Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-02-06 / 3. szám

Magyar sajtó Mexikóban HUNGRIA LIBRE 1942-45 Mexikóban az 1938-45 közötti években mintegy 300 magyar csa­lád élt, majdnem valamennyi a fővárosban. Az óhaza földjével többé-kevésbé kapcsolatot tartot­tak, bár a harmincas évek köze­pétől egyre nyugtalanítóbb és fé­lelmetesebb hírek érkeztek hazul­ról. Spanyolország véres polgár­­háborúba sodródott, és a spanyol föld leigázásával egész Európa felett is beborult az égbolt. Ebben az időben született meg Mexikóban a Hungria Libre, a Szabad Magyarság Egyesület. Tudtuk, hogy hathatósan segíteni aligha leszünk képesek az egyre nehezebb helyzetbe kerülő ottho­niakon, de élt bennünk a vágy, hogy legalábbis együttérzésünk­ről hirt adjunk. Bénító volt a tá­volság, a közlekedés egyre nehéz­kesebbé válása és az anyagiak korlátozott volta is. Az itt élő honfitársak java része még az új környezetbe való beilleszkedés nehézségeivel küzdött és igen sze­rény körülmények között élt. Az egyre elrettentőbb hazai hí­reket elviselhetővé tette Mexikó népének és kormányzatának jóin­dulatú magatartása. Mexikó ha­diállapotba került a tengelyhatal­makkal, ami természetesen vo­natkozott hazánkra is, de a való­ságban ezt enyhe formában foga­natosították. Míg például a né­met állampolgárok számára Pe­­rote városában internálótábort lé­tesítettek, a Hungria Libre tagjai szabadon mozoghattak - elméle­tileg a tengerpartot övező 50 km­­es sáv kivételével folytathatták te­vékenységeiket, állami állásban is megmaradhattak, nem zárolták bankbetétjeiket, sőt - bár külön engedéllyel ingatlant is vásá­rolhattak. A kormánypárt és fő­képpen annak elnöke, Antonio Villalobos minden lehetőt meg­tett támogatásunkra, lelki szenve­déseink enyhítésére. Fontosnak tartom megemlíte­ni, hogy a mexikói El Libro Libre könyvkiadó vállalat Fekete Könyvet adott ki Manuel Avila Camacho védnöksége alatt, amely a németek által megszállt országok szenvedését és az ellen­állás hősiességét tárgyalta. A leg­kiválóbb antifasiszta írók és poli­tikusok írásait közli a mű; így többek között Thomas Mann, Anna Seghers, Solohov, Vicente Lombardo Toledano, Geneviéve Tabouis, Egon Erwin Kisch, Pab­lo Neruda, Mario Montagnana nevével találkozunk. A Magyar­­országgal foglalkozó részt Káro­lyi Mihály, valamint Tamás Ala­dár és Kepes Imre írták. Mexikóváros magyarjaiban az állandó lelki megrázkódtatások hatása alatt egyre erősebbé vált az összetartozás és összetartás ér­zése. így született meg kis egye­sületünk. Ebben és működésének további alakításában döntő sze­rep jutott Tamás Aladár és felesé­ge idejövetelének. Óriási nehéz­ségek és viszontagságos utazás után érkeztek Mexikóba. Ma­gyarország helyzetével és szomo­rú sorsával együttérző külföldiek Március 1 5 -ikén •• •• •• üdvözöljük a Magyar Köztársaságot A mcxicoi magyar kolónia számban kicsi, de hitben és meggyőződés­ben nagy. Ez a hit és meggyőződés tette képessé arra, hogy kiállt n ma­gyar népi ideálok mellé akkor, amikor mind a magyar, mind a népi hitval­lás nagyon népszerűtlennek és nagyon elveszettnek látszott a történelem tomboló viharában. Evvel a hittel és meggyőződéssel ünnepelte a Mcxicoi Szabad Magyar Mozgalom évről évre március 15-ikénck az emlékét, öntudatlanul is úgy érezve, hogy ebből erőt meríthet további küzdelmeihez. Mert március 15-ike kilencvennyolc esztendőve] ezelőtt életet adott azoknak az eszméknek és elveknek, amelyeknek huszadik századbeli testvéreikért éppoly önfeláldo­­ással állnak ki a mai magyar élet legjobbjai. Költő a BBC színeiben Siklós Istvón (középen) BBC-beli kollégáival FOTÓ: BBC INTERNATIONAL PRESS OFFICE Töprengő-szelíd tekintetével, ősz körszakállával, a kigombolt inggallér alatt valami rejtélyes jelvényfélével különös jelenség volt a Budapesti Nemzetközi Vá­sár ropogósra vasalt ingű, Car­­din-nyakkendős üzletemberei kö­zött. De mit is keresett egy költő, a Londonban élő Siklós István a komputerek, szupertraktorok és automata szerszámgépek bemu­tatóján? Ugyanazt, amit a techni­kai újdonságok felvonultatói: ve­vőt. Vevőt, vagy mondhatnánk úgy is, hallgatót, mivelhogy a BBC magyar osztályának vezető­jeként, a nagy tekintélyű brit rá­dió küldöttségével érkezett. A BBC - ezúttal először - standot, bemutatkozási lehetőséget kapott a vásáron.- Örvendetesnek tartom a BBC megjelenését - mondja azt, hogy Magyarország nyitottságá­ban eljutott idáig. Kollégáim ar­ról is tárgyaltak, hogy esetleg mű­holdon keresztül is sugároznánk Magyarországra - mind angolul, mind magyarul - adásainkat, ami jobb vételi lehetőségeket biztosít.- Ön Angliába kerülve szanszk­­rit nyelvet és irodalmat tanult. 1960-tól mégis a BBC magyar adásának munkatársa lett...- Ráébredtem ugyanis arra, hogy ebben a keleti világban úgy el lehet merülni, hogy az ember közömbössé válik minden más iránt. Kezdett fölsejleni bennem, hogy olyan útra tévedhetek, ami nem vezet vissza a jelenbe. Elha­tároztam, inkább arra fordítom figyelmemet, abból merítek ener­giát, hogy magyar vagyok.- S az eltelt csaknem harminc év bizonyította, hogy a szakadat­lan hírözön, a rádiósmesterség szapora tempója jól megfér lírája elmélkedő hajlamával...- A múlt és jelen az aktualitá­sokban is benne van, a költő te­hát meríthet a kenyérkereső fog­lalkozás adta élményanyagból is. Bár sokszor érzem tehernek a mindennapok híreit; nem köny­nyű őket érzelmileg feldolgozni. Olykor eltölt a tehetetlenség érzé­se...-Amint több nyugati magyar költőtársának műveiben, az ön 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom