Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-11-15 / 22. szám
MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK 27 Ordo Potestas Nomen Figura Ordo Potestas Nomen Figura 1. a a 4 17. m em it 2. b eb X 18. n en D 3. c etz a 19. ny eny 3 4. ts ets t $ 20. 0 0 ö 5. ti ed + 21. ő eő X 6. e e 22. P ep 7. f ef © 23. r er H 8. gh cgh A 24. ß es A 9. gy egy — 25. sch esch 10. h ah * 26. s es 1 11. i i Y 27. t et V 12. j ej 'l 28. ty ety * 13. k ek 0 29. V ev oo 14. k ak * 30. e u e UV Al 15. 1 el 31. u ov \A 16. iy ely 0 32. z ez B A gyulafehérvári református kollégium sáfárja által felírt rovásírásos ábécé házhoz. Valaki az házban marad meg, azé legyen, hogy tartsák az házat belőle.” Sorban intézkedik ingatlanairól, majd ingó vagyonáról, a végén ezüst „marháiról”, azaz ezüst ékszereiről, edényeiről és pénzeiről: „Ezüst marháimat, mindenemet hagyom az Péternek [a fiának], - hogy tanítassák és az eskolát el ne hagyassák véle.”-A végrendeletnek ez a pontja érdekes kérdést vet fel, amire az utóbbi időben egyre inkább odafigyel a történetírás: a kialakuló világi értelmiség iskoláztatására. Tudjuk, hogy ez az iskoláztatás részben idehaza folyt, részben pedig magasabb fokon külföldi egyetemeken. Erdélyben mikortól kezdve mutatható ki a világi értelmiség „peregrinációja ”, külföldi egyetemrejárása ?- A XV. század elején Zsigmond király korában találkozunk az első erdélyiekkel a bécsi egyetemen. Később a krakkói egyetemet látogatták. A diákok közt egyre növekvő számban találunk világiakat. A magyarok mellett igen jelentős a szászok részvétele. Ezeknek a szász diákoknak Erdélyhez tartozására jellemző, egyikük - aki Prázsmáron volt plébános -, amikor 1414-ben aláírta az egyetemi anyakönyvet, nevének kezdőbetűjébe belefestette a Szent László-legendának az ismert jelenetét, amikor László megverekszik a leányrabló kun vitézzel.- Erdélyben tehát - ahogy egész Magyarországon - a középkor végére kialakult egy európai értelemben vett korai értelmiség, amelyben mind több világi elem található. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a székelyeknek volt egy saját, ősi írásuk, a rovásírás, amely onnan kapta nevét, hogy kőbe vagy fába vésték, rótták. László Gyula professzort kérdezzük, mit tudunk erről az írásról.- Az első, máig legnagyobb méretű rovásírásos emlékünk a nagyszentmiklósi kincs. Ez a XVIII. század végén előkerült és a bécsi Kunsthistorisches Museumba került, 23 aranyedényből álló készlet a késő avar kor és a magyar kor határán van. Vannak írásjelek rajta, rovásírással, amelyek szerintem azonosak a „Stefanus rex” feliratú pénzekkel. Két István királyunk volt, az első: Géza, latinul „Stefanus rex”, a második Szent István ugyancsak „Stefanus rex”. Újabban késő avar kori temetőből előkerült a szarvasi tűtartó, hosszú rovásirásos szöveggel. A szöveg megfejtési kísérletei közt török és magyar nyelv között ingadoznak a kutatók. Ez a rovásírás a székelyek közt tovább élt, és több templomban találunk rovásírásos feliratokat. Ezekkel a székelyföldi rovásírásokkal sokan foglalkoztak. Újabban Püspöki Nagy Péter a Felvidék pereméről, a Csallóközből is idéz rovásírásos emléket, amiből az következnék, hogy talán a rovásírás magyar és nem székely írás lett volna. Pedig hát 99 százalékban a székelységhez kötődik. Erdély területén maradt fenn, vagy ha konstantinápolyi, akkor is székely követek írásaként maradt reánk. Régebben ezt az írást egybehangzóan török eredetűnek tartották, újabban vannak érdekes elméletek, amelyek magyar eredetét vitatják, tehát hogy nem belső-ázsiai türk lecsapódás, hanem sajátos, önálló magyar képződmény. Ezzel szemben idézni szokták azt a krónikás helyet, hogy a Makkokkal együtt élvén, azoktól vettük át az írást. A Makkokat sokan vlachra (azaz oláhra) magyarázzák, jóllehet a korai krónikákban soha nem írnak vlachokról, csak Makkokról. Bodor György és Rázsonyi László sok adatot hozott arra, hogy a blakkok, akiket a mongol udvarba menő Domonkos-rendi követek az 1200-as években Ázsia határán, az általuk ősi, nagy Magyarországnak („Magna Hungária”) nevezett terület mellett találtak, egyfajta török nép voltak. Ez esetben érthetők a rovásírás keleti, török kapcsolatai is. BENDA KÁLMÁN