Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-08-15 / 16. szám
MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK IS A Szent István R end 225 ÉVE ALAPÍTOTTAK A 18. században Európa-szerte kialakultak a kitüntetési rendszerek, az arra érdemes alattvalók jutalmazására. így volt ez a Habsburg Birodalomban is. Az államalapító magyar királyról nevezendő lovagrend létrehozása - az akkori Szent István kultusz légkörében - a 18. század közepén merült fel. Többféle elképzelés született, az Aranygyapjas Rend privilégiumait féltő konzervatív udvari körök azonban ellene voltak egy új rendjel létrehozásának. A Szent István Rend alapítására vonatkozó különféle tervezetek 1764-ben történt újbóli elővétele Mária Terézia kedvelt hívének, gróf Esterházy Ferenc magyar udvari kancellárnak a nevéhez fűződik. Ezekben az években a hosszú háborúskodás miatt, igen súlyos volt a Habsburg Birodalom gazdasági helyzete. Nagyon nagy volt az államadósság és szóbakerült, hogy ennek egy részét Magyarországnak kell átvállalnia. Az ezzel ellentétes hazai közhangulat azonban nem sok jóval kecsegtetett. Végső megoldásként a királynő, a legutóbb 1751-ben ülésezett országgyűlést kívánta összehívni a gazdasági problémák megoldására. Esterházy Ferenc gróf véleménye szerint a Szent István Rend megalapításával a magyar urakat Mária Terézia lekötelezhetné, és a pozsonyi diétán összegyűlő rendeket gazdasági elképzelései érdekében megnyerhetné. Mária Terézia ezután döntött a Magyar Királyi Szent István Lovagrend megalapításáról. A Rend létrehozásával kapcsolatos munkában az uralkodónő személyesen résztvett és az első kitüntetendők személyére is javaslatot tett. E tevékenységében Esterházy Ferencen kívül Kaunitz kancellár is tevékeny szerepet játszott. Az új rendjel megalapítása nagy lelkesedést váltott ki a magyar nemesség soraiban. Bizo-A rend alapítója: Mária Terézia királynő nyos osztrák körök is örvendeztek az eseménynek. Az uralkodónő férje, Lotharingiai Ferenc által vezetett konzervatív udvari körök azonban barátságtalanul fogadták az új intézményt. A kortársak felfogása szerint Mária Terézia csupán megújított egy Szent István király által létrehozott magyar lovagrendet. Erre a tényre utal a Rend Statútumának, alapító okiratának a szövege, illetve az alapítás emlékére vert érem felirata is. Ez azonban csupán kegyes hagyomány volt, a történeti kutatás nem igazolta, hogy 1000 körül - amely kor nemzetközileg is egyházi lovagrendek kialakulásának kezdeti időszaka - a feudális fejlődés útjára éppen csak rálépő Magyarországon vitézi lovagrendet létesített volna Szent István király. E hagyomány valószínű alapja, hogy az államalapító nagy uralkodó korához köthető a lovagi intézmény csíráinak megjelenése hazánkban. A mélyen vallásos Mária Terézia nagy tisztelője volt Szent István magyar királynak. így például 1764-ben védőszentjéüí választotta, 1771-ben visszaszerezte Raguzából a Szent Jobbot, és 1774- ben elrendelte Magyarországon Szent István ünnepének évenkénti megtartását. A rendjelalapítás jól illeszkedik e tiszteleti megnyilvánulások sorába. Mária Terézia elsőszülött fiát - a későbbi II. Józsefet - 1764 tavaszán Frankfurt am Main-ban római királlyá választották. Az uralkodónő a koronázás emlékezetessé tételére is felhasználta a Rend megalapítását. 1764. május 5-én Lipót főherceg - a későbbi II. Lipót - születésnapján kezdődött a bécsi Burgban a Szent István Rend alapítási ceremóniája. Az uralkodónő a családtagok ünnepi körében először fiának, Józsefnek, a trónörökösnek a nyakába akasztotta az új Rend jelvényét. A május 6- iki udvari ebédig tartó, fényes külsőségek között megrendezett alapítási ünnepségen, erőteljes magyar jelleg uralkodott. A Szent István Rend ezt mindvégig megtartotta. A Rend nagymesteri méltósága a magyar koronával volt elválaszthatatlanul összekötve. A Szent István Rend egyházi vezetője - praelatusa - a mindenkori esztergomi érsek volt. A rendjeleken kiemelt szerepet kapott a magyar királyi korona - az adott korban kedvelt barokk ábrázolási formája -, a magyar államcímer kettős keresztes motívuma, és a vörös-zöld színek. A rendi díszöltözetek stilizált magyar díszruhák voltak. A Rend ünnepe, Szent István napján, augusztus 20-án volt. A három osztályból - nagykereszt, középkereszt, lovagkereszt - álló rendjelet, története során mintegy 1800 alkalommal adományozták. Nő csak egyszer kapta meg a Szent István Rendet, maga az alapító: Mária Terézia. Ő az átlagos kivitelű jelvények helyett egy ékkövekkel kirakott, korona nélküli, női csokorszalagon függő példányt viselt. Nagy ritkaságnak számított a Rend gyémántdíszítménnyel való adományozása, valamint ha több osztályát is megkapta valaki. Hat személy a Rend mindhárom osztályának tulajdonosa lehetett. így például báró Bruckenthal Samu, báró Fejérváry Géza, Örményi József országbíró. E jeles kitüntetést a Habsburg
