Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-09-15 / 18. szám

24 HAZAI KÖRKÉP

Hegedűs László és családja

akkor munkás vagyok, a háztájiban viszont inkább paraszt.

Kissékkel gazdagon berendezett kiskunfélegyházi kertes családi házukban beszélgettünk. A házigazda Félep' házán született, a kiskunhalasi technikumban érettségizett, most a helybéli téesz traktoristája, akárcsak az édesapja. Ugyanazon a gépen dolgoznak, felváltva. A feleség pedagógus az általános iskolában, gyermekük még nincs. Tavasztól őszig a városközponttól négy kilométerre lévő tanyájukon dolgoznak - a kemény téeszmunka mellett ott, a határban minden megterem a családi asztalra.

Magas a kamat- A diktatúrával soha nem kerültünk összeütközésbe - felelik az újabb riporteri érdeklődésre. - Akkor is dolgoztunk egész nap, most is. A hatalomváltozás egyelőre semmilyen hatással nem volt hétköznapi életünkre. Politizálni nincs időnk. Hogy örülnék-e, ha visszakapnám nagyapám hajdani földjét? Csak akkor, ha a gazdálkodáshoz is megteremtik a feltételeket. A gépeket, amelyekkel a tanyán dolgozunk, most a téesztől kapjuk. Ha magam akarnék gépeket venni, akkor harminckétharminchárom százalékos kamatra adnának bankhitelt, ami természetesen nem érné meg. Akkor pedig hogyan tudnám megművelni a visszakapott földet?

Bugacpuszta hírneve lassacskán túlszárnyalja a Hortobágyét. Az utóbbi években, talán a főváros közelsége miatt, egyre több államfő látogat ide, legutóbb a brit trónörökös és a belga király nézte meg a híres pusztaötöst. A turistáknak naponta kétszer tartanak lovasbemutatót. Mint lelkes kalauzunk, Ficsor József, a bugaci termelőszövetkezet elnökhelyettese elmondja, a Kiskunsági Nemzeti Park egy része is a téeszhez tartozik, így ők rendezik esztendőnként a lovasbemutatót, amelyet például tavaly csaknem százezer turista látott. Arról csak a legutóbbi időben lehet nyíltan beszélni, hogy a pár száz méterre innen, a természetvédelmi terület kellős közepén, a világon csakis itt található, szabadon legeltetett ősi rackanyájak és különféle növényritkaságok tőszomszédságában évtizedeken át garázdálkodtak az erdőben állomásozó szovjet katonák. Egyáltalában nem számított ritkaságnak, ha egy-egy résztg szovjet egység kihajtott tankjával az erdőből, vagy ha egy eltévedt rakéta tüzet okozott.

Világbajnok a pusztán

Itt, a bugacpusztai csikótelepen ismerkedett meg Megyeri Ágnes későbbi férjével, Juhász László négyesfogathajtó-világbajnokkal, éppen az 1984-es szilvásvárad! világbajnokság idején. A csinos Fiatalasszonnyal és a négyéves Lacikával a körmenetben találkoztunk először. Otthonukban egymás mellett a garázs az Audinak és az istálló a világbajnok lovaival.- Hogy mivel telik egy napom? - ismétli a francia riporter kérdését Juhász László. - Ma reggel befogtam, hajtottam pár órát, itthon megebédeltem, majd elmentem a szíjgyártóhoz a lószerszámokat megjavíttatni. Este meg a tévét néztem. A téeszben kilencezer forint a nettó fizetésem. Csakis a sporttal foglalkozom. A téesz fizeti a két segédhajtót, a versenyek minden költségét, a takarmányt, a lovak szállítását. Csak ez az utóbbi tétel tavaly kétmillió forintra rúgott. Szükség volna szponzorra, aki mondjuk a lovakat szállító kamionon is hirdethetné magát. Nemrégiben a svéd IKEA céggel már tárgyaltam erről.

Úrnapi körmenet Alsómonostoron