Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-10-01 / 19. szám
26 A HATÁR TÚLOLDALÁN BARÓTI SZABÓ DÁVID NEVÉVEL Hogy a székely magyarul tanulhasson... Bámulatra méltó, ahogyan pár száz kilométerre az anyaországtól, a teljes tehetetlenség kényszerállapotából elementáris erővel tör fel az élet- és munkakedv. Szinte nincs hétvége valamilyen kulturális esemény nélkül. Most látszik igazán, mennyi, de mennyi a nevezetes szülötte Erdélynek, s azon belül a Székelyföldnek! Sorra alakulnak a híres elődökről elnevezett művelődési egyesületek, a régi, patinás iskolák névadó ünnepségeket tartanak. Egy ilyen bensőséges iskolaavatón vehettem részt az erdővidéki Baróton is. Tudományos konferencia színterévé alakult, zsúfolásig megtelt a baróti katolikus templom. A Székelyföld kevéssé felfedezett tája, a „zölderdő zúgásos, vadgalamb búgásos” Erdővidék kulturális központjának, Barótnak ugyanis nincs kultúrháza, se más nagyobb közösségi helyisége. Ez azonban nem akadályozta meg az ott élőket, hogy a határokat is átlépő, tudományos konferenciát rendezzenek. A város híres szülöttére: Baróti Szabó Dávid költőre, nyelvészre és műfordítóra emlékeztek. Az előadók között megtalálható volt a helybeli gimnázium történelemtanára: Tatár Zsuzsa, igazgatónője: Nagy Sándomé, Kolozsvárról: Kosa Ferenc kutató, Kassáról: Görcsös Mihály, Komáromból: Szénássy Zoltán. A Baróti Szabó Dávid Napokat először a komáromi gimnázium tanárának, Szénássy Zoltánnak a kezdeményezésére rendezték meg Komáromban és Virten (ez a két város Baróti működésének egykori színtere), s az idén pedig a szülővárosban, Baróton is megtartották - közös magyar rendezvényként, az egységes kultúrát példázva. Ünnepel a nép Emléktáblát is elhelyeztek a valamikori szülőház helyén. Itt Ferencz Sándor baróti plébános emlékezett meg Baróti Szabó Dávid hazaszeretetéről, amely a mai ifjúság számára is követendő példa. Erdővidék egyetlen magyar gimnáziuma felvette Baróti Szabó Dávid nevét. Az egész környék ünnepe volt ez, mindenünnen összesereglettek az emberek, s a felvidéki vendégek mellett jelen volt a magyarországi testvérváros, Zirc küldöttsége is. Ebből az alkalomból kiállítást rendeztek a szintén baróti születésű Gyulai Líviusz grafikusművész munkáiból, leleplezték Antal Ferenc Baróti-szobrát, és Baróti-emlékszobát nyitottak, ahol nyomon követhettük a tudós életútját Baróttól a felvidéki Virtig. Megismerkedhettünk Erdővidék híres szülötteivel is, hiszen ez a magyarlakta terület olyan férfiakkal büszkélkedhet, mint Apáczai Csere János, Benedek Elek, Benkő József, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Bárót két nevezetes szülötte pedig a most ünnepelt Baróti Szabó Dávid és Gaál Mózes ifjúsági író és pedagógus. Erdővidék a néprajzosoknak is búvárkodásra alkalmas hely: különleges kopjafás temetőivel, bodvai vaskohójával, amelyben Gábor Áron az első ágyút öntötte, a bútorfestészetéről ismert Vargyassal, ahol a Dániel-kastély egy elszánt és makacs tanácsel-Az emléktábla-avatásra készülődve
