Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-08-15 / 16. szám

SAJTÓTÜKÖR 37 konság örökösödési adó­ja. A burgenlandi tartomá­nyi vezető, Hans Sipötz kijelentette:- Számunkra az lenne a legfontosabb eredmény, ha a kismartoni kastélyt továbbra is használhat­nánk. Eisenstadt (Kismarton) számára kedvező hír, hogy a hercegné közlése szerint a kastély és az is­tálló között 320 autó befo­gadására alkalmas föld „Trianon még tabu” címmel az Amerikai Ma­gyarok Országos Szövet­sége (AMOSZ) vezetőivel közöl figyelemre méltó beszélgetést az új közéleti hetilap. A szervezet történetéről Balogh Sándor főtitkár, politológus a következő­ket mondja: Az AMOSZ négy-öt évvel ezelőtt ala­kult. A majdnem százesz­tendős múltra visszatekin­tő egykori Amerikai Ma­gyarok Országos Szövet­ségén belül ugyanis szaka­dás történt. Voltak, akik helyeselték a magyar kor­mánnyal és a párttal való együttműködést és vol­tunk, akik úgy éreztük, er­re még nem érett meg az idő. Akkor az AMOSZ kettévált. Akkoriban volt vagy negyven tagegyesüle­tünk. A többiek, akik az Amerikai Magyarok Szö­vetségében, az úgyneve­zett AMSZ-ben maradtak, öt-hat tagegyesületet kép­viselnek. Balogh Sándor főtitkár mellett Kovách István, a szervezet külügyi bizottsá­gának társelnöke is részt vett a beszélgetésben. Ő azt hangsúlyozta: ahhoz, hogy fölvegyék a hivata­los kapcsolatot Magyaror­szággal, szabadon válasz­tott kormánynak kell ala­kulnia.- Ha van valamilyen alatti garázst építenek és hogy a kastélypark már megkezdett rendbetételét nem veszélyezteti a testa­mentum. Burgenland vezetői mégsem boldogok, mert abban reménykedtek, hogy a herceget Burgen­­landban temethetik el, s a temetés - mint turistalát­ványosság - szépen hoz a konyhára. Ám Esterházy Pál hűséges maradt nyu­galmat adó otthonához, Zürichhez. ügy, amelyben előmozdít­hatjuk a magyar érdeket, akkor együtt dolgozunk a New York-i konzulátussal - mondja a főtitkár. - Er­re az erdélyi magyarság megsegítése kapcsán volt már példa. Igyekszünk felhívni az amerikai veze­tők - különösen Bush el­nök - figyelmét az erdélyi kérdés súlyosságára. Kovách István ehhez hozzáteszi:-Többször gyűjtöttünk az erdélyi magyarság tá­mogatására. Legutóbb februárban adtam át pénzt a Csanádi püspök­ségnek. Ezen kívül csak Pittsburghben 3800 dollár gyűlt össze. Ugyanakkor többször felhívtuk az ame­rikai szenátorok és képvi­selők figyelmét arra, hogy Magyarországgal Tria­nonban 1920-ban illetve 1945-ben borzalmas igaz­ságtalanság történt, hogy pontosan az önrendelke­zési jog alapján körülbelül ötmillió magyart dobtak idegen uralom alá. És hogy ezeknek a magya­roknak ma semmi emberi jogot nem adnak, semmi­féle olyan akció nem tör­tént, amellyel a helyzetü­ket javítani lehetne. Árról, hogy korábban a magyar-román vitás ügyekben az amerikai kül­politika sokszor Románia mellett voksolt, az AMOSZ két vezetője egyebek mellett a követke­zőket mondja: A román kormány min­dig ott állt a román emig­ráció mögött. Segítette őket és terjesztette azokat a tévhiteket, hogy mi ma­gyarok mennyire elnyom­tuk a nemzetiségeket. Ez­zel szemben mi, a magyar emigráció, nemhogy segít­séget nem kaptunk a ma­gyar kormánytól, hanem minden próbálkozásunkat kifejezetten derékba tör­ték. Ugyanakkor a romá­nok igyekeztek magukat úgy föltüntetni, mintha függetlenek lennének kül­politikailag. Ebben nagy segítségükre volt részvéte­lük a többi szocialista or­szág által bojkottált Los Angeles-i olimpián. így az amerikaiak Romániát Pátkai Róbert a magyarországi változásokról „Nekünk is érdekünk a haza fejlődése” címmel közöl interjúfüzért a Ma­gyarok Világszövetsége közgyűlésén részt vett il­lusztris személyiségekkel az MSZMP napilapja. .. Pátkai Róbert, a világ­­szövetség új társelnöke, a Brit Evangélikus Egyház­tanács elnöke a beszélge­tés során rámutat, hogy a mai magyarországi válto­zásokat folyamatában kell szemlélni: A múlt bennünket meg­határoz, de olyan értelem­ben, hogy a jelen feladata­it állítja elénk, a jövő táv­latában. A mai Magyaror­szágot az igazságkeresés motiválja. Ilyen hely­zetben szinte magától ér­tetődően olyan jelenségek is felbukkannak, amelye­ket hosszú távon aligha vállal majd az ország. Az interjú további ré­szében azokról a feltéte­lekről esik szó, amelyeket a világszövetség társelnö­ki posztjának elfogadásá­ul szabott az angliai fő­­pap:- Két lényeges feltéte­nyomták és megszavazták nekik a legnagyobb ked­vezmény elvét. Ameriká­nak nagyon fájt, hogy ezt végül meg kellett tagad­nia. A továbbiakban Balogh Sándor így vall elképzelé­seiről:- Külföldre kényszerült magyarok vagyunk és a magyar nemzet jövője vál­tozatlanul aggaszt minket. A legnagyobb külföldi be­folyás Magyarországra Moszkvából jön és nem látok semmi kivetnivalót abban, hogy ezt egy másik - nyugati - befolyás bizo­nyos mértékig ellensú­lyozza. Legyen egy sza­bad, független Magyaror­szág, amelynek az ügyeibe senki ne szóljon bele. Ez a mi álmunk. HÉPSZABADSÁE lem volt. Mindenekelőtt szűnjön meg az a politikai függőség, amely az állam és a pártapparátus egyik szerveként kezelte a világ­­szövetséget, valamint az, hogy az új alapszabály részletesen irja körül a tisztségviselők meghatáro­zott időre szóló választási rendjét, és határozza meg valamennyi tisztségviselő feladatát. Most elkezdő­dött valami, ami persze nem befejezett állapot. De mint egyházi ember, akit az evangélium belső tar­talma határoz meg és szol­gálatában irányít, tudok róla, hogy a remény ígé­ret. Ez a feltámadó re­mény késztetett rá, hogy magam is tegyek hozzá valamit a közös ügy sike­réhez. Végezetül Pátkai Ró­bert a következőket hang­súlyozza:- A sorközösség tudato­sításához szeretnék hozzá­járulni, ahhoz, hogy a vi­lágszövetség léte tudato­suljon az egyszerű embe­rek fejében is, mert ha ez elmarad, elveszítjük a né­pet, a nemzet tartóerejét. Beszélgetés az AMOSZ vezetőivel-168 ÓRA*

Next

/
Oldalképek
Tartalom