Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-11-01 / 21. szám
ISZTAMBULI BESZÉLGETÉS BARTÓK BÉLA KUTATÓTÁRSÁVAL KILÁTÓ 29 Hogyan búg a gerle Magyarországon? A nyolcvanhét esztendős Ahmed Adnan Saygun professzor a legismertebb török zeneszerző és zenekutató, a török zenetörténet élő klasszikusa. Ö az, aki Bartók Bélát kalauzolta az 1936-os anatóliai gyűjtőúton. Jelenleg is komponál, és tanít is az isztambuli egyetemen. Felesége magyar: a fél évszázada Törökországban élő Szalay Irén énekesnő. Az isztambuli kertvárosban magasodó bérház ablakából egyszerre két földrészre, két tengerre látni: egyik oldalon a Márványtenger, másikon a Fekete-tenger. Ázsia és Európa. Török kísérőm kezet csókol Saygun professzornak - tisztelete jeléül. Talán Kodály Zoltánt övezné ilyen megkülönböztetett szeretet és tisztelet, ha élne, mint Saygun professzort. A beszélgetést hol franciául, hol magyarul folytatjuk.- Honnan ered érdeklődése a magyar kultúra iránt?- Az én nemzedékem - 1903 szeptemberében születtem - számos tagja szimpátiával viseltetett a magyar nép iránt. A turanizmus eszméje hatotta át gondolkodásunkat, vagyis testvéreinknek tekintettük - és tekintjük ma is - a magyarokat. Ugyanannnak a családnak vagyunk tagjai. Mivel az I. világháborúban a két ország egymás szövetségese volt, Izmirben, ahol születtem, annak idején sok magyar bakát láttam. Később elolvastam a nagy magyar turkológus, Kunos Ignác könyveit. Kedvet kaptam a magyar nyelv elsajátításához. 1928 és 1931 között Párizsban tanultam, és már akkor figyelemmel kísértem Kodály és Bartók munkásságát.- Tudjuk, hogy professzor úr végig Bartók Béla mellett volt az 1936-os anatóliai népdalgyűjtő úton. Bartók leveleiben a legnagyobb elismeréssel szól az Ön tudományos munkásságáról. Milyen emlékeket őriz róla ?- Amikor Törökországban dolgozott, valóban állandóan együtt voltunk. Még ugyanabban a sátorban is aludtunk. Szerény, zárkózott ember volt, ugyanakkor szerette a finom tréfákat. Minden érdekelte, ami a népélettel kapcsolatos. Sokat tanultam tőle. Nálunk csak 1924-ben kezdődött a népdalgyűjtés, ám nem tudományos igénnyel. Magam is sokat gyűjtöttem, és évekig leveleztünk Bartókkal. A török népzene egyébként igazából a mai napig feldolgozatlan. Felesége veszi át a szót, aki a magyarországi vendég kedvéért - az orvosi tilalom ellenére - felkelt betegágyából. Szalay Irén, több mint fél évszázada él Törökországban:-Ahmed túlságosan szerény! Bartók már akkoriban őt tekintette a török zene megújítójának, legnagyobb reménységének.- Miképpen került mint magyar énekesnő Törökországba ?-A pesti Zeneakadémia ének tagozatán végeztem Svéd Sándor, Székely Mihály, Szakács Béla, Regős Magda társaságában. 1938 nyarán egy női zenekarral török-Aranylakodalom után... Saygun professzor és felesége, Szalay Irén A SZERZŐ FELVÉTELEI országi turnén vettem részt. Nem számított ez ritkaságnak akkoriban, Fischer Annie-nak is volt például ilyen turnézó női zenekara. Ahmeddel egy koncerten ismerkedtem meg, ahol az ő művét játszották. A bemutató után szinte elbújt a karzaton, nem jött a színpadra, hogy megköszönje a tapsot. Megkerestük, hogy gratuláljunk neki. Eleinte franciául beszélgettünk, szótár segítségével. 1940-ben esküdtünk, éppen fél évszázada.- Gratulálok az aranylakodalomhoz!-Köszönöm szépen! Sokáig Ankarában éltünk, zongoraleckéket adtam, Ahmed mindig tanított és komponált. Sok törökkel megszerettettük a magyar muzsikát, sőt a magyar konyhát is, mert a vendégeinknek gyakran magyar ételeket főztem. A gesztenyetortával például nagy sikert arattam. A teát időközben felszolgáló professzor ezután terveiről beszél:- Amellett, hogy rendszeresen népzenét tanítok, sok lemezfelvételen is részt veszek. „Yunus Emre” című oratóriumomat például nemrégiben vették lemezre, közös török-magyar kiadás lesz. Jelenleg is műsoron szerepel az ankarai Operában. Azonkívül „Gerlice” címmel új balettet írok. Mondja, hogyan búg a gerle Magyarországon?- Grúúú ... - próbálom utánozni a kért hangot, tölcsért formálva kezemből.- Azért kérdezem - folytatja Saygun professzor -, mert ezt a hangot pontosan ismernem kell a komponáláskor. Képzelje, a gerle egészen másként búg Törökprszág európai és ázsiai részén. Érdekes, hogy a magyar gerle nem az európai, hanem az ázsiai madárhanghoz áll közelebb... BALÁZS ÁDÁM
