Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-09-15 / 18. szám

KRÓNIKA 7 FÜGGETLEN, DEMOKRATIKUS SZERVEZET Jugoszláviában, magyar kultúráért Bosnyák István professzor, a JMMT elnöke a A közelmúltban kaptuk a hírt, hogy megalakult a Jugoszláviai Magyar Mű­velődési Társaság. A tár­saság egyik alapító tagját és egyben elnökét, dr. Bosnyák Istvánt, az újvi­déki egyetem magyar tan­székének professzorát azért kerestük fel, hogy a társaság célkitűzéseiről, programjáról érdeklőd­jünk.- Milyen igény hívta életre a társaságot, s mit tekintenek elsődleges fel­adatuknak?- A jugoszláviai magyar kultúrának az utóbbi évti­zedekben kialakultak bi­zonyos intézményrendsze­rei, például működnek magyar óvodák, iskolák, s az egyetemen is létezik magyar tanszék. Ennek el­lenére a magyar kultúrá­nak, szellemi életnek van­nak úgynevezett fehér foltjai. Társaságunk azt a célt tűzte maga elé, hogy ezeket a fehér foltokat fel­számolja. Kicsit konkré­tabban fogalmazva: azo­kat a feladatokat kell ma­gunkra vállalni, amelye­ket a meglévő intézmé­nyek nem tudtak, illetve nem is szándékoznak vál­lalni.- Mégis, milyen tevé­kenységre gondoltak?- Egyebek között a szel­lemi alkotómunka serken­tésére, az alkotói eredmé­nyek szervezett népszerű­sítésére, az íráskultúra nemzetiségi szerepének fokozottabb érvényesíté­sére. Meg kell továbbá ol­dani a délszláv és egyéb nemzetiségi íráskultúrák közötti kapcsolat rendsze­res és szervezett ápolását, az alkotók érdekvédelmét, az önsegélyezést, valamint a szerzői és emberi jogvé­delem biztosítását.-Kik a tagjai a társa­ságnak?- Elsősorban jugoszlá­viai magyar írók, tudósok, kritikusok, publicisták, társadalom- és természet­­tudományi, illetve műsza­ki szakírók, fordítók és a kultúra népszerűsítői. Ter­mészetesen a társaságban szívesen látunk más anya­nyelvűeket is, olyanokat, akik a magyar kultúrával valamilyen szinten kap­csolatban állnak.- Pillanatnyilag hány tagja van a társaságnak?- Nehéz erre válaszolni. Az alapító tagok több mint kétszázan vannak, időközben azonban sorra alakultak a különböző he­lyi szervezetek, és működ­nek műfajok és tudomá­nyos szakterületek szerint különböző tagozatok, szakosztályok. Helyi cso­portok vannak például Lendván, Eszéken, Zom­­boron, Szabadkán, Topo­lyán, Újvidéken, Adá­­cson, Zentán, Becsén és Dél-Bánátban Székelyke­­vén.- Miből tartja fenn ma­gát a társaság?- Nem állami támoga­tásra építettük létünket, hanem tagdíjakból, patro­náló intézetek juttatásai­ból, egyének és közületek adományaiból tartjuk majd fenn magunkat.- Kapnak-e, várnak-e segítséget Magyarország­ról?- Programunk olyan szerteágazó és sokrétű, hogy tevékenységünknek nem szabhatnak gátat az országhatárok. Éppen ezért azt tervezzük, hogy a közeljövőben felvesszük a kapcsolatot a Magyarok Világszövetségével és ma­gyarországi kulturális in­A Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság cí­me: 2100 Újvidék-Novi Sad, József Attila u. 16. tézményekkel, például a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulattal, a Nép­rajzi Társasággal, külön­böző művelődési alapítvá­nyokkal. Úgy gondoltuk, hogy együtt tudnánk mű­ködni más országok hun­garológiai intézetével is. Szerencsére a jugoszláviai magyar íróknak, tudósok­nak, fordítóknak s a kü­lönböző szaktudományok művelőinek elég széles nemzetközi kapcsolataik vannak. Társaságunk ezekre alapozva kívánja kiépíteni és bővíteni kül­földi kapcsolatrendszerét. Egyesületünknek lehetnek külföldön élő tiszteletbeli és pártoló tagjai is. Mi­után a Jugoszláviai Ma­gyarok Művelődési Társa­sága demokratikus, ön­kéntes és független szerve­zet, szívesen veszünk min­den olyan külföldi érdek­lődőt, aki programunkkal, elképzeléseinkkel egyet­ért. Á. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom