Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-11-15 / 22. szám
SAJTÓTÜKÖR 37 Új befogadóállomások „Sokan jöhetnek még Romániából” címmel dr. 1 lesik Sándor belügyminiszter-helyettessel készített interjút a napilap. Bár az NDK. állampolgárainak távozása némiképpen könnyített a Magyarországra érkező menekültekkel kapcsolatos gondokon, a probléma korántsem tekinthető megoldottnak. Sajnos, tartósan magas a Romániából hozzánk átszököttek száma: naponta 70-90 embernek sikerül átjutnia a határon. A többségük harmadik országba szeretne távozni, de úgy látszik, Nyugat-Európa megtelt. így a hozzánk érkezők kénytelenek tartósan berendezkedni. Ez sok gondot okoz számunkra, mert a menekültek egyre nagyobb része nem magyar. Nyelvi nehézségeik vannak. Elhelyezkedésük sem könnyű. A folyóirat a romániai kisebbségekről, a Romániával kapcsolatos kulturális és politikai újdonságokról számol be. Legutóbbi számában - amelynek címoldalán a pusztulásra ítélt váradolaszi temetőről készült felvételek láthatók - egy döbbenetes gyilkosság történetét ismerteti meg az olvasóval. 1989. május 25-én Cristian Pardas, a balánbányai (Bálán) rendőrőrs vezetője beosztottjai társaságában egész nap ivott a helyi cukrászda főnökénél. Dél körül elindultak Tamás János csíkszentdomokosi születésű magyar magánfuvaros lakása felé, Magyar Hírlap Október elsejétől 220 embert fogad a 11 millióért felújított hajdúszoboszlói befogadó állomás. Hamarosan megnyílik a békéscsabai és a bicskei is. Ám még a tél beállta előtt a főváros közelében olyan állomást kell találnunk, amely legalább 200 embernek elfogadható életteret tud nyújtani. A lakossági adományokból egymillió forint gyűlt össze. Az ENSZ menekültügyi főbizottsága kötelezettséget vállalt arra, hogy a menekültügy dologi kiadásait fedezi, amely nagyrészt az állomások létesítésének költségtérítését jelenti. Az a megoldás is felvetődött a belügyi vezetésben - mondja végezetül a miniszterhelyettes, hogy a Belügyminisztérium Tartalékos Tisztképző Iskoláját Kerepestarcsán ideiglenesen átengedjük a menekülteknek. azzal a szándékkal, hogy házkutatást tartanak nála. A gyanú alapja: Tamás János nagyobbik gyereke első áldozásra készül, valószínű, hogy édesapja erre az alkalomra megpróbál borjúhúst szerezni. (A borjúlevágást a román törvények szigorúan tiltják.) A lakásban csak a nyolc hónapos és a hétéves gyerek tartózkodott. A rendőrök mindent felforgattak, de húst nem találtak. Ekkor hazaérkezett Tamás János a feleségével. A rendőrök a férfit bekísérték a rendőrőrsre. Ez 19 óra 10 perckor történt. Fél nyolckor Tamás János halott volt. Az orvos a máj leszakadását és gerinctörést állapított meg. A csukló teljesen szét volt roncsolódva, feltehető, hogy a falhoz bilincselve verték. A rendőrség megpróbált mentő körülményeket keresni, felhívták az orvosi rendelőt, hátha sikerül valamilyen korábbi betegségre utaló jelet találni. De Tamás soha nem volt beteg. 1989. május 29-én temették a csíkszentdomokosi temetőben. A gyászszertartáson több civil ruhás rendőr vett részt, hogy bármiféle engedetlenséget Hogyan jutott Magyarország a jelenlegi nehéz helyzetbe? - tették fel a kérdést 1000 embernek a Képes 7 által megbízott szociológusok. Az elmúlt évtizedek történelmére vonatkozó kérdések nyomán kiderült, hogy az emberek többsége ma a dicsőséges korszakokat a távoli múltba, több száz évvel ezelőttre helyezi, s a huszadik századot, azon belül pedig a magyarországi nyílt sztálinizmus éveit ezeréves történelmünk mélypontjaként értékeli. 1956, majd a Kádár-korszak megítélése ellentmondásos: az emberek sokra tartják a hatvanashetvenes évek nyugalmát, viszonylagos jólétét, de rossznak a habozva reformálgató, végül is válságba torkolló gazdaságpolitikát, a szabadságjogok korlátozását. Nem felejtették el a rendszer megszületésének körülményeit, a szovjet csapatok 1956-os behívását, és az azt követő megtorlásokat sem. A felmérésből az tűnik ki, hogy az elmúlt negyven év két legnagyobb fordulatának 1956- ot, illetve az 1968-as reformot tartja a közvélemény. Az 1956-os szovjet katonai beavatkozás az emberek háromnegyede szerint nem volt helyes, és az álcsírájában elfojtsanak. Tamás János felesége félelmében feladta a balánbányai lakást és más faluba költözött. A megfélemlített család nem mert eljárást indítani a rendőrség ellen. Cristian Pardas ma is a helyén van, beosztottját leszerelték. A román törvények szerint a megyei főügyésznek hivatali kötelessége lenne pert indítani a rendőrség ellen, kártérítést követelni az árváknak. Ez a gyilkosság óta nem történt meg. Úgy tűnik, az ügyet lezárták. lampolgárok csaknem kétharmada vélekedett úgy, hogy az emberek ma jobban élnének, ha 1956-ban győznek a felkelők. A megkérdezettek legnagyobb része - 84 százaléka - úgy vélekedett, hogy ha megvalósult volna az 1968-ban meghirdetett gazdasági reform, és nem történt volna meg a hetvenes évek közepén a csendes visszarendeződés, akkor ma az emberek élete jobb lenne Magyarországon. Bár sokan elismerik, hogy az elmúlt negyven évnek voltak eredményei, a rendszer legfőbb legitimációs érvét mégis megkérdőjelezi a többség: a meginterjúvoltak hatvan százaléka ugyanis nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy „a szocializmus megvédi az embereket a kizsákmányolástól”. A megkérdezettek egynegyede az ország kapitalizálódásában látja a kiutat a mai válságból, egytizede szerint a piaci elven működő szociáldemokrata típusú társadalmi modell a kívánatos, a kérdezettek hetede pedig továbbra is a „létező szocializmus” híve. Az állampolgárok felének azonban nincs világos jövőképe - ez derül ki a Képes 7-ben olvasható közvélemény-kutatási jelentésből. Gyilkosság Romániában A közvélemény közelmúltunkról J 9
