Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-01 / 19. szám
SAJTÓTÜKÖR 55 front családi magazinja is átvette.- Furcsa érzés itt ülni, ebben az épületben a SZER munkatársaként - vallja Szőcs Géza. - Sok szempontból alkalmasnak tűnhettem a SZER számára. Soha nem voltam magyar állampolgár és nem disszidáltam innen, tehát nekem a magyar állammal nincsen jogi elszámolni valóm. Szerződéssel vállaltam el egy évre ezt a feladatot. Mostanáig nem kívántam föladni a függetlenségemet, szabadúszó újságíróként éltem, amióta Nyugaton vagyok, és elképzelhetetlennek tartottam, hogy bárhová is elszegődjem, főleg, ha olyan politikailag elkötelezett intézményről van szó, mint a SZER. Úgy gondoltam, hogy a SZER helyzeténél fogva egy idegen nagyhatalom, az Egyesült Államok érdekeit képviseli, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a magyar nemzeti érdekekkel. Ma már úgy látom, hogy párhuzamosan a Magyarországon megindult erjedéssel, az amerikai külpolitika is realistább, józanabb lett, tehát amíg ez az érdekátfedés létezik, addig szívesen szolgálok egy olyan intézményben, amely ezt a vo-A magyar sajtó több ízben számolt be az amerikai üzletasszony, Spéter Erzsébet adományairól és pályájáról. Az új Nemzeti Színház javára történt nagy összegű adományok után Erzsébet asszony a magyarországi művészeknek juttatott, és minden év Erzsébet-napján átadandó díjjal váltott ki viharos véleményeket. Ezúttal Mezei András interjúját közli az irodalmi hetilap dr. Varga László íróval, a New York-i Magyar Színház alapítójával, abból az alkalomból, hogy nalat követi. Ha úgy fogom látni, hogy a rádió tevékenysége ellentétes a magyar társadalom mai érdekeivel, akkor nem folytatom tovább ezt a munkát. Az interjú végén az újságíró arról faggatja a kitűnő költőt - kinek gyűjteményes verseskötete nemrégiben jelent meg a Magvető Kiadónál -, hogy vajon miért volt nehéz megtalálni őt, miért rejtőzik a nyilvánosság elől. íme, Szőcs Géza válasza:- A legtöbben úgy értelmezik „rejtőzködésemet", hogy félek a román titkosszolgálat embereitől, akik - ez „népi” meggyőződés - az utóbbi hónapokban föltehetően elárasztották Magyarországot. Nem ez az oka, ugyanis sokszor lépek föl nyilvánosan, tehát rengeteg alkalom kívánkozik ahhoz, hogy engem likvidáljon, aki likvidálni akar. Nem kívánom viszont, hogy a mindennapi életemet, a kapcsolataimat ellenőrizzék és következtetéseket vonjanak le belőle, és egyes embereket emiatt esetleg zsarolásnak tegyenek ki. Amennyire lehet - a nagyvilág szemétől és fülétől távol igyekszem élni a magánéletem. az Egyesült Államokban is létrehozták az Erzsébetdíjat az ott élő színészek művészi munkájának jutalmazására. Minden évben egy alkalommal tízezer dollárral jutalmaznak egy amerikai magyar színművészt.- Épp jókor jött! - vélekedik a díjról Varga László, a New York-i színházvezető. - A határon belüli és kívüli magyar művészek kapcsolatának erősítését várom az Erzsébet és Henry Spéter Alapítványtól, amely híd a magyar nép magyar kultúrái között. Mi, Amerikában élő magyar művészek örülünk annak, hogy van Erzsébet„hidunk". Remélem a díj fellendíti majd az amerikai magyar színházi életet. A beszélgetés további részében a New York-i Magyar Színház tevékenységét ismerteti Varga László:- Klasszikus és magyar színműveket játszunk. Molnár-, Karinthy- és Heltai-esteket rendeztünk, előadtuk, New Yorkban először - díszletek és jelmezek nélkül - Az ember tragédiáját és a Bánk bánt. A drámák angol for,, Illegalitásukból előléptek a pálosok” címmel az egyetlen magyar alapítású férfirend újjáéledéséről tudósít a Minisztertanács napilapja. A rend alapítója, Esztergomi Boldog Özséb szentté avatását fogják kérni.- Ő a tizenharmadik században, a tatárjárás idején élt Magyarországon - emlékezik a rend alapítójára Árva Vince. - Minden idejét istentiszteletre és elmélkedésre fordította. Esztergomi kanonok volt, házát gyakorta keresték föl a környéken élő remeték. Jelenleg Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban, az USA-ban és Ausztráliában vannak pálos kolostorok. A rend 1950-es években történt kegyetlen fölszámolására így emlékezik Árva Vince:- Egy-két kispap kivételével valamennyiünket internáltak. Tudtommal a mi rendünkből végezték ki a legtöbb szerzetest, nevezetesen hármat, köztük perjelünket, Vezér Ferencet. Külön pálospert rendeztek. Bízom benne, hogy rövidesen eljön az ideje annak, hogy mint érdekeltek bepillanthassunk a hajdani periratokba. XII. Piusz pápa engedélyt dítását is sokszorosítva megkapták a nézők. Kiemelkedő esemény volt az Erdélyből Magyarországra települt író, Kocsis István Jászai Mari monodrámájának előadása Dukász Annával. Három egész estét betöltő és 12 egyfelvonásos darabomat is bemutatta a színház. Remélem - hangsúlyozza végül a színházvezető, - hogy az Erzsébet-díj segít az amerikai magyar színházi élet fellendítésében, és abba a fiatalság is bekapcsolódik. A díj egyúttal működésünk elismerését is jelenti. adott arra a felszámolás után, hogy a rend inkognitóban működhessen. A magyar társadalmat segítő tevékenységükről, terveikről a következőket mondja Árva Vince:- Két új templomot kaptunk Márianosztra környékén, ahol ellátjuk a papi teendőket. A történelem során rövid ideig tanító rend is volt a miénk. Ám visszatérve a rend alapjához, az elmélyült imához, nem mondhatjuk, hogy az szükségtelen volna. Egy sok mindenben csalódott társadalomnak nemcsak pénzre, hanem hitre is szüksége van. A társadalomnak nemcsak vállalkozó szellemű emberekre van szüksége, hanem olyan hívőkre is, akikhez lelki gondjaikkal fordulhatnak. Öröm, hogy visszakaptuk a Gellért-hegyi sziklakápolnát. Kérjük a márianosztrai hajdani kolostorunkat is, amely 1858-tól fegyház. Véleményem szerint a fegyház átköltözhetne egy kiürített szovjet laktanyába, s mi kialakíthatnánk központunkat, amelyben olyan feladatokat láthatnánk el, mint például a kábítószer rabjainak kezelése, avagy megfáradt, idős emberek gondozása. Erzsébet-díj Amerikában pnrEin AújSeSdésed Magyar Hírlap