Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-09-01 / 17. szám

KULTURÁLIS KÖRKÉP 39 fogságban halt meg, mi­után nem vállalta a hábo­rú utáni első „koaliciós” kormány megalakítását. Náray Antal honvédtá­bornok, legutolsó beosztá­sában a Magyar Rádió el­nöke, minden szélsőjob­boldali sürgetés és fenye­getés ellenére, sikerrel mérsékelte a faji uszítást és a háborús propagan­dát. Gróf Bethlen Béláé ta­lán a legirodalmibb és egyben legdrámaibb öné­letírás. Az erdélyi földbir­tokos, főispán, Észak-Er­­dély visszacsatolása után kormánybiztos, hivatali működése során erélyesen fellépett a kisebbségbe ke­rült románság zaklatása, a zsidóság elhurcolása és a hitleri Németország uszí­tására erősen fasizálódó erdélyi szászok erőszakos mozgalmaival szemben. Az erdélyi népek békés együttélésének, a transzii­­vanizmusnak haláláig ren­díthetetlen híve volt, a ro­mán hatóságok a háború után mégis kilenc évig tar­tották embertelen körül­mények között börtönben. Csupán azért, mert a ma­gyar közösség egyik leg­képzettebb, leggerince­sebb tagja volt, aki tájéko­zódási ponttul szolgálha­tott a megalázott, megti­port erdélyi magyar lakos­ság számára. Bízvást reméljük, hogy ez a fontos sorozat mie­lőbb újabb kötetekkel folytatódik. A Szépművészeti Múzeum tárlata Umberek és etruszkok Az olaszországi Umbria tartomány és a budapesti Szépművészeti Múzeum közös kiállítása különle­ges élmény, amely az óko­ri Itália két legősibb népé­nek, az umbernek és az et­ruszknak az életébe nyújt sokoldalú betekintést. A kiállítás anyaga Umbria tartomány múzeumaiból, a Vatikán etruszk múzeu­mából, a berlini Perga­mon Múzeumból és Ma­gyarország különböző múzeumaiból került Bu­dapestre. Az olasz szak­emberek szellemes rende­zését dicséri, hogy az ere­deti tárgyakat az umbriai tájat felidéző, nagyméretű színes fényképfelvételek között tekintheti meg a lá­togató. Az egymás mellett lakó két ősi nép állandó érint­kezésben és kölcsönhatás­ban állott egymással, de a kettő közül a rendkívül magas kultúrájú etruszk városállamok voltak a mérvadók. A két népnek az ásatások során előke­rült emlékei a kiállításon is egymás mellett kerül­nek bemutatásra, és mint­egy kilenc évszázadot te­kintenek át az i. e. 8. szá­zadtól a Kr. u. I. századig, amikor is a területet meg­szállták a rómaiak. Az et­ruszk anyag legérdeke­sebb darabjai az i. e. 7. századból származó bronztárgyak, az orvietói terrakottaszobrok és a pe­­rugiai, dombormű díszíté­­ses temetkezési urnák. Különleges darab egy bronz díszbárd és egy szintén bronz félhold, az etruszk Hold-istennőnek szóló fogadalmi felirattal. Az umber emlékek kö­zül az erősen absztrahált, határozott stílusjegyeket mutató bronz kisplaszti­kákat, harcosokat, áldozó nőket és férfiakat ábrázo-Ezentúl Budapesten Párizsi Mag A párizsi Magyar Mű­hely irodalmi folyóirat al­kotóközössége Székely Ákos költő és az Életünk című folyóirat szerkesztő­sége meghívására Szom­bathelyen tartotta idei ta­lálkozóját. Itt jelentették be: a Magyar Műhelyt, e nem konvencionális szép­írással foglalkozó folyó­iratot ezentúl Budapesten adják ki. A kísérleti művé-Öreg férfi feje, orvietói templom terrakotta szo­bordísze, i. e. 5. század ele­j« ló szobrocskákat kell meg­említeni. Ezek, valamint az umberek egyik fő isten­ségének Cupra dea-nak és férfi párjának ábrázolásai többnyire a kultikus he­lyek feltárásakor kerültek elő. A szobrocskák né­hány példányára Itálián kívül csupán az egykori Pannónia római provin­cia, a mai magyar Dunán­túl területén bukkantak a régészek. A kiállítás befejező ré­sze Umbria és Magyaror­szág kapcsolatára hívja fel a figyelmet, hiszen e va­rázslatos szépségű táj a magyar művészeket is megihlette. Gondoljunk csak a fiatal Barabás Mik­lós Perugiát ábrázoló ak­­varelljére és Szerb Antal Utas és a holdvilág című regényére. P. L. ar Műhely szetnek otthont adó buda­pesti Magyar Műhely a tervek szerint tavasszal in­dul, negyedévenként jele­nik meg, s visszatér koráb­bi, vastagabb formájához. Megkezdődött a Magyar Műhely Baráti Kör Füze­tek publikálása is, Párizs- Budapest kolofonnal. Az első kötet Petőcz András vizuális poémáit adta köz­re Nonfiguratív címmel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom