Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-11-01 / 21. szám
POSTALÁDÁNKBÓL 5 de már a bécsi döntés után világosan láthattuk, hogy kulturáltabb körülmények között éltek Magyarországon, mint a győztes Romániában. A levélíró mintha nem járt volna máshol is Európában, akárcsak az is, aki a levelet közölte vagy esetleg abban az időben még a világon sem volt. A Balkánról csak Romániát említem, ahol a paraszt nem töpörtyűt, hanem csak puliszkát evett, sőt az ókirályságban (Regat) csalánt szedtek az útszélről munkába menet, és azt főzték meg maguknak ebédre; román tanárom engem is küldött öt darab cigarettáért boltba - hogy a felsorolt rémségekre!!) röviden válaszoljak. Néhány éve még Portugáliában sem láttam lényegesen jobb életkörülményeket. Általánosítás nélkül megemlítem még a 30-as évekből egy budapesti újság útleírásából azt, hogy Párizs valamelyik szép terén rongyos csavargó aludt egy pádon, és - tette hozzá a lap - Angliában is ismeretes a nyomor, de ott legalább nem állítják azt ilyen nyíltan kirakatba, mint a franciák, kiknél utcaseprő, rendőr együtt érez vele. GEGESY JÓZSEF DR. B.R.D. LUDW1GSBLIRG Szeretném megjegyezni, a Magyar Hírek kilencedik számába egy kis hiba csúszott be a „Vancouveri konzulunk” cimmel írott tudósításba. Brit-Columbia tartomány fővárosa nem Vancouver, hanem Victoria. PÁZMÁNDI ERZSÉBET VANCOUVER, B.C., KANADA A Magyar Hírek 1989. decemberi első számában Listowell Judith asszony, Teleki Pál sógornője úgy nyilatkozott, hogy Telekit Göring tábornagy gyilkoltatta meg, ez azonban minden alapot nélkülöz. Teleki öngyilkos lett, ezt bizonyítja a Horthy kormányzóhoz intézett két levél és a feleségéhez írt búcsúlevél, ez utóbbit Teleki unokaöccsétől tudom. Teleki különben már március 27-én hozzájárult a németek átvonulásához, a kormányzóval együtt. Tettét április 3-án követte el. Rudolf trónörökös is öngyilkos lett, felesége Stefánia számára búcsúlevelet hagyott. Judith asszony téves információk áldozata, a kérdéses időben is Londonban élt, bár jóakaratát nem vonom kétségbe. DR. DÁVID GYULA CARACAS, VENEZUELA 1990. 13-ik szám: „Ki kaphat magyar állampolgárságot?” cikkhez az alábbi megjegyzést fűzöm tisztelettel: A cikk szerint az „illetékesek azt is fontolgatják, hogy esetleg szavazati jogot is kapnak a külföldön élő magyar állampolgárok”. - Eddig a cikk. Véleményem szerint a mi román szomszédaink megint túltettek rajtunk. Ui.: az ott lezajlott legutóbbi választások alkalmával itt N.Y.-ban is szavazhattak, akik bizonyítani tudták román állampolgárságukat (melyet az amerikai újságok nagy dobbal hirdettek, közöltek!). MATYASOVSZKY GYÖRGY PASSAIC. N.Y., USA Gratulálok lapjukhoz, melynek régi hűséges olvasója vagyok. Nagyon színvonalasnak tartom az újságot, de hogy el ne bízzák magukat, több társammal együtt van egy komoly kifogásunk: jóval többet szeretnénk olvasni kedvenc csapatunkról, a Ferencvárosról! (Ahogy errefelé, Rómában mondják: „Szárnyaljatok, zöld sasok!”) ZS. DE SZEGHY RÓMA, OLASZORSZÁG Szeretnék hozzászólni ahhoz a cikkhez, amely a Magyar Hírek ez évi 14. számának 30. oldalán a Monarchiáról megjelent. Én ugyan nem vagyok történész, de Magyarországon jó történelemtanáraim voltak, és azóta is sokat olvastam, például nemrég McCartney könyvét a Monarchia 1780- 1918 közötti időszakáról. A Monarchiának inkább a magyar részét nevezték népek börtönének, mivel itt erős magyarosítás volt folyamatban. Ezt ugyan nem szabad túl sötét színben látni, mert gazdaságilag a nemzetiségek nem voltak elnyomva, de egyes körülmények között- mint bírósági tárgyalásokon és felsőoktatásban- hátrányos volt, ha az ember nem tudott magyarul. P. ENGEL LONCTON, NACY-BRITANN1A 1991-ban az esztergomi érsekeket megillető helyen, az esztergomi székesegyház kriptájában helyezik végleges nyugalomra az utolsó magyar hercegprímást, Mindszenty Józsefet, Ez az esemény egyúttal utalás arra, hogy két olyan kimagasló alakja van a magyar történelemnek, akinek végső nyughelye szintén Magyarország kellene legyen. Áz egyik az utolsó magyar király: IV. Károly, aki halála óta egy kis Atlantióceáni szigeten, Madeirán van eltemetve. Nem túlzás azt állítani, hogy egy, a Habsburg-házból származó magyar király sem kötődött annyira hazánkhoz, mint IV. Károly. Politikája - még ha nem is sikerült a célt elérnie - az ország egységben tartását célozta. Korai halála vitathatatlanul Magyarországhoz való ragaszkodása érdekében kifejtett erőfeszítéseinek volt tragikus következménye. Nyugvóhelye nem a bécsi Kapucinus templomban, hanem a budavári Mátyás-templomban kell legyen. Természetesen jelenleg Bécsben nyugvó feleségét mellette kell elhelyezni. A másik halott, akinek magyar földben lenne a helye: Horthy Miklós és felesége. Ők jelenleg a portugáliai Estoril temetőjében nyugszanak. A kenderesi családi sírbolt létezik, fiuk, Horthy István ott van eltemetve. Itt az ideje annak, hogy a huszonöt éven át volt kormányzó és felesége holtukban bár, de hazatérjenek. Talán bizarrul hat, hogy egyszerre említem IV. Károlyt és utolsó flottafőparancsnokát, azt a Horthyt, aki két ízben is megakadályozta korábbi legfelső hadura visszatérését. Pedig nincs ebben semmi ellentmondás. Ugyanabban a történelmi korban éltek, ugyanaz a történelmi helyzet állította őket egymással szembe. Mindketten ugyanannak a hazának a fiai, és mindketten abban a hitben cselekedtek, hogy hazájuk javát szolgálják. DR. DEL MEDICO IMRE BUDAPEST •" Of rut THIRD AMWVCMtun Ot NMHU(r« VAVM.KT r«HT tam imiocm ocToaco a». I»** Mellékelve küldök egy kis emlékívet, amit, mint bélyeggyűjtő 1959-ben vásároltam. Annak idején többfajta hasonló boríték is megjelent - de sajnos azokból már csak egy-egy van gyűjteményemben, és azokat nem adnám ki a kezemből. KOLOZSVÁRY JÁNOS GERTRUDE. MI, USA Mint a Magyar Hírek szorgalmas olvasójának, engedjenek meg egy helyesbítést. Az 1990. tizennegyedik szám 15. oldalán közölt fénykép fölirata helytelen, mert az nem a debreceni megyeházát mutatja, hanem a híres Déry Múzeumot a Déry téren. Mint debreceni születésűnek - ott laktunk 1935-ig -, azonnal feltűnt ez az elirás. HARGITAI JENŐ SOLINGEN, NÉMETORSZÁG
