Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-05-22 / 10. szám

A LELÁTÓRÓL JELENTJÜK OLIMPIAI JELVÉNYEKRŐL S TULAJDONOSAIKRÓL... Anna hercegnő, Erzsébet ang9l ki­rálynő lánya Budapesten járt. Édes­apja Fülöp herceg örökébe lépve lett a Nemzetközi Lovas Szövetség elnö­ke, s a szervezet a budai Hilton Szál­lóban tartotta közgyűlését. Az idei esztendő nagy hazai lovaseseménye­ként rendezik meg a Balaton déli partján a kettes fogatok világbajnok­ságát. * Szép sikert aratott Szekeres Pál, a vasutasok 25 éves, balkezes tőrvívó­ja. Nagyszerű akciókkal, villogó for­mában nyerte a Törley Kupa viadalt, amely a Világ Kupa versenyek egyi­ke. A döntőt ünnepélyes külsőségek között a Vigadó dísztermében ren­dezték.- * Törőcsik András, a külföldet is megjárt, immár 34 éves, 42-szeres vá­logatott újpesti középcsatár az MTK- ban próbálta folytatni pályafutását. Egyre jobb formába lendült, ám Ta­tabányán, az egyik hátvéd kíméletlen belemenése után lábtörést szenve­dett. * Serdián Koczka Zsuzsa, a Svájc­ban letelepedett evezős bajnoknő száz sporttémájú absztrakt festmé­nyét adományozta a Sportsegély Ak­ciónak. A közel egymillió forint érté­kű képeket kiállításon bocsátották áruba, s a befolyt összeget az akció kapta. A sportsegély az arra rászoru­ló sérült, megbetegedett sportembe­reket támogatja. A vállalkozások korát éljük, s ez alól a sport sem kivétel. Nánay Zol­tán ismert sportember Sport Szakmai Tanácsadó Szolgálatot hozott létre. Különféle tudományágak - mint például a lélektan, biológia, számí­tástechnika, meteorológia - művelői­nek segítségével és aktív közreműkö­désével próbálnak választ adni a sportvilágban felmerülő különféle kérdésekre. Elsősorban a labdarúgás­ban és a labdajáték sportágakban működő edzők, s egyben játékosok gondolkodásmódját szeretnénk he­lyes irányba terelni, a fejlődést előse­gíteni. Többek között vállalkoznak annak felmérésére, hogy egy labda­rúgócsapat a mérkőzés melyik idő­szakában, hogyan kapja a gólokat? A felmérésből azután a csapat szakve­zetése levonhatja a szükséges követ­keztetéseket. De arról is szó lehetne, hogy vizsgálat tárgyává tennék a lab­darúgó-játékvezetők vagy akár játé-Polgár Judit, a nemzetközi sakk­élet fiatal világklasszisa és a világbaj­nok Garri Kaszparov érdemelte ki a sakkozók Oscar-díját, amelyet min­den esztendőben a legkiválóbbak kapnak. A nemzetközi szakértők Pol­gár Judit robbanékony fejlődését az exvilágbajnok Bobby Fischeréhez hasonlítják. * Martinék János, a szöuli kétszeres aranyérmes és Mizsér Attila, az öttu­sa bajnokcsapat másik versenyzője kettős győzelmet aratott a San Anto­­nióban rendezett nemzetközi viada­lon. A magyar öttusázók a nemzetkö­zi erőpróbák sorával készülnek az augusztusi, hazai környezetben ren­dezendő világbajnokságra. * Repka Attila, a diósgyőriek 68 ki­lós birkózója az olimpiai ezüstérmes dél-koreai Kim Szun Mun legyőzésé­vel nyerte a Matura-emlékversenyt. A viadalon Matura Mihályra, a bir­kózók egykori szakvezetőjére, a szö­vetség elnökére emlékeznek évről év­re. * Súlyos veszteség érte a magyar sportot: életének 62. évében elhunyt Hódos Imre olimpiai bajnok birkó­zó, aki 1952-ben légsúlyban nyert aranyérmet. A minden tekintetben kiváló debreceni sportember később bíróként is a legjobbak egyike volt. Még Szöulban is tevékenykedett. Ko­rai, váratlan halála mély részvétet keltett. kosok meteorológiai frontérzékeny­ségét. Az adatok értékelése ugyan­csak hasznos segítséget nyújthatna. Első lépésként már a közeljövőben megjelenik a „Sport szakmai taná­csok” című módszertani kiadvány, amelyet edzőkhöz, sportvezetőkhöz, sőt játékosokhoz is eljuttatnak majd.