Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-08-15 / 16. szám

SZOMSZÉDOLÁS 43 Kövessük a finn példát Dr. B. Gergely Piroská­val, a Babéi Boíyai Tudo­mányegyetem Filológia Karának előadó tanárával készített interjút a Székely Újság riportere, Ambrus Ágnes.- Ha túl sok reménnyel nem is kecsegtet a jövő, a kiáltás jogát már kivívtuk magunknak - mondotta a tanárnő a magyar tannyel­vű egyetem ügyéről. - Az egyetemmel kapcsolatos személyes véleményem egyébként az, hogy ha a kormány nem is támogat­ja az ügyet, a romániai magyaroknak követniük kell a Finn példát. A tur­­kui egyetem például egy magas színvonalú magán­­intézmény. Csak kezde­ményeznünk kell, s meg­győződésem, a külföldi alapítványok támogatása sem marad el. A decemberi változások után az egyetem magyar tanszéke önállóan dolgoz­hatta ki a tantervét. A kö­vetkező tanévre 40 diákot vehetnek fel a nappali ta­gozatra, 15-öt a levelező­re, s ez mindenképpen lé­nyeges növekedést jelent. A szegedi Juhász Gyula Főiskolán pedig 25 romá­niai magyar Fiatal kezdhe­ti meg tanulmányait ma­gyar és idegennyelv-sza­­kon. Az elmúlt évtizedekben igyekeztek morzsányira zsugorítani Románia Csörgits József, egy új jelenségről, a nemzetiségi oktatás elleni támadások­ról ír az Eszéken megjele­nő Magyar Képes Újság­ban.-A Felvidéken, Erdély­ben, Bánátban, Kárpátal­ján már megtörténtek azok a szélsőséges, ma­yZfKCff egyetlen magyar tanszé­két. Jelenleg igen nagy szakemberhiánnyal küz­denek. Egyelőre nincs kü­lön szakembere a kortárs magyar irodalomnak, a magyar művelődéstörté­netnek. S hogy mi a meg­oldás? Állandó vendégta­nárokra gondol a tanszék, olyanokra is, akiket bizo­nyos előadás-sorozatok megtartására hívnának meg. Távlatilag Fiatalok­kal is szeretnénk bővíteni a tanszéket, versenyvizs­gát hirdetve. Az interjú végén a sze­paratizmus is szóba ke­rült:- Egyszerűen butaság és tájékozatlanság az önálló magyar tanintéz­mények kapcsán erről be­szélni - mondta B. Ger­gely Piroska. - Ismét a finn példával jövök. Ott svéd egyetem van, s a fin­nek nem tartják hátrány­nak, ha svédül is tudnak. Helsinkiben, ahol 300 ezer svéd él, svédül is ol­vashatók a feliratok. Erről még csak annyit, hogy Kolozsváron volt egy Finn küldöttség, s mikor a sze­paratizmusról kérdezték őket, egyszerűen nem ér­tették, hogy miről van szó, miután megmagyarázták, azt nem értették, miért fej­lődött ilyen rossz tarta­lommal ez a fogalom ná­lunk Romániában. gyarellenes lépések, ame­lyek egyöntetűen arról ad­nak tanúbizonyságot, hogy Románia, Csehszlo­vákia és a Szovjetunió egyes részein első számú közellenségnek számit a magyar nyelvoktatás és kultúra. Jugoszláviában a „titói magatartás” idején a gya­korlatban nem gátolta a nemzetiségek életét a többségi nemzet. Tito el­nök halálával azonban je­lentős változás állt be, el­sősorban a Vajdaságban, de ez még mindig távol állt attól az állapottól, amely az utóbbi időben kialakult. Elsősorban a nemzetiségi oktatással, művelődéspolitikával szemben indult meg a frontális támadás, első­ként a vajdasági oktatást vették célba. A legfőbb ideológus, dr. Dragoljub Petrovi?, az újvidéki Böl­csészettudományi Kar professzora, a tömegkom­munikáció segítségével fejtegeti „korszakalkotó” meglátásait, a nemzetiségi anyanyelvi oktatás ellen­őrzéséről és átszervezésé­ről. Véleménye szerint: „Az egyetemisták Pesten is folytathatják tanulmá­nyaikat, éppenséggel ott is maradhatnak.”- Öt éve módszeresen leépítették a vajdasági ta­nárképzést - írja Csörgits József -, ezért egyre nehe-Benedek Elek erdélyi követői A Sepsiszentgyörgyön élő kitűnő költő, Magyary Lajos, a Nagybaconban újraindított Benedek Elek Művelődési Egyesületről írva emlékeztet arra, hogy ez az intézmény valójában soha nem szűnt meg - a baconiak véleménye sze­rint - búvópatakként fo­lyamatosan létezett. Mert kimondom egyút­tal ezzel - írja Magyary Lajos -, hogy bármilyen támadás, visszaszoríttatás is érte a mi kultúránkat, azt megsemmisíteni nem tudták. Nem is tudhatták. A kultúra az emberek lel­kében él, visszahúzódik, visszamenekül zord idők­ben a családi tűzhely mel­lé, de él - és túlél! - bár­milyen megpróbáltatást. Sokszor felteszik a kér­dést - olvashatjuk a cikk­zebb lesz a kisebbségek nyelvén megszervezni az oktatást. Horvátországban eddig nem érte nyílt táma­dás a magyar nyelvi okta­tást, de újabban olyan cik­kek látnak napvilágot a horvát lapokban, hogy ér­telmetlen kétnyelvű isko­lára költeni a pénzt. Csörgits József hozzáte­szi:- A lap felelős szerkesz­tőinek tudniok kellene, hogy a magyarok ezer­­egynéhány évvel ezelőtt nem dönthettek a mostani helyzetről, s nem dönthet­tek határmódosításokról sem. A cikk írójának vélemé­nye szerint Jugoszláviá­ban is kemény harcok előtt állnak. A Horvátor­szági Magyar Néppárt egyik sarkalatos program­pontja a kulturális auto­nómia, az egynyelvű isko­lák és a teljes fokú oktatás biztosítása. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége is zászlajára tűzte a másodrendű ál­lampolgári lét elleni har­cot. Háromszék ben -, hogy miért a kitartó ragaszkodás Benedek Elekhez, Körösi Csorna Sándorhoz, Mikes Kele­menhez ... A folytonosság tudata mellett - hangzik a válasz - annak a hagyo­mánynak és kultúrának az őrzése indokolja, ami a vi­lág legcivilizáltabb népei sorába emelte az erdélyi magyarságot. Benedek Elek írói példáját emelt fővel vállalhatják, s köte­lességüknek tartják mun­kájának folytatását is. Magyary Lajos Bene­dek Elek mellé Ion Crean­­gá-t, PetőFi Sándor mellé Eminescut állítja példá­nak, mert véleménye sze­rint ők jelenthetik a hidat magyar s román között. Az ő gondolataikban kell újra megkeresni azt, ami összekötheti a két népet. Most már magyar Jugoszlávia is? KÉPES ÚJSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom