Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-08-15 / 16. szám
SZOMSZÉDOLÁS 43 Kövessük a finn példát Dr. B. Gergely Piroskával, a Babéi Boíyai Tudományegyetem Filológia Karának előadó tanárával készített interjút a Székely Újság riportere, Ambrus Ágnes.- Ha túl sok reménnyel nem is kecsegtet a jövő, a kiáltás jogát már kivívtuk magunknak - mondotta a tanárnő a magyar tannyelvű egyetem ügyéről. - Az egyetemmel kapcsolatos személyes véleményem egyébként az, hogy ha a kormány nem is támogatja az ügyet, a romániai magyaroknak követniük kell a Finn példát. A turkui egyetem például egy magas színvonalú magánintézmény. Csak kezdeményeznünk kell, s meggyőződésem, a külföldi alapítványok támogatása sem marad el. A decemberi változások után az egyetem magyar tanszéke önállóan dolgozhatta ki a tantervét. A következő tanévre 40 diákot vehetnek fel a nappali tagozatra, 15-öt a levelezőre, s ez mindenképpen lényeges növekedést jelent. A szegedi Juhász Gyula Főiskolán pedig 25 romániai magyar Fiatal kezdheti meg tanulmányait magyar és idegennyelv-szakon. Az elmúlt évtizedekben igyekeztek morzsányira zsugorítani Románia Csörgits József, egy új jelenségről, a nemzetiségi oktatás elleni támadásokról ír az Eszéken megjelenő Magyar Képes Újságban.-A Felvidéken, Erdélyben, Bánátban, Kárpátalján már megtörténtek azok a szélsőséges, mayZfKCff egyetlen magyar tanszékét. Jelenleg igen nagy szakemberhiánnyal küzdenek. Egyelőre nincs külön szakembere a kortárs magyar irodalomnak, a magyar művelődéstörténetnek. S hogy mi a megoldás? Állandó vendégtanárokra gondol a tanszék, olyanokra is, akiket bizonyos előadás-sorozatok megtartására hívnának meg. Távlatilag Fiatalokkal is szeretnénk bővíteni a tanszéket, versenyvizsgát hirdetve. Az interjú végén a szeparatizmus is szóba került:- Egyszerűen butaság és tájékozatlanság az önálló magyar tanintézmények kapcsán erről beszélni - mondta B. Gergely Piroska. - Ismét a finn példával jövök. Ott svéd egyetem van, s a finnek nem tartják hátránynak, ha svédül is tudnak. Helsinkiben, ahol 300 ezer svéd él, svédül is olvashatók a feliratok. Erről még csak annyit, hogy Kolozsváron volt egy Finn küldöttség, s mikor a szeparatizmusról kérdezték őket, egyszerűen nem értették, hogy miről van szó, miután megmagyarázták, azt nem értették, miért fejlődött ilyen rossz tartalommal ez a fogalom nálunk Romániában. gyarellenes lépések, amelyek egyöntetűen arról adnak tanúbizonyságot, hogy Románia, Csehszlovákia és a Szovjetunió egyes részein első számú közellenségnek számit a magyar nyelvoktatás és kultúra. Jugoszláviában a „titói magatartás” idején a gyakorlatban nem gátolta a nemzetiségek életét a többségi nemzet. Tito elnök halálával azonban jelentős változás állt be, elsősorban a Vajdaságban, de ez még mindig távol állt attól az állapottól, amely az utóbbi időben kialakult. Elsősorban a nemzetiségi oktatással, művelődéspolitikával szemben indult meg a frontális támadás, elsőként a vajdasági oktatást vették célba. A legfőbb ideológus, dr. Dragoljub Petrovi?, az újvidéki Bölcsészettudományi Kar professzora, a tömegkommunikáció segítségével fejtegeti „korszakalkotó” meglátásait, a nemzetiségi anyanyelvi oktatás ellenőrzéséről és átszervezéséről. Véleménye szerint: „Az egyetemisták Pesten is folytathatják tanulmányaikat, éppenséggel ott is maradhatnak.”- Öt éve módszeresen leépítették a vajdasági tanárképzést - írja Csörgits József -, ezért egyre nehe-Benedek Elek erdélyi követői A Sepsiszentgyörgyön élő kitűnő költő, Magyary Lajos, a Nagybaconban újraindított Benedek Elek Művelődési Egyesületről írva emlékeztet arra, hogy ez az intézmény valójában soha nem szűnt meg - a baconiak véleménye szerint - búvópatakként folyamatosan létezett. Mert kimondom egyúttal ezzel - írja Magyary Lajos -, hogy bármilyen támadás, visszaszoríttatás is érte a mi kultúránkat, azt megsemmisíteni nem tudták. Nem is tudhatták. A kultúra az emberek lelkében él, visszahúzódik, visszamenekül zord időkben a családi tűzhely mellé, de él - és túlél! - bármilyen megpróbáltatást. Sokszor felteszik a kérdést - olvashatjuk a cikkzebb lesz a kisebbségek nyelvén megszervezni az oktatást. Horvátországban eddig nem érte nyílt támadás a magyar nyelvi oktatást, de újabban olyan cikkek látnak napvilágot a horvát lapokban, hogy értelmetlen kétnyelvű iskolára költeni a pénzt. Csörgits József hozzáteszi:- A lap felelős szerkesztőinek tudniok kellene, hogy a magyarok ezeregynéhány évvel ezelőtt nem dönthettek a mostani helyzetről, s nem dönthettek határmódosításokról sem. A cikk írójának véleménye szerint Jugoszláviában is kemény harcok előtt állnak. A Horvátországi Magyar Néppárt egyik sarkalatos programpontja a kulturális autonómia, az egynyelvű iskolák és a teljes fokú oktatás biztosítása. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége is zászlajára tűzte a másodrendű állampolgári lét elleni harcot. Háromszék ben -, hogy miért a kitartó ragaszkodás Benedek Elekhez, Körösi Csorna Sándorhoz, Mikes Kelemenhez ... A folytonosság tudata mellett - hangzik a válasz - annak a hagyománynak és kultúrának az őrzése indokolja, ami a világ legcivilizáltabb népei sorába emelte az erdélyi magyarságot. Benedek Elek írói példáját emelt fővel vállalhatják, s kötelességüknek tartják munkájának folytatását is. Magyary Lajos Benedek Elek mellé Ion Creangá-t, PetőFi Sándor mellé Eminescut állítja példának, mert véleménye szerint ők jelenthetik a hidat magyar s román között. Az ő gondolataikban kell újra megkeresni azt, ami összekötheti a két népet. Most már magyar Jugoszlávia is? KÉPES ÚJSÁG
