Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-08-01 / 15. szám

PÁRIZS MAGYAR KÖVEI MÚLTUNK. TÖRTÉNELMÜNK 25 dítóirodáját és hírügynökségét megnyitotta. Ebből az egyszerű irodából fejlődött idővel a világ­hírű Agence Havas. A Rue Vieille du Temple 44. alatt székelt az 1864-ben újjáala­kult Párizsi Magyar Kölcsönös Segély Egyesület, melynek első elnöke Zichy Mihály volt, amíg át nem költözött Szentpétervárra. Itt, a Rue Vieille du Temple egyik régi házában lakott rövid ideig gróf Bercsényi László, Franciaország tábornagya. De a francia lovasság e magyar szár­mazású legfőbb szemlélője hosz­­szú éveken át lakott a Rue de Vemeuil 58. alatt, ahol emléktáb­la őrzi emlékét. Vendéglátó egyesületünket, a Világosságot 1924 decemberében alapította a Globe kávéház nagy­termében Diener-Dénes József, emigráns magyar szocialista ve­zető, és egy Bánó nevű volt ma­gyar szociáldemokrata tanító, aki Párizsban mint famunkás élte emigráns életét. Első székhelye a Rue de Chateau d’Eau 3. alatt volt a párizsi vasmunkáscsoport­tal együtt. Innen költözött az egyesület azután Billancourtba, ahol az Ancienne Mairie épületé­ben kapott szállást. A második világháború és a megszállás alatt az épület súlyosan megrongáló­dott és így, midőn a Libération után újra megkezdhette műkö­dését, a Rue Victor Masséban nyert ideiglenes elhelyezést, míg­nem a boulogne-i Boulevard Jean-Jaurés 104. alá nem költö­zött, 1946-ban. A párizsi színházak, hangver­senytermek és varieték is számta­lan magyar vagy magyar vonat­kozású siker színhelyei voltak. A nyolcvanas-kilencvenes években a Théatre des Ambassadeurs még csupán egy híres és előkelő varie­té volt. Eveken keresztül ünne­pelt énekessztárja volt ennek a varietének „la chanteuse franco­­hongroise” Balázsy Erzsébet. Kü­lön sanzont is írtak akkoriban számára: De Paris á Budapest címmel. Ez a diószegi születésű magyar énekesnő hamar elhagyta a könnyű műfajt és komoly éne­kesnővé képezte magát. Bizet ajánlatára a fent említett Théatre des Italiens-hez került, ahol a Ri­­goletto, a Traviata és az Álarcos­bál női főszerepeit énekelte nagy sikerrel. Majd az Opéra-Co­­mique-hoz szerződött, később egy olasz társulattal bejárta az egész világot. Ez a magyar mű­vésznő, aki annak idején Párizs­ban Zichy Mihályt, Verdit, Bi­­zet-et, Rubinsteint, Csajkovszkijt és Turgenyevet látta vendégül a Boulevard Saint-Michel-i pazar lakásában, a két háború között halt meg öregen, szegényen és el­feledve, Budapesten, a Ráday ut­ca 38. alatti kis sötét udvari laká­sában. Opera Mátyás királyról 1883. június 18-án mutatta be az Opera-Comique Bertha Sán­dor: Mathia Corvin című operá­ját, melynek szövegkönyvét Le­­vallois és Millet írták. A Théatre du Gymnase, mely 1885-ben elő­adta volt Jules Claretie: Le Prince Zilah című magyar tárgyú drámá­ját, 1898-ban színre hozta Blasko­­vits Sándor magyar politikus és író, eredetileg is franciául írt tár­sadalmi drámáját: Pour l'Hon­­neur-t. Ennek a színháznak volt néhány évig tagja a század elején a magyar Huszka Nelly. Ugyan­csak magyar származású volt a Théatre Sarah-Bernard jó nevű színésze, Dieck. A Théatre de la Renaissance mutatta be nagy si­kerrel 1911. október 10-én Len­gyel Menyhért színművét, a Táj­funt Adorján Andor és Serge Bas­set fordításában. Dr. Tokeramo szerepét egy De Max nevű fran­cia színész alakította, aki később a Comédie Fran?aise tagja lett. De Max édesapja egy Temesvár­ról Bukarestbe vándorolt keres­kedő volt. A kis Téatre de la Poti­­niére hozta színre 1928. május 9- én René Saunier adaptálásában Herczeg Ferenc nagy sikerű szín­művét, a Kék rókát. 1947. június első napjaiban mutatta be a Compagnie Grenier Hussenot a Théatre Agnes-Capri-ban Mol­nár Ferenc Liliomját. A darab, amelyet maga Jean-Pierre Gra­­nier rendezett, és amelyhez Clau­de Ariién írta a kísérőzenét, ko­moly sikert aratott. Párizs természetesen még számtalan más magyar emléket is őriz. Végezetül most még csak egyet szeretnék megemlíteni. Pá­rizs leghosszabb utcájának, a Rue de Vaugirardnak egy kis tér­szerű beszögellésében áll egy sze­rény külsejű ház: La Maison de Hongrie, a párizsi magyar egylet székhelye. Ä magyar ház kultúr­termének falán márványtábla, rajta negyvenöt magyar név. Ez a franciaországi magyarság negy­venöt bátor tagja életét áldozta a német fasizmus elleni harcban, Franciaország és az egész emberi­ség felszabadításáért. BOHIIS LÁSZLÓ 9, rue Búdé. E ház manzórdszobájában ólt „1922-től 1926-ig e házban élt Illyés Gyula Szent Lajos szigetén Illyés Gyula magyar költő" BALÁZS ÁDÁM FELVÉTELEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom