Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-01 / 1. szám

KRÓNIKA // Lengyel László (Budapest), Szigeti Gábor (Budapest), Luka László (Genf), Saáry Éva (Luga­no), Fónay Jenő (Budapest) és Faragó Béla (Párizs) az elnöki asztalnál Reményeink, gondjaink Luganói esélylatolgatás A festői szépségű Luga­no egyik szállodájában rendezte meg XIII. tanul­mányi napjait a SMIKK, azaz a Svájci Magyar Iro­dalmi és Képzőművészeti Kör. A nagy múltú nyuga­ti magyar értelmiségi kö­zösség első ízben tavaly hívott meg honi előadó­kat, akkor a nyugati ma­gyar irodalom volt a téma. Az idei, négynapos, ma­gas színvonalú tanulmá­nyi napokon mintegy szá­zan vettek részt, fele-fele arányban nyugaton élők és magyarországiak. A konferencia a Reménye­ink, gondjaink. Magyaror­szág 1989 címet viselte, és a viharos gyorsaságú tár­sadalmi változásokat ele­mezte.- Eddigi célkitűzésein­ket át kell értékelnünk - vallja Saáry Éva Luganó­­ban élő író-képzőművész, a kör egyik szervezője, aki hosszú évek után idén elő­ször látogatott haza az 56- os forradalom évforduló­jára. - A körültekintő kri­tika, a magyarországi ese­ményeket hideg fejjel bí­ráló és kommentáló maga­tartás továbbra is elsőren­dű követelmény. Viszont nem lehet most már pusz­tán kívülről és kívülálló­ként szemlélni a változá­sokat, hanem - állandó nyitottsággal, készenléttel és rugalmassággal - jelen kell lenni bennük. E gondolatokat tükröz­te, hogy a tanulmányi na­pokon Svájcban élő ma­gyar értelmiségiek egy csoportja megalakította a Magyar Demokrata Fó­rum baráti körét, vagy hogy a SMIKK egyik szervezője, B. Szabó Péter bejelentette: egy-egy mil­lió forintot ajánlanak fel a budapesti Hitel és a szege­di Déli Hírlap szerkesztő­ségének. (Utóbbi aligha tud élni a támogatással - nem sokkal aluganói kon­ferencia után a lap meg­szűnéséről érkezett hír.) A kör 1978-tól nap­jainkig tucatnyi színvona­las kötetet jelentetett meg, köztük olyan forrásértékű tanulmánygyűjteményt, mint a Befejezetlen forra­dalom - 1956. Könyvkia­dói tevékenységüket Ma­gyarországra is szeretnék kiterjeszteni, valószínűleg Szegeden, a Déli Naplót is megjelentető Csapó és Társai Kft.-vei együttmű­ködve. Hanák Tibor (Ausztria), a Szabad Európa Rádió munkatársa Magyar lét­elemzés című előadásá­ban rámutatott, hogy Ma­gyarországon nagy az esz­mei zűrzavar: a marxiz­mus hitelét vesztette, ám nem helyettesítette más ideológia. Ugyanakkor a hatalom régi „birtokosai” közül többen érzik úgy, hogy egész életpályájuk vált értelmetlenné. Saáry Éva vitába szállt az elő­adóval, hangsúlyozván, hogy igenis vannak új ide­álok, még ha a nagy töme­gek passzivitást is mutat­nak. Sík Sándort idézte: „Hiszek a kevesek egy­másba tett kezében.” Mattyasovszki Zsolnay Miklós alkotmányjogász (Kanada) az újjáéledő magyarországi cserkészet külhoni kapcsolatait is­mertette. Elmondotta, hogy idén először magyar­­országi előadókörúton vett részt, ahol a fiatalok körében nagy elszántságot és hitet tapasztalt. Len­gyel László közgazdász, a Pénzügykutató Intézet munkatársa (Budapest) Végkifejlet: válaszúton a magyar gazdaság címmel érdekes előadást tartott katasztrofális gazdasági­pénzügyi helyzetünkről. Fónay Jenő, a Politikai Foglyok Szövetségének el­nöke (Budapest) elmon­dotta, hogy csaknem har­mincezer tagot számlál­nak. A honi ellenzéki mozgalmakat túlságosan megosztottnak ítélte. Lu­ka László pszichiáter-fő­orvos (Svájc) sokak ki­mondatlan fájdalmát fo­galmazta meg, amikor sé­relmezte, hogy a magyar­­országi ellenzéki mozgal­mak nem eléggé veszik igénybe a nyugati magyar­ság tapasztalatait: - Miért nem jutunk többször esze­tekbe? Miért nem hívtok konzultánsokat? Nem to­longhatunk, nektek kelle­ne meghívni bennünket - mondotta. Kende Péter szocioló­gus, a Párizsi Magyar Fü­zetek szerkesztője Az új Magyarország politikai arculata című előadásá­ban arra a kérdésre keres­te a választ, hogy mitől és miért éppen most omlott össze a pártállam. Szi­­gethy Gábor irodalomtör­ténész, az MDF szívivője Magyarország és a Ma­gyar Demokrata Fórum címmel a mozgalom gyö­kereit, irányzatait és célja­it ismertette. Éva Maria Bárki ügyvédnő (Ausztria) Erdély mint nemzetközi probléma című német nyelvű előadásában a kér­dés jogi vetületeit elemez­te. Faragó Béla jogász (Franciaország) Gondola­tok az új alkotmányról címmel tartott előadást. A SMIKK tanulmányi napjainak egyik csúcs­pontja volt az az irodalmi műsor, amelyen Major- Zala Lajos (Svájc) leg­újabb verseit olvasta fel; a chicagói Bakery étterem egykori tulajdonosa, a nemrégiben nyugalomba vonult Szathmáry Lajos pedig magyar kéziratgyűj­teményének történetét me­sélte el szellemesen, élve­zetesen. A konferenciának otthont adó szállodában Ghéczy Veronika, az 1956 óta Svájcban élő textilter­­vező-festőművész alkotá­saiból rendeztek kiállítást. A Budapestről érkezett krónikás a tanulmányi na­pok legfőbb tanulságául talán azt vonhatja le: a magyarországi demokrati­kus folyamatokban, a ma­gyar-magyar kapcsolatok szélesebb alapokra helye­zésében egyre nagyobb szükség van a Nyugaton élő magyarság segítőkész­ségére, gazdag tapasztala­taira. B. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom