Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-01 / 19. szám
KRÓNIKA 7 Egyeztető tárgyalások Új, demokratikus Magyarország körvonalai Mint ismeretes, Budapesten hónapokon át politikai egyeztető tárgyalások folytak a kormányzó Magyar Szocialista Munkáspárt, az ellenzéki pártokat tömörítő Ellenzéki Kerekasztal és a társadalmi szervezetekből összeállított úgynevezett harmadik oldal képviselői között. A megegyezés nagyfokú kompromisszumkészséget kívánt minden résztvevőtől, ezért különösen üdvözlendő, hogy egy alapvető kérdésben sikerült megállapodásra jutni: a választási törvény tervezete valóban szabad és demokratikus választásokat ígér. Több mint negyven év után újra több párt indulhat, a szavazás módja pedig a következő lesz: a tervezet szerint 374 képviselő kerülhet a parlamentbe, közülük 152-t az egyéni választókerületekben, 152-t a pártok listáin választanak majd meg. Egyetértésre jutottak a köztársasági elnöki intézmény bevezetése és jogköre tekintetében is. Csak rövid ideig örülhetett az ellenzék egy másik megállapodásnak; a Pozsgay Imre által vezetett MSZMP-küldöttség először elfogadta azt az indítványt, hogy a jövő év végéig számolják fel minden munkahelyen az MSZM P-alapszervezeteket, s a jövőben se működjenek politikai pártok az üzemekben. Később az MSZMP Központi Bizottsága úgy döntött, hogy Pozsgay Imrének nem volt felhatalmazása ilyen megállapodás kötésére, s így az MSZMP egyelőre csak a bíróságok, a fegyveres erők „depolitizálását” támogatja. A politikai egyeztető tárgyalások záró akkordjaként született kompromisszumos megállapodás hat törvényjavaslatban ölt testet: az alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróság felállításáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, a büntetőtörvénykönyv és a büntető eljárás módosításáról. Négy ellenzéki szervezet (az SZDSZ, a Fidesz, a Szociáldemokrata Párt, és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája) nem írta alá a dokumentumot, részben mert nem értenek egyet a parlamenti választások előtti népszavazás útján való elnökválasztással, kifogásolják, hogy az egyezség nem tartalmazza az MSZMP és minden párt munkahelyektől való azonnali távolmaradását, az MSZMP és más társadalmi szervezetek vagyonának zárolását, s a Munkásőrség feloszlatását. Segélyek, programok Talpra állítani a gazdaságot A magyar és lengyel reformtörekvések támogatására szólított fel több nyugati politikus. Thatcher brit miniszterelnök szerint most a Nyugaton a sor, hogy segítse a demokrácia felé jelentős lépéseket tevő két országot. A szándék néhány területen már konkrét formát ölt. 24 tőkés ország képviselői szeptember végén ültek újra össze Brüsszelben, hogy megvitassák, milyen formában segítsék a magyar és lengyel reformokat. Szándékuk szerint négy területen - közös vállalkozások létrehozásában, a piacra jutás elősegítésében, a menedzserképzésben és a kömyzetvédelemben - nyújtanának támogatást. Áz Egyesült Államok három évre szavazta meg a legnagyobb kedvezményt Magyarországnak. Eddig a magyar kormánynak minden évben kérelmeznie kellett a vámkedvezmény megadását. Ezzel egy időben Bush elnök a törvényhozás elé terjesztette a Magyarországnak nyújtandó 30 millió dolláros segély tervét. Japán 400 millió dolláros alapot hoz létre a magyarországi tőkebefektetések támogatására. Eközben Magyarországon is folyik a gazdaságpolitikai programok Közép-Európa békéjéért készítése, vitája: a kormány gazdasági reformbizottsága a vegyes tulajdonú piacgazdaság kialakítására vonatkozó javaslatokon dolgozik. Az ellenzék négy - talán legjelentősebb - pártja pedig közös tanácskozáson ismertette gazdaságpolitikai javaslatait. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt külföldi támogatást sürget, míg a Magyar Demokrata Fórum szerint a lakosság kezében levő mintegy 500 milliárd forintot kellene fogyasztás helyett tőkebefektetésre használni. A Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokratáié Szövetsége a vállalkozások támogatásában és a privatizáció kiterjesztésében látja a magyar gazdaság talpra állításának lehetőségét. A Fidesz képviselője szerint az állami vállalatok nagy részét is vállalkozók kezébe kellene adni. Biztonságpolitikai kezdeményezések A kormányzó Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke, Nyers Rezső demilitarizált övezet létrehozását javasolta a magyar kormánynak. Eszerint Magyarország hozzon létre egyoldalúan az osztrák és a jugoszláv határ mentén egy 50 km szélességű biztonsági övezetet. E térségből vonjon ki minden támadófegyvert, s csökkentse felére harckocsijainak számát. Az MSZMP javaslatára a Szovjetunió is hajlandó két harckocsizászlóaljat kivonni e területről. Amennyiben Ausztria és Jugoszlávia is csatlakozna a kezdeményezéshez, úgy 100 km széleségben jöhetne létre támadófegyverektől mentes övezet Kelet és Nyugat határán. Ebben a zónában a gazdasági, kulturális, turisztikai és határ menti együttműködés új típusú formáinak megvalósítására lenne lehetőség. Európa demilitarizálására tett javaslatot Király Zoltán, az egyik legnépszerűbb független képviselő is. Indítványa szerint még az idén kezdődjenek tárgyalások az Európában állomásozó idegen csapatok 1995-ig történő teljes kivonásáról. A csapatkivonások megkezdésekor a NATO és a Varsói Szerződés mondja ki megszűnését. Király Zoltán, az általa népi diplomáciának nevezett kezdeményezéstől azt reméli, hogy Európa állampolgárainak, szervezeteinek támogatásával jótékony nyomást gyakorolhatnak az érintett kormányokra, elősegítve Európa biztonságának megteremtését.
