Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-09-01 / 17. szám

HAZAI KÖRKÉP 29

Oktatásügya számok tükrében

A NÉPESSÉG fSKOLAI VÉGZETTSÉGE MAGYARORSZÁGON

írrntTTT'irTTjifrT'

A15 éves és idősebb népességből legalább 8 osztályt végzett (százalékban)

20.6

51,4

56.1

723

A18 éves és idősebb népességből legalább középiskolát végzett (százalékban)

5.9

153

23,4

263

A 25 éves és idősebb népességből egyetemet, főiskolát végzett (százalékban)

13

43

65

73

Forrás: Baló György-Lipovecz Iván: Tények könyve '89

A KÜLÖNBÖZŐ ISKOLATÍPUSOKBA BEIRATKOZOTT TANULÓK ARÁNYA, A MEGFELELŐ KORÚ NÉPESSÉG SZÁZALÉKÁBAN. TÍZ ORSZÁGBAN

R; . V*. wY .. ‘ ‘;'; *. % ,, ■:>

Alapfokú

iktatás

{7-12

év)

Középfokú

iktatás

(13-18

év)

Felsőfokú

iktatás

(20-24

év)

Ausztria

Egyesült Államok . Egyiptom Franciaország Japán

Magyarország

Nagy-Britannia

NDK

NSZK

Szovjetunió

993

1003

853

100,0

100.0

983

1003

1003

96,0

1003

793

993

62,0

96.0 963 723

89.0

79.0

74.0 993

263

57.4 223 303 29.6 153

22.4

30.5 293 213

Forrás: Baló György-Lipovecz Iván:

Tények könyve '89.

Az adatok az 1985. évre vonatkoznak. Japán és Nagy-Britannia esetében 1984-re.

AZ EGYETEMI, FŐISKOLAI HALLGATÓK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON,

1937/38 ÉS 1983/84 KÖZÖTT

A hallgatók száma

Ebből nappali tagozatos

1937/38

11 747

11747

1946/47

25252

24036

1955/56

43431

30665

1965/66

93957

51002

1975/76

107555

64319

1983/84

99865

62944

Forrás: Statisztikai Tájékoztató, Felsőoktatás

AZ EGYETEMI, FŐISKOLAI HALLGATÓK ARÁNYA HÚSZ ORSZÁGBAN,

AZ ÖSSZLAKOSSÁG SZÁZALÉKÁBAN

1. Amerikai Egyesült Államok

2. Kanada

3. Dél Korea

4. Argentína

5,14

5,09

337

2,77

5. Finnország

232

6. NDK

238

7. NSZK

235

8. Franciaország

236

9. Kuba

234

10, Ausztria

231

11. Szovjetunió

135

12. Svájc

139

13. Bulgária

136

14. Lengyelország

132

15. Csehszlovákia

1,09

16. Magyarország

033

17. Albánia

0.72

16. Románia

039

19. Kína

0,17

20. Etiópia

036

A táblázat Baló György-Lipovecz Iván: Tények könyve '89 című műve alapján, az adatok százalékos átszámításával készült. A viszonyszámok az UNESCO által nyilvánosságra hozott 1985-ös állapotokat tükrözik. (Az összehasonlításnál figyelembe kell venni azt, hogy a felsőoktatás, illetve az ehhez tartozó intézmények jellege, színvonala, képzési időtartama, oktatási anyagának minősége, erősen különbözik - olykor még egy országon belül is!)