságban. Egyetlen nyugodt pillanatom sem volna, ha nem tud­nám mi van vele?... Lehet, hogy mi is túszok leszünk? Néztük a televízión a propagandá­nak készült adást, ahol Bagdadban, a „jóindulatú” Szaddám Húszéin, a vendégeinek nevezett amerikai és an­gol túszokkal szerepel, és gyengéden simogatja egy riadt arcú, angol kisfiú szőke haját. A gyerek rémült tekin­tetét nehéz elfelejteni... l^^^ank meg akart győzni, hogy mennem kell, amíg lehet, amíg nem késő... De én konokul ragaszkod­tam az elhatározásomhoz, hogy ma­radok. Bíznunk kell a Nyugatban. USA és Anglia összefognak, sőt Gorbacsov is a mi oldalunkra állt. (Ezt még pár év előtt, elképzelhetetlennek tartot­tuk volna.) Azt is persze, hogy Irak és Irán ki­békülnek. A történelem a legvadabb megle­petéseket produkálja, néha azt hi­szem ez egy rossz álom, hogy itt va­gyok, ide kerültem... Szeretnék fel­ébredni ebből a lidérces álomból, de sajnos valóság. Itt vagyunk, az arab és a nyugati világ halálos összecsapá­sának a középpontjában és fogal­munk sincs, mit hozhat a holnap... Imádkozzatok értünk!” Ősz végén, télelő idején igencsak jól esnek a finom vadhúsokból ké­szült fogások. Szerencsére a magyar konyhára jut belőlük ma is, ilyenkor, vadászidényben, mert őz, szarvas, vaddisznó, vadnyúl, fogoly, fácán jócskán akad puskavégre és kerül lá­basba, fazékba, nyársra - melyiknek mi rendeltetik. FÁCÁNSÜLT SZABOLCSI MÓDRA Hozzávalók: 1 fácán, 30 dkg füs­tölt szalonna, 1 teáskanál só, 1 fej vö­röshagyma, 3 evőkanál tejföl. A megtisztított fácán húsába éles késsel bemetszéseket csinálunk, a szalonna egyharmadát vékony csí­kokra vágjuk, és a fácánt megspékel­jük vele. A fácánt ezután kívül-belül alaposan bedörzsöljük sóval. A szalonna másik kétharmadát vé­kony szeletekre vágjuk, ezzel a tepsi­be helyezett fácánt körberakjuk, fedő alatt sütőben kb. negyed óráig süt­jük. Kivesszük a tepsit a sütőből, a sze­letekre vágott vöröshagymát a fácán köré rakjuk, az egészet megöntözzük tejföllel, tetszés szerint utána sózzuk, majd visszatesszük a sütőbe és - fedő alatt - további fél óráig pároljuk. Ha a fácán nagy, vagy nem elég fiatal, a sütési időt meghosszabbítjuk, amíg a húsa teljesen átsül, porhanyós lesz. NYÚLGERINC Hozzávalók: 1 db nyúlgerinc, 10 dkg füstölt szalonna, 5 dkg vaj, mus­tár, só, tejföl. A megtisztított gerincet a két hátsó combbal együtt megspékeljük és tep­sibe tesszük. Bekenjük mustárral, meglocsoljuk forró vajjal, puhára sütjük, sűrűn locsolgatva saját levé­­vel. Amikor majdnem kész, tejföllel leöntjük és átsütjük. Burgonyakro­kettel tálaljuk. BURGONYAKROKETT Hozzávalók: 1 kg burgonya, 3 dkg vaj, só, szerecsendió, 3 tojás, zsemle­­morzsa, 2 evőkanál liszt, bors, a sü­téshez zsír. A megtisztított burgonyát feldara­boljuk, sós vízben megfőzzük és le­szűrjük, áttörjük. Hozzáadjuk a va­jat, a tojásokat, sót, szerecsendiót, borsot, és habosra kikeverjük. Mikor kihűlt - lisztet hozzáadva - hengere­ket formálunk a masszából, majd zsemlemorzsában megforgatjuk, és forró zsírban kisütjük. SZARVASCÍMER BORSOS LÉBEN Hozzávalók: 1 kg szarvascomb, 1 csomó leveszöldség, só, törött bors. A húst annyi vízzel öntjük le, hogy éppen ellepje, majd a leveszöldséget megtisztítva és feldarabolva hozzá­adjuk. Sózzuk, borsozzuk és fedő alatt, mérsékelt lángon megfőzzük. Mikor megpuhult, kivesszük a lábos­ból a húst, felszeleteljük és tálba rak­juk. Sós vízben főtt krumplit és torma­mártást adunk melléje. TORMAMÁRTÁS Hozzávalók: 1 evőkanál liszt, 1 evőkanál vaj, 2 dl tejföl, 1 teáskanál ecet, 1 torma, só, 2 dl tej. A lisztből, a tejből és vajból besa­­melt főzünk. Levesszük a lángról - mikor eléggé besűrűsödött - és bele­keverjük a tejfölt. Ecettel ízlés szerint savanyítjuk, majd hozzáadjuk a tor­mát megreszelve. Jól összekeverjük, hagyjuk lehűlni. HALASZ ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom