Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-06-05 / 11. szám
NAGY KÁROLY (Egyesült Államok) Megújulásért Az Anyanyelvi Konferencia tizenkilenc éves, 1970-ben, Debrecenben rendezte első nemzetközi találkozóját. A mozgalom forrásai természetesen jóval korábbiak, egyikük huszonöt éves. A külföldi magyar oktatás és kultúra szakszerű, szervezett támogatásának szükségességéről s ennek érdekében magyarországi és külföldi szakemberek együttműködésének fontosságáról Váci Mihálynak 1965 januárjában, Kodály Zoltánnak júliusban írtam először, megküldve nekik az amerikai magyar iskolákról szóló felmérő tanulmányomat is. Vácival levelezni kezdtünk, Kodály egy újságcikkben novemberben válaszolt. Illyés Gyulával 1966 júniusában beszélgettem erről személyesen, amikor szervezetünk, a Magyar Öregdiák Szövetség a Rutgers egyetemen irodalmi estet rendezett neki és Weöres Sándornak. Legfőképpen hármójuk szorgalmazásának köszönhetően indult el közös programunk, ami azóta jelentős értékeket is teremtett. Nemcsak a magyar nyelv és kultúra külföldi megtartása, oktatása, művelése területén alkottak magyarországi és külföldi szakemberek kiváló eszközöket, hasznos programokat az utóbbi két évtized folyamán. A magyar nemzettudat és a magyar-magyar kapcsolatok fejlesztésében is részt vállalt az anyanyelvi mozgalom. Súlyosan vétkes politikai erőszak csorbította 1948 óta a magyarság nemzettudatát, önbecsülését, önismeretét, közösségérzetét. Sok egyéb közt túl hosszú ideig tilos volt szólni, írni, tanítani arról is, hogy a magyar nemzet egyharmada Magyarország határain kívül él, hogy ez a tény egyéb történelmi események mellett a trianoni békediktátumnak és az 1956-os magyar forradalom leverésének is egyik következménye, és arról, hogy milyen e kisebbségi és szórványmagyarok sorsa, hogyan élik magyarságukat, mi a véleményük, mit alkotnak és mit akarnak. Az AnyaI nyelvi Konferencia összejövetelei, előadássorozatai, tankönyvei, nyári oktató táborai, pedagógustovábbképző tanfolyamai, folyóirata és kitartó tudatébresztő munkája is bizonyára hozzájárult valamelyest ahhoz a folyamathoz, aminek eredményeképpen ma már egyre többen tizenhatmilliós magyarságban gondolkodnak, segítőkészséggel tartják számon más országokban élő testvéreiket is, és egymással együttműködve igyekeznek erősíteni a magyarság nemzetközi szolidaritását. A kapcsolatok létrejöttéhez és természetessé válásához is példát és eszközöket nyújtott az anyanyelvi mozgalom. Mindenes - mert egy ideig egyedüli - nemzetközi magyar fórumként segítette elő különböző országokban élő magyar pedagógusok és írók, nyelvészek és papok, szervezeti és tánccsoportvezetők, történészek, irodalmárok, szerkesztők és társadalomkutatók találkozását, szóértését, együttmunkálkodását. Magyarország jelenleg fordulat küszöbén vajúdik. A szó egyre szabadabb, a politikai élet elindult a reform útján, az 1956-os forradalom igazságainak nyilvános elismerése elkezdődött, de a hatalmi szerkezet még változatlan és olykor jogkorlátozó, a parlament még nem népképviseleti szerv, a gazdasági helyzet válságos, a szociális problémák súlyosbodnak, a romániai magyar kisebbséget végveszély fenyegeti és a csehszlovákiai magyarság is egyre szorongatottabb helyzetben küzd megmaradásáért. Mik lehetnek, mik legyenek az Anyanyelvi Konferencia jövő feladatai ebben a történelmi helyzetben, mit kell megvitassunk, megtervezzünk, elhatározzunk Kecskeméten augusztus 6. és 10. között a hatodik konferencián? A függetlenség, szabadság, demokrácia magyarországi megvalósításáért folyó küzdelem és munka részeként, e jelenkori radikális reformprogram vállalójaként, támogatójaként és a magunk területén résztvevőjeként szerintem magunk is meg kell újulnunk. Magyarország történelmi átalakulása és válságos gondjai a külföldön élő - kiváltképp a nyugati országokban lakó - magyarság számára is megnövekedett felelősséget jelentenek, kell hogy jelentsenek. Tizenhatmilliós népünk sorsának jobbításán külföldön