Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-10-01 / 19. szám
60 MILYEN LEGYEN A LECKEREND? A pesti egyetem épülete a XIX. század első felében REPRODUKCIÓ- RARNAFÖLDI GÁBOR ÉS CSIGÓ LÁSZLÓ főbb feladatául az általános műveltség alapját, vagyis az olvasás, az írás és a számolás biztos készségének elsajátítását tekintette. Népiskolát fenntarthatott bárki, az állam, a városok, a községek, a felekezetek, a különféle testületek, de kötelesek megtartani a népiskolára vonatkozó törvényes jogszabályokat. Ezek között az is szerepelt, hogy az oktatás nyelve nem lehet más, csakis a népiskolai tanulók anyanyelve. De a népoktatás fellendítését más intézkedések is szolgálták. Hathatós kezdeményezéssel Eötvös meg akarta újítani a tanítóképző intézetekben folyó kiképzőmunkát, ezért pályázatot írt ki poroszországi tanulmányokra. Tizenhat ifjút szándékozott kiküldeni állami költségen az ottani európai hirű, modern tanítóképző intézetekbe két évre. Ezek az ifjak külföldi tanulmányaikat bevégezve a hazai tanítóképzőkben működtek volna mint pedagógiatanárok. A kiválasztott jelöltek között mindegyik felekezet arányosan képviselve volt. Eötvös látta, hogy a már működő tanítók képzettségét nagyban emelné egy állami szerkesztésű tanügyi folyóirat: 1849. január 1-jén indult volna meg - elképzelése szerint - a Nevelési Veres Pálné, a hazai nőnevelés kiválósága Gróf Brunswick Terézia, a kisdedóvás megalapítója Szemle, amely ismertette volna a korszerű pedagógiai elveket, a hazai és külföldi tanügy eredményeit, rámutatva a hiányokra, s tájékoztatva a hazai és a külföldi szakirodalomról. Két évtizedet késtek az iskolai reformok, míg a kiegyezést követően, 1867-ben, báró Eötvös József újbóli minisztersége idején végre valóra válhattak a magyar közoktatás 1848-as álmai, Eötvös dédelgetett ideáljai. FEHÉR ERZSÉBET (Comenius Tanítóképző Főiskola, Sárospatak)
