Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-11-01 / 21. szám
SZOMSZÉDOLÁS 43 Bukaresti hungarológiai tanszék- Nagy dolog az - így a tanszékvezető, dr. Molnár Szabolcs hogy sikerült leválnunk a keleti nyelvek tanszékéről, ahol elég mostoha volt a sorsunk. A magyar nyelv második szakként való választhatósága igen-igen megkérdőjelezte a létünket, miután beteltek a helyek az angol, a német, a francia s a többi mellék szakokon, kiugrott néhány név a mi számunkra is, akadtak évek, amikor nem is volt első éves hallgatónk... - a felvételikről kiadott füzet nem is tartalmazza a bukaresti magyar szakot.- Mit kell tudnunk róla? - kérdi a riporter, Péter Sándor.- Lévén, hogy hungarológiai tanszék lettünk, és különváltunk, ez főszakot jelent. Ne tévesszen meg senkit, nem akarunk a kolozsváriakkal versenyezni, más jellegű a mi munkánk. Mi elsősorban nem tanárokat képezünk ki. Kolozsvárra azok mennek, akik magyar líceumot végeztek, hozzánk jöhetnek olyanok is, akik nem ismerik a nyelvet. A hungarológusnak A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók hetilapjában Mács József, a Magyarországon élő szlovákok és a szlovákiai magyarok helyzetét elemzi. Alig akad ugyanis olyan szlovák lap, amely ne foglalkozna mostanában a magyarországi szlovákok életével, a magyar kormányt téve felelőssé azért, hogy egyre üresebbek az óvodáik, iskoláik.- Számomra az a leg-HÁROMSZÉK nem feltétlenül szükséges magyar nemzetiségűnek lennie. Éppen az lenne a cél, hogy mások is foglalkozzanak néprajzunkkal, nyelvünkkel, irodalomtörténetünkkel, legyen meg a kölcsönösség. Egyébként ez volt az érvrendszer, aminek alapján a tanszék létrejöttét elfogadták. Aki nálunk végez, tanár is lehet, nyilván, de lehetőségünk van újságírókat, fordítókat, könyvtárosokat, népművelőket, etnográfusokat, levéltárosokat képezni, olyan népművelőket is, akik a vegyes lakosságú vidéken is megállják a helyüket. Ezeket a fiatalokat öt év alatt érzelmileg is meg kell nyernünk. Az egyetemi autonómia lehetővé teszi, hogy az oktatás tartalmát úgy alakítsuk, ahogyan azt az élet, a gyakorlat megköveteli. Milyen lehetőségei vannak a mellékszak megválasztásakor a Bukarestben magyar szakra beíratkozóknak?- A magyar főszak mellé választhat angolt, franciát, németet, oroszt, olaszt, spanyolt, latint, hollandot, portugált. furcsább - írja a szerző -, hogy a trianoni békeszerződés következtében anynyira megcsonkított Magyarországtól várták el, hogy példát mutasson nemzetiségi politikájával, miközben a szomszédos országokban tobzódott a nacionalizmus, a százezres és milliós nagyságrendben élő magyarokkal szemben. S hogy ez így lehetett, annak oka a második világháború után egymást követő magyar kormányok nemtörődömsége. A Kádár-korszak úgy próbált segíteni a szomszédos országok magyar nemzeti kisebbségein, hogy élesztgetni kezdte Magyarországon a töredéknyi számú nemzetiségeket. Kirakatpolitikája kedvéért belement a nemzetiségek számát találomra felbecsülő játékba, látványosan maga törekedett arra, hogy a hivatalos adatot többszörösen meghaladó számban tüntesse föl a magyarországi nemzetiségeket. így akarták megmutatni a testvéri szocialista országok kormá-Vajon mi vezetett el a jelenlegi súlyos pedagógushiányhoz Erdélyben? Erre a kérdésre keresi a választ, és sorolja az előidéző okokat Tánczos Vilmos, az Európai Idő című sepsiszentgyörgyi független hetilapban. A diktatúra elnyomó kisebbségpolitikája céltudatosan sorvasztotta a romániai magyar értelmiséget - olvashatjuk a cikkben -, hiszen egy értelmiségét vesztett nép hajlamosabb a nyelvi-nemzeti beolvadásra. Ezért egyre kevesebb magyar hallgatót vettek fel egyetemre. A friss diplomások pedig a legtávolabbi román vidékeken kaptak csak állást. Utánpótlás hiányában a legtöbb területen egyre aggasztóbb hiányok mutatkoznak. A kialakult helyzetet a Hargita megyei magyar nyelv- és irodalom szakos tanárok számának jövendőbeli alakulásával jellemzi a szerző.- Pár éven belül az erdélyi magyarság oda jut-hat, hogy a szülők kiveszik a valaha nagy nevű, jó hírű, de mára céltudatosan lezüllesztett magyar iskolákból a gyerekeiket, nyainak, hogyan kellene nekik is bánniuk nemzeti kisebbségeikkel.- Persze nem tudtak megmutatni semmit - fejtegeti Mács József -, mert a kormányzat jóakarata nem a lentről Jelentkező igényre épült. így alakult la az a visszás helyzet, hogy míg nálunk lassú haldoklásra ítélték a magyar nemzeti kisebbségeket intézményeik, iskolahálózatuk fokozatos elsorvasztásával, addig Magyarországon injekciózni kezdték a már elhalt nemzetiségeket, nagy propaganda kíséretében mármár kényszerítették arra, hogy igényük legyen. és a fiatal, erős pedagógusgárdával rendelkező román iskolákba Íratják őket. A megyében, ahol 320- 330 ezer magyar él, 1990 februárjában 232 magyar szakos tanári állást kellett volna betölteni. Jelenleg ugyancsak 36 helyen nincs képzett tanár, de a tanárok közel kétharmad része tíz éven belül nyugdíjba megy. Tánczos Vilmos emlékeztet arra, hogy az 50-es évek végén, a 60-as évek elején még két évfolyam végzett a Kolozsvári Egyetem magyar tanszékén, összesen 60 hallgatóval. A szám évről évre csökkent, és a 80-as évek végén mindössze hét diákot vettek fel évente, akiket a diploma megszerzése után román vidékre helyeztek. így következhetett be az a szomorú állapot, hogy az erdélyi magyar iskolákból csaknem teljesen hiányzik a fiatal pedagógusnemzedék. Javulás csak akkor várható, ha már az idei tanévtőí nagy létszámú évfolyamok indulnak a magyar pedagógusképző tagozatokon. Szlovákok, magyarok Üres katedrák Erdélyben
