Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-11-15 / 22. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP 41 menyeiről, valamint városriportot Debrecenről és Egerről. A műsor rendezője és operatőre Norvégiában élő magyar volt: Jersze, emlékezzünk! Hamza Nándor és Csik János. A Norvégiáról szóló hasonló összeállítást jövőre sugározza a Magyar Televízió. Kárpátaljai körút A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség meghívására „Jersze, emlékezzünk” címmel nagy visszhangot kiváltó irodalmi műsorral vendégszerepeit Kárpátalján Kobzos Kiss Tamás zenekutató és Szabó András versmondó előadóművész. A régi magyar énekekből, régi magyar versekből összeállított műsorral - amelyet lapunk munkatársa, Balázs Ádám szerkesztett és vezetett be - felléptek a nagydobronyi és a viski iskolában, az ungvári Drávái Gizella Irodalmi Körben s a beregszászi színházban. Kobzos Kiss Tamás és Szabó András előadóművészek a beregszászi színház előtt Vendéglátóipari emlékek nyomában Múzeumi kérés Egy budapesti vendéglátó-ipari múzeum létesítésének gondolata már az 1910-es években felmerült, de csak 1965-66-ban vált valóra, a világon elsőként - így is az utolsó percben. Mert az óntárgyakat elvitte az „ónpestis”, a textíliákat a molyok, a rézedényeket az első világháború, az emblémás porcelánokat értékük lebecsülése. A második világégés is pótolhatatlan károkat okozott. Ezt megközelítette a hozzá nem értő selejtezés, lomtalanítás, felújítás. A múzeumnak nem kedvez a magánosok egyre terjedő gyűjtési szenvedélye, és az árak ennek megfelelő szüntelen emelkedése sem. A budai Várban található magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumra jellemző, hogy a tárgyakat nem képzővagy iparművészeti, néprajzi, régészeti vagy nemesfémértéke, hanem szakmatörténeti jelentősége szerint ítélik meg. így megőrzünk olyan dolgokat is, amelyek más közgyűjtemények számára érdektelenek. Gyűjtőkörünk felöleli a magyar vendéglátóipar történetének Magyarországon fellelhető tárgyi és dokumentációs emlékeit, valamint az ezzel kapcsolatos külföldi emlékeket, időbeli korlátozás nélkül. A gyűjtés kiterjed a termelés (pl. konyha, cukrászműhely), értékesítés (éttermek, vendéglők, csárdák), szolgáltatás (pl. fogadók, szállodák, műsor) és a mindehhez szorosan kapcsolódó idegenforgalom emlékeire. A külföldön működő magyar vendéglátóhelyekről - bármennyire is fontos részei az egész magyar gasztronómiai kultúrának alig tudunk valamit. Ezért kérjük tisztelettel tulajdonosaikat (vagy vendégeiket): küldjenek nekünk gyűjteményeink gazdagítására emlékeket! Nem feltétlenül tárgyakat, hanem az üzlet vagy a család történetét, érdekes eseményeit, életrajzokat, visszaemlékezéseket, üzleti vagy személyfotókat, levelezőlapokat, mai vagy régebbi étlapokat, menülapokat, esetleg receptkönyveket. Mindezeket gondosan megőrizzük, nyilvántartásba vesszük, beépítjük kiállítási, kutatási terveinkbe, esetleg publikáljuk is, a szerző vagy az ajándékozó nevének, címének feltüntetésével, jogainak fenntartásával. MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM 1014 Budapest I., Fortuna u. 4. Kutasi Kovács Lajos ajándéka Indián műremekek Érden Kutasi Kovács Lajos brazíliai magyar író értékes indián tárgyakkal ajándékozta meg az érdi Magyar Földrajzi Múzeumot. Az ajándéktárgyak legszebb darabja az az amazonasi főnöki fejdísz (képünkön), amelyet egy caraja indián készített. A caraják a Rio Araquaia nagy szigetén, az Ilha de Bananalon élnek, és valóságos művészei a tolimunkának. A fejdísz különböző fajtájú amazonasi madarak színes tolláiból készült, valóságos tollkorona. Ugyancsak gazdagította a múzeumot Kutasi Kovács egy művészi bőrtáskával, amely észak-amerikai sziú indián munka, valamint navajo szövőszékmodellel. Az arizonában élő navajo a legnépesebb indián törzs Észak-Amerikában. A navajók hagyományos mesterei a szövésnek, és a navajo szőttesek Amerika-szerte igen keresettek. Az adományozó nemrég tért vissza Londonba nagyobb dél-amerikai tanulmányútjáról, amely során az Amazonas torkolatától a Csendes-óceánig szelte át a földrészt. Hajózott az Amazonason, a Rio Negrón, járt őserdei indiánok között, majd fölkereste Peruban az inkák egykori fővárosát, Cuzcót és az évszázadokig elveszettnek hitt „inka szentélyt”, a Machu Picchut a Rio Urubamba völgyében.
