Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-10-01 / 19. szám

60 MILYEN LEGYEN A LECKEREND? A pesti egyetem épülete a XIX. század első felében REPRODUKCIÓ- RARNAFÖLDI GÁBOR ÉS CSIGÓ LÁSZLÓ főbb feladatául az általános mű­veltség alapját, vagyis az olvasás, az írás és a számolás biztos kész­ségének elsajátítását tekintette. Népiskolát fenntarthatott bár­ki, az állam, a városok, a közsé­gek, a felekezetek, a különféle testületek, de kötelesek megtarta­ni a népiskolára vonatkozó törvé­nyes jogszabályokat. Ezek között az is szerepelt, hogy az oktatás nyelve nem lehet más, csakis a népiskolai tanulók anyanyelve. De a népoktatás fellendítését más intézkedések is szolgálták. Hathatós kezdeményezéssel Eöt­vös meg akarta újítani a tanító­képző intézetekben folyó kikép­zőmunkát, ezért pályázatot írt ki poroszországi tanulmányokra. Tizenhat ifjút szándékozott kikül­deni állami költségen az ottani európai hirű, modern tanítókép­ző intézetekbe két évre. Ezek az ifjak külföldi tanulmányaikat be­végezve a hazai tanítóképzőkben működtek volna mint pedagógia­tanárok. A kiválasztott jelöltek között mindegyik felekezet ará­nyosan képviselve volt. Eötvös látta, hogy a már mű­ködő tanítók képzettségét nagy­ban emelné egy állami szerkesz­tésű tanügyi folyóirat: 1849. ja­nuár 1-jén indult volna meg - el­képzelése szerint - a Nevelési Veres Pálné, a hazai nőnevelés kiváló­sága Gróf Brunswick Terézia, a kisdedóvás megalapítója Szemle, amely ismertette volna a korszerű pedagógiai elveket, a hazai és külföldi tanügy eredmé­nyeit, rámutatva a hiányokra, s tájékoztatva a hazai és a külföldi szakirodalomról. Két évtizedet késtek az iskolai reformok, míg a kiegyezést köve­tően, 1867-ben, báró Eötvös Jó­zsef újbóli minisztersége idején végre valóra válhattak a magyar közoktatás 1848-as álmai, Eötvös dédelgetett ideáljai. FEHÉR ERZSÉBET (Comenius Tanítóképző Főiskola, Sárospatak)

Next

/
Oldalképek
Tartalom