Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-09-01 / 17. szám
SPORT 61 Tisztújítás az olimpiai bizottságban A megújult Magyar Olimpiai Bizottság szokatlanul izgalmas, tíz és fél órás közgyűlésen választotta meg új tisztségviselőit. Ez a közgyűlés valóságos mérföldkövet jelent az 1895-ben létrehívott testület életében, amely közel fél évszázad után lett ismét önálló és független, és választhatta meg szabadon, titkos szavazással tisztségviselőit. Az olimpiai bizottság a második világháború óta eltelt évtizedek során lényegében a mindenkori állami sportvezetés fiókintézményeként működött. A sportvezetés elnöke egyben az olimpiai bizottság első embere is volt, a bizottságot a sporthivatal munkatársai irányították, a költségvetést központi keretből, ellenőrizhetetlenül kezelték. Három évvel ezelőtt változott bizonyos értelemben a helyzet, igaz, akkor is kényszerből. Schmitt Pált, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagját ugyanis felmentették elnökhelyettesi tisztségéből, és a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkáraként megbízták az olimpiai iroda vezetésével. Ez az iroda sem működhetett azonban önállóan. A döntés jogát, a gazdálkodást az Állami Ifjúsági és Sporthivatal magának tartotta fent. A sportélet reformja azután a Magyar Olimpiai Bizottságban is változásokat eredményezett. Már az alapszabályban előírt négyévenkénti, az egyes olimpiai játékok utáni megújulást sem a régi módon, kinevezéssel, hanem delegálás útján intézték. A sportági szakszövetségtől, a társszervektől küldötteket kértek, s a hatszoros olimpiai bajnok kardvívó Kovács Pál által vezetett jelölő bizottság tizenkilenc korábbi olimpiai bajnokot is meghívott a testületbe. A tisztújító közgyűlés előestéjén a Minisztertanács határozata is napvilágot látott; az Állami Ifjúsági és Sporthivatal feloszlatására tettek javaslatot, s egyben leszögezték, hogy a jövőben a sportági szakSchmitt Pál szövetségnek és a Magyar Olimpiai Bizottságnak kell főszerepet játszania a magyar sportéletben. Azaz az önálló és független Magyar Olimpiai Bizottság veheti át az olimpiára való felkészülés öszszehangolását és szervezését. Ilyen előzmények után ült öszsze a tisztújító közgyűlés. Az egyes tisztségekre - a Nemzetközi Olimpiai Bizottság életében jól bevált gyakorlat szerint - a bizottság bármelyik tagja, két másik tag javasoló aláírásával jelentkezhetett. Az újszerű titkos szavazás érdekes és izgalmas volt. A négy elnökjelölt közötti küzdelem csak a harmadik menetben dőlt el. Schmitt Pál, az eddigi főtitkár 54 szavazatot kapott, Aján Tamást, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség főtitkárát 52 tag látta volna szívesen az elnöki székben. Míg Pongrácz Antal, az Országos Takarékpénztár helyettes vezérigazgatója, a sporthivatal volt alelnöke és dr. Török Ferenc, az öttusázók szövetségi kapitánya, az egykori olimpiai bajnok kiesett. Aján Tamást azután döntő többséggel választották főtitkárrá. Az elnökség tagjai közé olyan ismert és elismert sportemberek kerültek, mint dr. Kamuti Jenő tőrvívó, dr. Kárpáti György vízilabdás és Vaskúti István kenus, akik világhírű versenyzők, olimpiai bajnokok. Schmitt Pál, az új elnök, terveiről, elképzeléseiről röviden így nyilatkozott.- Elsősorban azt szeretném, az egész ország legyen büszke arra, hogy végre működik a független és önálló Magyar Olimpiai Bizottság, hiszen az olimpiai játékok iránt minden ember, legyen fiatal vagy idősebb, érdeklődik. Örül a győzelmeknek, büszke a magyar sikerekre. Szöul nagyszerű eredményeinek, a tizenegy olimpiai bajnokságnak túlszárnyalását ugyan nem tűzhetjük ki célul, de azt feltétlenül, hogy tiszta és becsületes eszközökkel, lelkiismeretes felkészüléssel a lehető legjobban szerepeljünk. Az új elnök és főtitkár első jelentős terve máris kedvező visszhangra talált, hiszen ez év októberében a 25 évvel ezelőtt rendezett tokiói olimpia valamennyi élő magyar szereplőjének meghívásával nagyszabású bankettre kerül majd sor, ahol többek között egy gépkocsit is kisorsolnak. S a jövőben minden olimpia negyedszázados jubileumán összejönnek, emlékeznek a magyar résztvevők, így ápolják az olimpiai gondolatot, népszerűsítik az olimpiai mozgalmat. Ám nemcsak a múltba tekintenek, hanem a jövőre is gondolnak, s a legközelebbi őszi közgyűlésen napirendre tűzik a magyar sport barcelonai felkészülési tervének a megvitatását. VAD DEZSŐ
