Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-01 / 19. szám
10 HAZAI KÖRKÉP Magyarország iránt. Arról is szólt, miképpen próbál ez a kis ország kilábalni jelenlegi helyzetéből. Először is egy olyan kormány hatalomra juttatásával, amely az ország javára, a nép és a társadalom jóváhagyásával működne, valamint a vezetés kezdeményező szellemével. Egyelőre nem anyagi gazdagsággal, hanem az új szellemi ambícióval kívánják felkelteni az érdeklődést Magyarország iránt, amely most inkább a zavarait mutatja, de lenn a mélyben komoly törekvések húzódnak. Erre a konferenciára - mondta Pozsgay Imre - a műszaki és természettudományok jeles képviselői jöttek el, jelezve azt is, hogy a politikai helyzet lehetőséget biztosít a szellemi javak szabad áramlására. A jelenlévők olyan különleges tudás és képesség birtokosai, hogy ha akarják, sokat tudnak segíteni, és erre nekünk nagy szükségünk van. Magyarország most új vállalkozásokba kezdett, és tőkehiánnyal küzd, de mégsem a pénzt akarja „kimuzsikálni”, hanem a szellemiséget, a tudást. Számítunk a nagy hatású műszaki értelmiségre - fejezte be az államminiszter, azt várjuk, hogy tanítsanak bennünket. A régi alma mater, vagyis a Budapesti Műszaki Egyetem volt diákjait - bárhová is kerültek - nem kellett meggyőzni, maguktól is ezzel a segíteni akarással érkeztek. Ezt bizonyította a Svájcban élő Kováts Ervin profeszszor is, aki mint az előző konferencia egyik díszelnöke, a külföldi magyarok nevében megköszönte a kiváló szervezést és a nyíltszívű fogadtatást. Ismét örömmel jöttek - mondta -, de egy egészen más, újjászületőben lévő Magyarországra. Jóakaratukat magukkal hozták, és azt kérdezik, hogyan tudnának segíteni. A köszöntőket két érdekes előadás követte: az elsőt a Nobel-díjas hajdani Az ünnepélyes megnyitó közönsége fasori diák, Neumann János öccse tartotta (N. A. von Neumann, USA), emberközelbe hozva a világhírű tudóst, felelevenítve családi életüket. Hamvas József, a Kanadai Magyar Mérnökök Egyesülete, a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége és a Rákóczi Alapítvány közös együttműködési szándékát tolmácsolta. Nagy tetszést aratott előadásával, amellyel bizonyította, mi mindent köszönhet az egyetemes tudomány ennek a kicsi Magyarországnak. A kengyel, a kovászszál kelesztett kenyér, a vörösréz kohászata, mind magyar találmány. Mátyás király a budai könyvnyomtatással megelőzte Angliát, Svédországot és Spanyolországot. Tudtuke, hogy Erzsébet királynő magyar bányászokat vitetett ki Angliába a tárnák kialakítására, és az angol üveggyártás alapját is magyarok teremtették meg? A Harvard Egyetem leghíresebb tanára egykoron Pulszky Ferenc volt, s az USA első katonaiskoláját Makk József alapította. Egészséges nemzeti öntudatra van szükség, hiszen nem vagyunk alábbvalóbbak egyetlen nemzetnél sem, csak így bízhatunk a jövőben. A nemzet nagysága nem a sokaságtól, hanem a minőségtől függ, ez most is adott, fejezte be előadását Hamvas József. Ezután került sor arra az ünnepélyes ceremóniára, amelynek keretében a következő kiváló szakembereknek adták át a debreceni, a veszprémi és a BME által adományozott díszdoktori és tiszteletbeli doktori címeket: Aczél István (Ausztria), Berti János (USA), Bodor Miklós (USA), Juhász István (Svédország), Karádi Gábor (USA), Kennedy József (USA), Kováts Ervin (Svájc), Magyar Balázs (Svájc), Oláh György Interjú a miniszterelnökkel Az elszármazottak sikeréi biztatást adhatnak- Rendhagyónak érzem azt, hogy Magyarország miniszterelnöke egy tudományos találkozó résztvevőit az Országházban lássa vendégül. Ez a gesztus a konferencia jelentőségére utal. Ennyire fontosnak tartja ?- Igen, mert segíti jóvátenni a tudomány, a gazdaság, a kultúra ellen elkövetett korábbi bűnöket, és előmozdítja a jobb megértést. Ennek hiánya ugyanis gátolta eddig, hogy az ország bekerüljön a világ vérkeringésébe. Az elszármazott magyarok sikerei biztatást adhatnak a hazai szakembereknek is, hogy van értelme a küzdelmüknek, a munkájuknak.- Biztatásra kétségtele-
