Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-08-15 / 16. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP 39 Egy ritka gyűjtemény ■ ■ Örmények Magyarországon Háromezer kötet könyv magángyűjteményben ritkaságnak számít, hát még ha valamennyi speciális témakörből való és örmény vonatkozású kötet. S emellett folyóiratok például 1887-ből, fotók, rajzok, metszetek, érmek, dokumentumok. Valamennyi a gyűjtő, Simon J. Zaven, különös érdeklődéséről tanúskodik. Az örmény származású fiatalember Budapesten a belváros egyik bérházának galériájában rendezte be ritkaságszámba menő könyvtárát, amelynek híre már országhatárokon túl is eljutott. Simon J. Zaven azonban nemcsak gyűjti, rendszerezi a könyveket, hanem fel is dolgozza: 1983-ban jelentette meg a Népművelési Intézet Korbuly Domonkos és Simon J. Zaven magyar nyelvű armenológiai bibliográfiáját. A nyolcszáz címszót tartalmazó kiadványt elküldték a magyarországi könyvtáraknak és a külföldi örmény intézményeknek is. A jereváni, a bécsi, a velencei, a New York-i örmény akadémia dicsérettel nyugtázta a nagy vállalkozást, recenziókat jelentettek meg róla, fordításokat készítettek belőle. A leideni egyetem nyelvészeti tanszéke pedig tiszteletbeli tagjává fogadta a szerzőket. Azóta újabb, bővített kiadásban is megjelent a bibliográfia ezúttal már 1600 címszóval, s így tartalmazza az örményekkel foglalkozó valamennyi magyarul megjelent könyvet. Ezek után azt hihetné az olvasó, hogy Simon J. Zaven író, tanár, kutató, nyelvész vagy irodalomtörténész. Ez is, az is. Csakhogy autodidakta módon; civilben ugyanis bőrdíszműves. Belvárosi műhelye egyúttal szellemi műhely is, ahova nemcsak a javítani való bőröndökkel, táskákkal térnek be, hanem írók, újságírók, színészek, szerkesztők, történészek, egyetemi tanárok, könyvtárosok, antikváriusok ejtik útjukba Simon birodalmát. És mindig akad itt örmény vendég is a világ valamely tájáról. Rsduni H. Hzerkisz, Sinom J. Zaven nagyapja 1910-ben menekült el Isztambulból az örményüldözések elől, majd az örmény lapok magyarországi tudósítója és a Nemzeti Múzeum szőnyegrestaurátora lett Budapesten. Élete végéig megtartotta kapcsolatát az őshazával, és gyűjtötte az örmény vonatkozású irodalmat. A Magyarországi Örmények Egyesületének pedig alapító tagja volt. Simon Zaven nagyapja nyomdokain jár: nemrég például néhány Magyarországon élő honfitársával együtt elhatározta, hogy felkutatja a magyarországi örményeket és megalapítja az Armenia Baráti Kört. Magyarországon mintegy ezer örmény család él, többségüknek az őse még az 1700-as években települt be Erdélyből, mások a törökországi örményüldözések elől menekültek századunk elején, de vannak, akik még később érkeztek. Nagyon büszkék például a magyar vértanúvá lett örmény származású szabadságharcosokra, az ara-Tamási Áron ritkán játszott - gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló - székely népi játékát, az Ördögölő Józsiást mutatta be Egerben, az Agria Játékokon a Gárdonyi Színház társulata (képünkön). A színpadra mesét és költészetet varázsoló író drámáját a Gyulai Várszínház is műsorára tűzte, Sík Ferenc rendezésében. Az ínyenc nézők így a Tamási-dráma két előadása közül választhatnak. di vértanú Kiss Ernőre, Lázár Vilmosra. Az Arménia Baráti Kör alakuló közgyűlésére több százan jöttek el. Nagyon sokan felajánlották, hogy kutatják, gyűjtik az örménység szájhagyományait, tárgyi- és írásos emlékeit. Van aki fordít, van aki nyelvészeti tanulmányt ír, más levéltári kutató munkát végez, és akad, aki filmet forgat e témakörről. K.M. FOTÓ: STEFKA ÉVA Tamási Áron örökségét is továbbviszi, a két világháború közötti erdélyi drámairodalom folytatását is célul tűzte ki Kocsis István, a néhány esztendeje Kolozsvárról Budapestre települt drámaíró. A fertőrákosi kőfejtőben Vándorfi László színrevitelében mutatta be a Veszprémi Színház az író legújabb drámáját Árpádházi Szent Margit címmel. A címszerepben (képünkön): Hüllőn Zsuzsa. FOTÓ: MTI Tamási Áron, Kocsis István Nyári színházi bemutatók
