Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-01 / 19. szám
1956. október 23-án este a Parlament előtt fotó-.mti sen. A felkelőcsoportok nagyrészt könnyű gyalogsági fegyverekkel és a szovjetektől zsákmányolt lövegekkel voltak felszerelve, amiket nagyrészt nem tudtak kezelni. Rajtuk kívül, én úgy tudom, hogy csak egy honvédegység vett részt, mégpedig Soroksáron, amely komoly veszteséget okozott a felderítés nélkül az úton befelé haladó, harckocsikon és páncélszállító gépjárműveken ülő ávósoknak és oroszoknak.- Tehát van egy széttagolt, gócszerű védelem, amelynek fegyverzete lényegesen alatta marad a nehézfegyverekkel felvonuló szovjet egységeknek. Ennek ellenére a felszámolása nem két napig, hanem több mint egy hétig tartott.- Az mindig is úgy volt, hogy azok vannak előnyben, akik ismerik a terepet, és akiknek vannak motivációik. Akik november 4-én bejöttek, új csapatok voltak, és ki sem ismerték magukat a városban.-A november 7-iki moszkvai fogadáson, a nyugati országok részéről egyedül megjelenő svéd nagykövetnek Hruscsov elmondta, hogy fasiszta veszély és fehérterror indokolta a szovjet beavatkozást. Ez komoly hivatkozási alap volt?- Minden felfordulás, minden forradalom kivált bizonyos rétegekből olyan szenvedélyeket, amelyek nem korlátozhatók, és történnek sajnálatos események. Történelmi példák sorát említhetjük, hogy 1848 szeptemberében a pest-budai hajóhídon a feldühödött tömeg meglincselte Lamberg tábornokot, vagy a nagy francia forradalomban 1792 augusztusában a Tuilleriákat védő svájci gárdát, miután az már letette a fegyvert, de nem volt mentes a lincselésektől az 1917-es orosz forradalom sem. Vagy gondoljunk arra, hogy Prága népe hogy viselkedett a németekkel 1945. május 9-én, amikor már kapitulált a helyőrség, és hasonló atrocitásokról tudunk Párizsból. Nem egyedi, különleges dolog tehát az, ami népítélet vonatkozásában Magyarországon történt. De nézzük a tényeket! Megpróbáltam összeállítani a hazai fehér könyvek alapján, hogy hány ember esett a lincseléseknek áldozatul, és összesen 27 vagy 28 főt találtam, ebből 13 fő esik a Köztársaság téri csata után lezajlott ese-A KÖRÜLMÉNYEK HATALMA 25 ményekre. Vidéken három helyen voltak népítéletek. Mosonmagyaróváron három határőrtisztet lincselt meg a tömeg. Ennek előzménye az, hogy a határőrlaktanya előtti térre felvonuló békés, fegyvertelen tömegbe beletüzeltek és mintegy száz ember halálát okozták. Miskolcon - ahol hét embert lincseltek meg - a pártházból lőttek bele a tömegbe. Ózdon három embert lincseltek meg. Ott is a hatóság előzőleg provokálta a tömeget. Budapesten egy helyről tudunk, ahol azért fogtak el valakit, mert barna cipője és Dózsa-melegítője alapján ávósnak nézték. Ez Tóth ávéhás százados volt, akit az Aradi utca és a Nagykörút sarkán felakasztottak. Mindez nyilván annak a következménye, hogy október 25-e után elsősorban a Parlament előtti vérengzés miatt, nagyon benne volt az emberekben az ávósok elleni gyűlölet. Október 31 -tői kezdve - és ez fontos - azonban sehol az országban lincselésre nem került sor. Október végére a konszolidálódás felé fordult a helyzet, mert a kormány, a felkelőcsoportok és a szabad sajtó is elítélték az ilyesmit.- Igaz az a sokszor hallott állítás, hogy a felkelők előirányozták, miszerint a november 4-ével kezdődő héten különböző feketelisták alapján leszámolnak a kommunistákkal?- Ez egyszerűen nem igaz! November 5-re ki volt tűzve, hogy az országban mindenütt felveszik a munkát, és feketelisták nem voltak. Arról volt csupán szó, hogy az ügyészség felszólította azokat a volt ávósokat, akik úgy gondolják, hogy nincsenek biztonságban, jöjjenek be az ügyészségre, ott kivizsgálják az ügyüket, és közben védelmet kapnak. Általában az volt a tendencia, hogy akinek valami félnivalója van, az számoljon azzal, hogy szabad bíróság elé fog kerülni. De az állítólagos feketelista, meg vérmezői kivégzés és hasonló rémhírek csak az 1957-ben és 1958-ban kiadott budapesti fehér könyvek szerzőinek fantáziájában léteztek. PUSZTASZERI LÁSZLÓ T
