Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-08-01 / 15. szám
<50 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK FEJEZETEK ERDÉLY TÖRTÉNETÉBŐL V. A szászok betelepítése A korábbiakban kiderült, hogy kerültek mai lakóhelyükre a magyarok, a székely határőrség, továbbá hogy abban az időben, a honfoglalás korában szláv töredékeken kívül más nép nem élt Erdélyben. Makkai László professzorral a középkori Erdélyről beszélgetve, első kérdésként azt kell fölvetnünk, mikor kerültek Erdélybe az ott élő szászok és a románok. Nézzük talán először a szászokat.- A szászokról szólva mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy az érintettek nem szászok, vagyis nem Szászországból jöttek, hanem, mint azt a nyelvjárásuk mindmáig bizonyítja, a mai Luxemburg területéről. Hogy őket mégis szászoknak nevezik, az egyszerűen a magyar királyi kancellária formalizmusa, mert a szász törvények szerint éltek, tehát a magyar kancellária mind a szepesieket, mind az erdélyieket latinul saxones, magyarul pedig szászok névvel illette, s ez ment át a köznyelvbe. Ezért is használjuk az erdélyi szász megnevezést, megkülönböztetésül a szászországi szászoktól.- Az erdélyi szászok tehát Luxemburg területéről jöttek. Vajon az is tudjuk-e, hogy mikor?- 1150 körül települtek be Erdélybe, II. Géza magyar király hívására. Betelepítésük valószínűleg az akkoriban lezajló keresztes hadjáratokkal függ össze, amennyiben számos német ment át a Szentföld felé az időben országunkon. Ezek megismerték Magyarország helyzetét, látták, hogy viszonylag kevésbé népes, mint az akkor túlnépesedett Nyugat-Európa. Első csoportjaik így kerültek Erdélybe. A szászok tehát nem egyszerre, hanem különböző időkben érkeztek. A legkorábbiak, nyilván 1150 körül, arra a területre kerültek, amit később „Altlandnak”, az Olt vidékének neveztek, ez a mai Nagyszeben és az attól keletre eső terület.- Ezt a területet okleveleink „desertum"-nak, azaz pusztaságnak mondják.- Igen, de rosszul fordítjuk a desertumot, ha azt mondjuk, hogy pusztaság, mert ez itt inkább a szó eredeti értelmét jelenti: elhagyott terület. Ugyanis az a táj, az „Altland”, ahová a legelső szászok érkeztek, a Sebes, a Hortobágy és a Sáros folyók melléke, korábban lakott volt, itt éltek ő előttük a székelyek. Hogy a korábbi lakosok székelyek voltak, a helynevek is igazolják. Hiszen a Hortobágy név ismert Biharból, itt található Hortobágy falu. Biharban van az egyetlen Telegd, erről nevezték magukat a mai Székelyudvarhely környéki székelyek. Ugyancsak Bihar megyében találjuk a két Homoródot is. A Nagyszeben környéki, attól keletre eső szász terület tehát eredetileg székely terület volt. Innen a székelyek a mai Székelyudvarhely területére költöztek át, és ott jött létre Telegdszék. Más lehetett a helyzet a Beszterce-vidéki szász településeknél. Itt ugyanis egy nagyon régi típusú helynévvel találkozunk: Németi. A Tóti, Németi, Horváti stb. helynevek nagyon koraiak, úgyhogy elképzelhető, hogy Beszterce a dél-erdélyi szászoknál korábban települt be. Sőt az is lehetséges, hogy Besztercétől északkeletre Radna, az első ismert magyarországi ezüstbányaváros talán még hamarabb. Lehet, hogy már all. század végén, a 12. század elején, 1120-30 körül betelepült. Ezt onnan gondoljuk, hogy egy Abu Hamir nevű arab, illetőleg muzulmán utazó, aki valamikor 1145 körül járt Magyarországon, már szól a magyarországi ezüstbányákról. Biztos, hogy nem Selmecbányáról, hanem valószínűleg Radnáról, amely ezek szerint az első magyarországi ezüstbánya volt. Azt 1 1. Szászhermány erődtemploma (15. század) 2. Szósz lakótorony Kelneken (13-14. század) 3. Az evangélikus templom és a városháza Nagyszebenben is tudjuk, hogy lakói németek voltak, a tatárjárás idejéből még a nevüket is ismerjük. Valószínűnek látszik, hogy ezek a német bányászok voltak a legkorábbi erdélyi német telepesek.- Amikor II. Géza király a XII. században behívta a szászokat Erdélybe, külön telepítette le őket, vagy pedig beosztotta, beékelte őket magyar falvak közé?- Erre csak következtetni tudunk. A Marostól délre eső egész
