Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-10-15 / 20. szám

22 KILÁTÓ Apponyi Virginia grófnő szervezetet, csupán meg akarta őrizni magyarságát, és erre az összetartást, a baráti, társasági érintkezést tartotta a legkézenfek­vőbb megoldásnak. Nagy szere­pet játszott ebben a korábban Helsinkiben állomásozó Marosy Ferenc követ, aki a magyar össze­omlás után spanyol kollégája ösztönzésére érkezett pályakezdé­se színhelyére, Madridba. Czilchert-Mayr Aurél tüzér fő­hadnagy, a' hírneves csallóközi polihisztor unokája, 1953-tól 1969-ig a követség titkára volt, és ma egyetlen hiteles tanúja e külö­nös külképviselet történetének.- Marosy követnek - emléke­zik az egykori titkár - 1947-ben, Habsburg Ottó királyi herceg se­gítségével sikerült elérnie Francó­nál, hogy Spanyolország de facto elismerje a magyar királyi követ­séget. A külügyminisztériummal levelezésben álltunk, például az én kinevezésemet is a külügymi­nisztérium nyugtázta írásban. Használtuk a Magyar Királyság felségjeleit, a zászlót, a címert, a pecsétet, sőt útlevelet is adtunk ki. Amerikába magam is ezzel az útlevéllel utaztam. A legtöbb kö­vetséggel félhivatalos kapcsolat­ban álltunk, olyannyira, hogy amikor az Egyesült Államokba utaztam magánügyben, udvarias­­sági vízumot kaptam. New York­ban a vámtisztviselő vitte a cso­magjaimat a taxihoz. Az ameri­kai, az angol nagykövet és az an­gol katonai attasé gyakran volt hozzánk hivatalos és látogatásu­kat viszonoztuk is. A spanyol ál­lami fogadásokon többnyire megjelentünk, de nem voltunk je­len „hivatalosan”. A követség 1969. október 20-án szüntette be működését, miután Spanyolor­szág felvette a hivatalos diplomá­ciai kapcsolatot a kelet-európai országokkal. Marosy követ 1986. május 9-én halt meg, 93 éves ko­rában. A rokonszenves titkár pedig korábbi „délutáni” állásában, si­keres üzletemberként folytatta te­vékenységét. Ma ő a madridi ma­gyarok egyik fáradhatatlan szer­vezője. Társa ebben a nyolcvana­dik életéve felé közeledő, friss és jó kedélyű dr. Szekeres János közgazdász, a hazai gazdaság ag­gódó ismerője. Erdélyi néptanító fia, aki Trianon után menekült családjával a csonka országba. Egyetemi évei alatt kapcsolódott be a Turul nevű ifjúsági, bajtársi szövetség munkájába, amelynek szociális osztályát vezette és a szövetség népies, demokratikus szárnyához tartozott. A háború végén az események őt is mene­külésre késztették. Keserves ar­gentínai évek után Spanyolor­szágban lelt idős korára nyugal­mat. Zsuzsa lánya, aki Szabó Zol­tán író felesége volt, Párizsban él, fiai sikeres gazdasági szakembe­rek Amerikában. Egyikük gyak­ran foglalkoztatott előadója a ha­zai menedzserképzésnek. Mivel közeli ismeretség fűzi a két férfiút Mrs. Blackburnhöz, azaz Apponyi Virginia grófnő­höz, Czilchert Aurél ebédjén al­kalmam volt megismerkedni e roppant temperamentumos, egészséges humorral megáldott hölggyel, aki hajmeresztő kalan­dokban bővelkedő életút után, nővére, Geraldine albán királyné hívására telepedett le Madrid­ban. Ifjú éveiben Baghy András Szolnok megyei földbirtokos fe­leségeként birtokszomszédja volt Horthyéknak, és a kormányzó mint vadászvendég gyakran meg­fordult a házuk táján. Amikor férjét az orosz fronton alakulatá­val együtt a partizánok megmér­gezték, a fiatalasszony maga vet­te át a birtok irányítását. Közben arisztokrata rokonaival, barátai­val mentette a környék üldözött zsidó lakosságát. Nem habozott a sárga csillagot sem feltűzni a ka­bátjára, hogy feltűnés nélkül jus­son be a szolnoki gettóba, ahon­nan egy tehetséges orvost akart kimenteni. Felvidéki birtokukon a már bevagonírozásra szánt de­portáltakat sikerült elrejtenie a parasztok között. Bújtatták a le­lőtt szövetséges repülőgépek sze­mélyzetét is, a föld népe azonban nem állhatta a szerencsétlenül járt pilótákat:- Sok arisztokrata segített, hogy a parasztok meg ne lincsel­jék őket. Gyűlölték ezeket a kato­nákat, mert gyakran legéppuskáz­­ták a mezőn dolgozó szántóvető­ket és állataikat. A feketéket még inkább próbáltuk védeni, mert őket a németek is különösen ül­dözték. A sebesülteket elsőse­gélyben részesítettük, gyógyke­zeltettük. A front közeledtével Virginia asszony gyermekeivel a fővárosba költözött és hamaro­san Raul Wallenberg egyik ön­kéntes segítője lett. A nyilasok azonban gyanút fogtak, és hiába próbált eltűnni zalai rokonainál, elfogták és Nagykanizsán kis hí­ján felakasztották. A nyilasok vi­selt dolgait talán még a németek is megsokallták, mert egy német alakulat szabadította ki a sira­lomházból. Ekkor aztán gyalog, biciklin, útközben lebombázott vonaton Ausztriába menekült, ahol barátai bújtatták el az Alpok

Next

/
Oldalképek
Tartalom