munkálkodni, ügyében fellépni, világnyelveken szószólójának lenni, gondjait ismertetni, számára segítséget, védelmet, támogatást mozgósítani sorsdöntőén fontos, sürgős feladat. Megújuló Anyanyelvi Konferenciánknak új célkitűzései egyikeként azt a feladatot is vállalnia kell, hogy ösztönzi, elősegíti, támogatja külföldön élő magyaroknak az összmagyarság iránt küldetésszerűen vállalt felelősségérzetét, segítőkészségét. Anyanyelvi mozgalmunk megújulásának egyik első lépéseként szerintem az Anyanyelvi Konferencia független szervezetté kell váljon - olyanná, mint például a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság - amely működésének irányító és felügyeleti szerve kizárólag saját képviseleti közgyűlése. Az átalakulás, átszervezés terveinek kidolgozására, új alapszabályterv (célkitűzések, szervezeti felépítés, anyagiak, szakosztályok stb.) elkészítésére, beterjesztésére ideiglenes nemzetközi végrehajtó bizottságot választhat meg a kecskeméti konferencia, az alakuló közgyűlés időpontjának kitűzésével. A legközelebbi jövő egyik legfontosabb munkájának a pontos, szakszerű, részletes helyzetfelmérést tartom. Ennek elkészítésére esetleg felkérhetnénk a Magyarságkutató Intézetet. Húsz évig dolgoztunk a külföldi magyar oktatás és kultúra megtartása, művelése, fejlődése érdekében. Hol tartunk ma? Mely országokban hány szervezet, egyház, csoport, egyén munkálkodik e területeken? Mik az adottságaik, szükségleteik? Mit kellene tennie független szervezetünknek, mozgalmunknak támogatásukra, mi az amit meg is tehetünk, milyen eddig bevált és új módozatok segítségével? E tudományos felmérés alapján kialakított és a közgyűlés által elfogadott program lehet aztán az Anyanyelvi Konferenciából újjáalakult szervezet - esetleg pl. Nemzetközi Magyar Oktatási és Kulturális Kongresszus névvel - jövőbeni munkájának meghatározója. Middlesex County College, 1989. április 22. SIDÓ ZOLTÁN (Csehszlovákia) Együttműködésre lenne szükség A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Szövetségének főtitkára, Sidó Zoltán nagy várakozással tekint az Anyanyelvi Konferencia elé, hiszen először kapott erre hivatalos meghívót.- Eddig sajnos nem volt kapcsolatunk a Magyarok Világszövetségével - mondja. - A CSEMADOK negyvenéves fennállása során most először üdvözölhette ünnepi ülésén az MVSZ képviselőit. Az MVSZ megalakulásának 50. évfordulójára kaptuk első hivatalos meghívónkat Budapestre, s természetesen örömmel éltünk a lehetőséggel. A CSEMADOK a hetvenes évektől foglalkozik rendszeresen a nyelvműveléssel és rendezi meg helyi, járási és országos szinten a nyelvi vetélkedőket, a kiejtési versenyt, továbbá magyarországi szakemberek bevonásával, szerepeltetésével segíti édes anyanyelvűnk életben tartását. Örülünk, hogy a Kazinczynapokra minden évben meghívhatjuk a magyarországi nyelvészeket. Néhai Montágh Imre többször megfordult nálunk és Lőrincze Lajos, Deme László, Grétsy László is.- Milyen segítséget várnak az MVSZ-től, az Anyanyelvi Konferenciától?- Nem is annyira segítségre, mint inkább együttműködésre lenne szükségünk. A magyarországi szakembereket például arra kérjük, hogy elemezzék stilárisan a csehszlovákiai magyar sajtót. Jelenleg ugyanis 19 központi magyar nyelvű lap jelenik meg Szlovákiában, ezenkívül 15 járási és több üzemi lap, harcolnunk kell nyelvünk tisztaságáért. Nemzetiségünk összefüggő egységet képez Szlovákia fővárosától, Pozsonytól egészen Ágcsernyőig. Jelenleg 542 alapszervezetünkben 98 ezren dolgoznak. A belső szervezeti élet, a közművelődési munka és az amatőr művészeti mozgalom olyan hármas fogat, amely előre viszi a csehszlovákiai magyarság kocsiját. Tőketerebesi járásunk felvette a kapcsolatot a beregszászi Illyés Gyula Irodalmi Körrel és nemsokára központi bizottságunk is a Kárpátontúli Magyar Kulturális Szövetség Központi Vezetőségével. Közös örömünk, hogy az MVSZ most már ránk, a szomszédos országok magyar kisebbségére is gondol és az Anyanyelvi Konferencián mi is részt vehetünk. 13
