Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-07-28 / 14. szám
KRÓNIKA V A vízlépcső sem akadály Horn Gyula bécsi útja Az államminiszter derűlátó Nem lesz polgárháború Becsben a magyar és az osztrák külügyminiszter három újabb határátkelőhely létesítéséről állapodott meg. Horn Gyula és Alois Mock megegyezett abban is, hogy Ausztria megkönnyíti a magyarok ottani munkavállalását és ezáltal a közös vállalkozások létesítését. Horn Gyula tárgyalt továbbá Franz Vranitzky kancellárral, és szorgalmazta, hogy Ausztria vásárolja le a magyar államadósságokat. A megbeszélésen szó volt arról is, hogy a budapesti kormány hogyan kártalanítja a dunai vízlépcső építésének felfüggesztése után a részt vevő osztrák cégeket. Horn biztosította Vranitzkyt, hogy Magyarország mindenképpen teljesíti az Ausztriával kötött áramszállítási szerződést. A magyar-osztrák határon a két külügyminiszter jelképesen átvágta a mű-A geopolitikára is figyelni EFTA-tagság a küszöbön? Magyarország rövid időn belül tagja kíván lenni az EFTA-nak, az európai szabadkereskedelmi társulásnak, s a gazdasági szervezeten keresztül igyekszik közeledni a Közös Piachoz - jelentette ki Nyers Rezső. A reformpolitikus a magyarországi gazdasági megújulás súlypontjaként a nyugat-európai gazdasághoz való közeledést jelölte meg NSZK-beli látogatása végén adott nyilatkozatában. Nyers Rezső Stockholmból, a Szocialista Internacionálé jubileumi kongresszusáról utazott Bonnba a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt meghívására. Vendéglátói előtt kifejtette: Magyarország arra törekszik, hogy szaki határzárat, amely-i nek felszámolása már hetekkel ezelőtt megkezdődött. Az ezt követő soproni nemzetközi sajtóértekezleten úgy nyilatkoztak, hogy ez nagy jelentőségű lépés az egész európai együttműködés szempontjából is. Egyidejűleg prágai illetékesek megfogalmazták: Csehszlovákia szerint nem tartalmaznak új információkat azok az átadott magyar dokumentumok, amelyek alapján a budapesti kormány felfüggesztette a nagymarosi vízlépcső építését. Az illetékes csehszlovák kormánybiztos ugyanakkor elmondta: tanulmányozni fogják a benyújtott iratokat, amelyek a csehszlovák-magyar vízierőműrendszer környezeti-ökológiai kihatásait tárgyalják. eltávolítsa Európából a gazdasági és kulturális kapcsolatokat akadályozó eszmei vasfüggönyt is. Nyers Rezső Bonnban sajnálatosnak, ostobának és tévesnek nevezte a magyar változásokkal szembeni román kirohanásokat. Mint mondta, Magyarország szeretne jó gazdasági és politikai kapcsolatokat Romániával, de ez nem a magyarokon múlik. Megalapozatlannak nevezte a magyar reformokkal kapcsolatos prágai aggodalmakat is. Nyers Rezső úgy vélte, csak az veszélyeztetheti a reformokat, ha a magyar ellenzék bizonyos körei figyelmen kívül hagyják Magyarország földrajzi és világpolitikai helyzetét. Pozsgay Imre elutasította azokat az aggodalmakat, amelyek szerint a magyarországi társadalmi fejlődés polgárháborús állapotokhoz vezetne. A nyugatnémet Welt am Sonntag című lapnak nyilatkozva Pozsgay hangoztatta: azért van szükség a rendkívül gyors változásokra, mert csak így lehet kijutni az egész társadalomra kiterjedt válságból, s a régi politikai intézmények romjain minél előbb Ellentmondó értékelések Nagy Imre és sorstársai búcsúztatásáról a nyugati sajtó szinte egyöntetű elismeréssel szólt, ugyanakkor a szocialista országok egy része tartózkodóan, vagy egyenesen elutasító hangon reagált. A Csehszlovák Kommunista Párt ideológiai ügyekben illetékes titkára ellenforradalminak minősitette a gyászszertartás légkörét, és azt mondta, hogy a szocializmus megújításának zászlaja alatt ellenforradalmi erők állnak. Ezt a kijelentést a magyar külügyminiszter érthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte. A külügyi szóvivő ugyanakkor elismerte, hogy a mai nagy horderejű változások közepette akadnak szélsőséges jelenségek is, amelyek a külső szemlélő számára nehezen érthetők, de hozzátette, hogy ezeket nem helyes a teljes képből kiragadva értékelni. Magyarországon a szocializmus megújítása folyik, és ennek elválaszthatatlan része Nagy Imrének és mártírtársainak rehabilitálása. A Német Demokratikus Köztársaság pártlapja azzal vádolta az ország befolyásos erőit, hogy elfordulva a szocialista modelltől, a szociáldemokráfel kell építeni a plurális társadalmat. Pozsgay lm re azt mondta, hogy azonosulni tud az 1958-ban kivégzett Nagy Imre eszméivel. Miután a június 16-iki temetést Románia, az NDK, Csehszlovákia és Albánia élesen támadta, Pozsgay Imre reményét fejezte ki, hogy Magyarország és szomszédai között ideiglenesen keletkezett feszült polémia csupán epizód és nem válik torzsalkodássá. cia felé akarnak közeledni. Románia hivatalosan tiltakozott a magyar kormánynál amiatt, hogy a temetésen úgymond „szocialistaellenes, románellenes és nacionalista-revansista megnyilvánulások” történtek. A román hírügynökség, az Agerpress pedig azt állította, hogy „néhány magyar állampolgár újratemetését a reakciós körök arra használták fel, hogy nyíltan románellenes megmozdulásokat szervezzenek egy sor deklasszált, fasiszta elem részvételével.” A budapesti szovjet nagykövet szerint Moszkvában nem tekintik hivatalos magyar álláspontnak a 31 éve kivégzett miniszterelnök, Nagy Imre újratemetésén elhangzott egyes szélsőséges kijelentéseket. Borisz Sztukalin nagykövet sajtóértekezletén erősítette meg, hogy mindez magyar belügy. A temetés napján a TASZSZ szovjet hírügynökség komor hangú kommentárban ítélte el a gyászszertartáson mondott beszédek szovjet- és kommunistaellenes kitételeit. Ezt az írást később egyetlen szovjet újság sem ismertette. kell A temetés visszhangja
