Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-10-15 / 20. szám

8 KRÓNIKA Magyar katolikusok közölt Paskai László bíboros a tengerentúlon Elsősorban az amerikai magyar katolikus közössé­geket kereste fel Paskai László szeptember végi tengerentúli útján. Ma­gyarország bíboros-prímá­sa részt vett Clevelandben a keleti part katolikus lel­készeinek tanácskozásán is. Paskai bíboros Was­hingtonban megbeszélése­ket folytatott az amerikai püspöki kar vezetőivel, élükön Hickey bíborossal. Kocsis Elemér püspök útja A sárospataki református kollégiumért Az amerikai, valamint a kanadai magyar reformá­tus egyházak és egyesüle­tek meghívására közel egy hónapos utat tett Kocsis Elemér, a Magyarországi Református Egyház zsina­tának lelkészi elnöke. Út­járól meleg szavakkal szá­molt be hazatérésekor. El­mondta: az Amerikai Lel­kész Egyesület ajánlotta tagjainak, hogy lépjenek be a Magyarországi Re­formátus Lelkész Egyesü­letbe, és csatlakozzanak a Magyarországi Reformá­tus Egyház felhívásához, hogy 1991 tavaszán Ma­gyarországon rendezzék meg a reformátusok II. vi­lágtalálkozóját. A tenge­rentúli református magyar egyházak felajánlották: erkölcsi és anyagi támoga­tást nyújtanak a sárospa­taki kollégium felújításá­hoz, s javasolják az ameri­kai reformátusságnak: se­gítsék a kollégium ügyét. Pennsylvaniában azt kez­deményezték, hogy kap­csolatot létesítsenek a debreceni nagytemplomi gyülekezettel. Kocsis Ele­mért fogadta az Egyesült Államok külügyminiszté­riuma kelet-európai osztá­lyának vezetője. A püspök átadta a diplomatának Tőkés László temesvári lelkész nyilatkozatát, amely szerint kívánatos, hogy Amerika és a világ közvéleménye is figyelem­mel kísérje a Romániában történteket. Kezdődjön új korszak Javaslat a Vatikánnak Németh Miklós kor­mányfő a diplomáciai kapcsolatok felvételét ja­vasolta a Vatikánnak. A Magyarország és a Szent­szék közötti részleges megállapodás 25. évfor­dulója alkalmából levelet intézett Agostino Casaroli bíboroshoz, és ebben hangsúlyozta, hogy meg­értek a külső és a belső feltételek ahhoz, hogy új korszak kezdődjön Ma­gyarország és a Vatikán együttműködésében. Né­meth Miklós kifejezte azt a reményét, hogy ehhez II. János Pál pápa 1991 -re tervezett magyarországi látogatása is hozzájárul. A Vatikán szóvivője megerő­sítette, hogy a Szentszék kész felvenni a diplomá­ciai kapcsolatot Magyar­­országgal, és elégedett az­zal, hogy az egyház egyre nagyobb cselekvési térhez jut Magyarországon. Pas­kai László bíboros a kor­mánykezdeményezést üd­vözölve kijelentette: a ma­gyar katolikus egyház kész együttműködni a kor­mánnyal a társadalmi me­gújulás, a békés átmenet érdekében. Üdvözlés és elutasítás Nagyköveti kapcsolat Izraellel Mose Arensz izraeli külügyminiszter bátornak és történelmi jelentőségű­nek nevezte a magyar-iz­raeli nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét. Míg Nyu­­gat-Európában a magyar külpolitikai nyitás újabb jeleként értékelték a kap­csolatfelvételt, Egyiptom pedig tárgyilagos tudósí­tást közölt az eseményről, addig Líbia, majd Irán és Irak, valamint több pa­lesztin szervezet is tiltako­zásának adott hangot, részben igen élesen. A bu­dapesti arab nagykövetek tanácsa sajnálatosnak tar­totta, hogy Magyarország felújította diplomáciai kapcsolatait Izraellel, de hangoztatta: a lépést ma­gyar belügynek tekinti. Izrael kész résztvenni a magyar távközlés fejlesz­tésében. Erről Budapesten tárgyalt a két ország illeté­kes minisztere. Magyaror­szágon a készülő új posta­­törvény lehetővé teszi a külföldi tőke bevonását a távközlési program végre­hajtásába, amire nemzet­közi pályázatot írnak ki. A 6-8 milliárd dollár költ­ségű program elsősorban a telefonhálózat fejleszté­sét célozza. Csehszlovákia A nemzetiségi oktatás bírálata A szlovákiai magyar nemzetiségi oktatást bírál­ta Pozsonyban a helyi ma­gyarok szövetségének, a CSEMADOK-nak az el­nöke. Sidó Zoltán a nem­zetiségekkel foglalkozó parlamenti bizottság ülé-Az ötvenes évek áldozatai Rehabilitáció és kártérítés sén elmondta, hogy az ez­redfordulóig még 1300 ta­nárra lenne szükség a ma­gyar nemzetiségi iskolák­ban. Ezt azonban a cseh­szlovákiai nemzetiségi pe­dagógusképzés nem teszi lehetővé. az üldözötteknek Egy nappal a Rajk-per ítélethirdetésének negyve­nedik évfordulója előtt a kormány döntött mind­azoknak a rehabilitálásá­ról, akiket - főleg az ötve­nes években - politikai in­dítékok alapján üldöztek, internáltak, kitelepítettek, vagy a Szovjetunióba hur­coltak. Az 1945 és 1962 között bebörtönzött vagy internált személyek reha­bilitációjuk mellett nyug­díj-kiegészítést kapnak. A legfőbb ügyész jelentése

Next

/
Oldalképek
Tartalom