Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-10-15 / 20. szám
SZOMSZÉDOLÁS 43 Moldvai ERDÉLYI magyarok között i t Eá 1 Ő A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége Erdélyi Híradó címmel megjelenő értesítőjében olvashattuk Gál Mária interjúját Nagy Endrével a galaci református egyházközség lelkészével. A bevezetőben így ír Gál Mária:- A galaci református templom és lelkészi lak a Moldvába vetődöttek, az egyetem után oda száműzöttek egyetlen menedékhelye volt az elmúlt években... Az ifjú, harmincéves lelkész szavai minden vasárnap egy-egy kis napfényt loptak életükbe az idegenül, egyedül eltöltött hét után. Hat éve végzi nehéz, de áldásos munkáját, nemcsak Galacon, hanem Konstancán, Bráilán is. A decemberi változások után a száműzöttek egy részének sikerült visszatérni szülőföldjére, de a lelkész tudta, hogy rajtuk kívül ott vannak még az „öröklakós” moldvai magyarok is. Köztük kezdett hát munkálkodni és velük összefogva megalakította a galaci, a bráilai, a konstancai RMDSZ-t, ami általános meglepetést váltott ki, hiszen ez a terület eddig teljesen hozzáférhetetlen volt. Konstancán több mint kétezer, Galacon ezer fölötti magyar él, ezért a lelkész egyáltalán nem volt elégedett a négy megyéből a választásokon leadott kétezer RMDSZ-szavazattal; a zavarkeltés, a megfélemlítés ellen nem mindenütt tudtak fellépni. A tervekről szólva elsőként egy, az RMDSZ és az egyház keretein belül működő német-magyar óvoda létrehozását említette Nagy Endre, aztán pedig a testvérvárosi kapcsolat kiépítését Szolnokkal. Szeretnék Galacra, Bráilára, Konstancára meghívni a sepsiszentgyörgyieket, a szolnokiakat, és kulturális rendezvények keretében összehozni, összefogni az itt szétszórtakat. Az interjúból azt is megtudjuk, hogy a magyarországi református egyház meghívására 60 gyermeket hozhattak táborozni, felekezeti megkötés nélkül, sőt olyanok is voltak közöttük, akik nem tudtak magyarul.- A szórvány, moldvai magyarság jövőjéről csak azt mondanám - mondta a lelkész -, hogy amíg lesz egyház, addig lesz RMDSZ, és lesznek magyarul beszélő magyarok Moldvában. Bizonyára nagyon paposán hangzik, de el kell ismernünk, így van. A hit, az egyház öszszetartó erő. Kapocs. Köztudott, hogy a csángó- kát is hitük tartotta meg. állnak a köztársaságban. Az újságíró szomorúan állapítja meg, hogy még azokhoz a termékekhez sem lehet hozzájutni, amelyeket ezen a területen állítanak elő.- Kárpátalját az esztelen iparosítás tette tönkre - olvassuk a cikkben. - Bár régebben is működtek itt iparvállalatok, de ezek főként helyi nyersanyagot dolgoztak fel, és a helyi igényeket elégítették ki.- Ami aztán az ötveneshatvanas években kezdődött, az nélkülöz minden emberi logikát - írja Orémus Kálmán. - Bár a terület ehhez egyáltalán nem rendelkezik nyersanyaggal, egész sor nagy gépipari vállalatot építettek fel Kárpátalja városaiban ... És, mivel egy teljesen új ágazatról volt szó, Kárpátalján sem voltak gépipari szakemberek. Hozták hát máshonnan. Az iparosítás Kárpátaljának nem hozott fellendülést egyrészt azért, mert a vállalatok működéséhez a nyersanyagokat és az energiahordozókat óriási távolságról kell ide szállítani, s ehhez jön még a behozott szakemberek számára épített lakások ára. Az esztelen intézkedésekre példa a területi faipari vállalatok egyesülése, amely évente mintegy 200 ezer köbméter fát szállít az ország más vidékeire, ahelyett, hogy helyben dolgoznák fel, ide viszont hasonló mennyiségű más alapanyag érkezik.- Az iparosítás azért sem hozhatott lényeges javulást életünk minőségében - fejtegeti a szerző -, mert ennek során a területet gazdasági szempontból a szó szoros értelmében gyarmattá változtatták. A képlet egyszerű. Az ideszállított nyersanyagból előállított termékek túlnyomó részét a vállalatok kötelesek az ország más vidékein értékesíteni. A munkások tehát megkapják a fizetésüket, csak éppen nem tudnak érte semmit sem venni, mert az üzletek üresek. Mi ez, ha nem gyarmatosítás? A gyarmatosításnak számtalan formája és módozata van még, elég ha csak arra gondolunk, hogy a kárpátaljai üzemekben végzik a leginkább környezetszennyező munkafolyamatokat.- A szakemberek csaknem minden fórumon hangoztatják - írja befejezésül Orémus Kálmán -, Kárpátaljának kiváló adottságai vannak ahhoz, hogy itt turizmust, gyógyüdülést hozzanak létre. Ennek előfeltétele, hogy megőrizzük környezetünket, megállítsuk az esztelen iparosítást. Pontosabban csak azokat a hagyományos és bűnös módon elsorvasztott iparágakat, például az élelmiszeripart kell fejleszteni, melyek az idegenforgalom hátteréül szolgálhatnak és helyi nyersanyagból termelhetnek. Ám úgy látszik, a szakembereket, mint már annyiszor, most sem hallgatják meg. Gyarmat KÁRPÁTALJA a határszélén «hhe A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének kéthetente megjelenő lapjában, a Kárpátaljában, Orémus Kálmán meghökkentő képet fest a térség gazdasági életéről. A kitűnő természeti adottságokkal rendelkező vidék és a szorgalmas emberek láttán nem érti a látogató, hogy miért üresek az üzletek, és hogy lehet az, hogy az alapvető élelmiszerek fogyasztása tekintetében az utolsó helyen MAGYAR HÍREK a magyarok világlapja Egy lap, melyben a világ magyarsága találkozik KERESSE MEG KÜLFÖLDI MEGBÍZOTTJAINKAT! Címük a 2. oldalon található.