- A szolgálat akkor lehet eredmé­nyes, ha ebben a munkában minél több, a sporthoz kapcsolódó tudo­mányággal foglalkozó szakember résztvesz, hiszen egy-egy felmerülő kérdésre sokoldalúan megvilágított választ, értékelést igyekszünk majd adni - magyarázta Nánay Zoltán. - Éppen ezért kérem a külföldön élő magyar sportembereket is, kapcso­lódjanak be a tanácsadó szolgálat te­vékenységébe. A Sport Szakmai Tanácsadó Szol­gálat címe: Nánay Zoltán, 1077 Bu­dapest, Rózsa Ferenc utca 27. A jelent­kezőket írásban tájékoztatják a szol­gálat tevékenységéről. A minap kedves ünnepség s: 'nhe­­lye volt a Magyar Olimpiai Bizottság új, Gellért-hegyi székháza. A teljesen újjávarázsolt villa tanácstermében köszöntötték Sárkány Miklóst, az 1932-ben és 1936-ban olimpiai baj­nokságot nyert magyar vízilabda-vá­logatott egykori világhírű játékosát, a póló nemzetközi szaktekintélyét. Az egykori technikás hátvéd Schmitt Pál főtitkártól vette át a Nemzetközi Olimpiai Bizottság impozáns jelvé­nyét. A kétszeres bajnok kettőt is ka­pott, az egyiket 1932-es, a másikat 1936-os évszámmal, a magyar póló Los Angelesben és Berlinben aratott diadalainak emlékére.- Büszkén viselem majd ezt a két jelvényt - mondta a 81 évesen is kifo­gástalan egészségi állapotnak örven­dő Sárkány Miklós, akit pedig vala­ha, tizenéves kisfiúként az aggódó nagymama szívspecialistával vizsgál­tatott meg, s akit annak rendje és módja szerint három hónapra eltil­tottak a Rudas uszodabeli edzések­től. Ez a kényszerszünet azután ké­sőbb is mindig óvatosságra ösztön­zött. Kíméltem magam, s ezért még szeretett kapitányunk, Komjádi is azt hitte társaimmal együtt, hogy nem szeretek úszni - mesélte nevetve Sár­kány Miklós baráti beszélgetésünk alkalmával. A játékot, a pólót termé­szetesen annál jobban megkedvelte, s az tulajdonképpen egész életét betöl­tötte. Nemcsak a medencében, hanem a parton is a póló legkiválóbbjainak egyike volt. Közvetlenül a háború be­fejezése után a már elhunyt Bródy György, a remek kapus, és Fagyas Miklós társaságában a szövetség, a vízilabda újjászervezésén fáradozott. Még csak csónakkal tudtak átjárni a Margitszigetre, de működőképes ál­lapotba hozták az uszodát, előkerült a labda, s az egykori hátvédből ügy­vezető lett. A játékosokat igyekezett a négy nagy pólós csapat, a Ferenc­város, az Újpest, az MTK és a Vasas között elosztani, hogy a nemzetközi elszigeteltségben komoly hazai vetél­kedés alakuljon ki, és a magyar vízi­labda megvédje világelsőségét. Iga­zán nem rajta múlt, hogy Fábián De­zső, az egyébként nagyszerű hátvéd az olaszok elleni sorsdöntő mérkőzé­sen, az utolsó pillanatokban megítélt négyméteresnél kiejtette a labdát a kezéből és így a csapatnak csak ezüstérem jutott a londoni olimpián. Sárkány Miklós azonban mégis Je­­mondott, s kedvenc klubjában, Új­pesten, a későbbi Dózsa csapatánál edzősködött tovább. Sikerrel vigasz­talódott, hiszen a lila-fehéreket hét alkalommal vezette a bajnoki címig, s kétszer nyerték el a kupát is. Azután 1957 februárjában előbb Bécsbe, később Wuppertalba került, ahol végül a nyugatnémet válogatott szakvezetője lett. - Életem egyik leg­kínosabb élménye marad az a bizo­nyos 3:3-as döntetlen, amelyet Münchenben, az olimpián játszot­tunk a magyar válogatott ellen. Igaz, ez a döntetlen az általam irányított csapat számára nagy diadalt jelen­tett, viszont ennek az elvesztett pont­nak a révén a magyar együttes a meg­érdemelt olimpiai bajnokság helyett csak második lett - emlékezett Sár­kány Miklós, aki jelenlegi lakhelyén, Bécsben, ma is alapos reggeli torná­val kezdi napjait. Ami pedig az olimpiai jelvényeket illeti, az elmúlt évben beszámoltunk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nagyszerű kezdeményezéséről, Sama­ranch elnök újításáról. A testület az olimpiai család összetartozásának erősítése, a hagyományok ápolása ér­dekében döntött e jelvény elkészíté­séről, hogy azokat az újkori nyári, valamint a téli játékok dobogós, ér­mes helyezettjeinek adományozzák. Az egyes nemzeti olimpiai bizottsá­goktól bekérték a még életben lévő dobogós helyezettek névsorát, és en­nek alapján 1988 tavaszán küldték szét a jelvényeket. A Magyar Olim­piai Bizottság címére összesen 644, közöttük 210 aranyjelvényt küldtek el. A jelvényeket a Budapesti Kong­resszusi Központban rendezett han­gulatos összejövetelen, ünnepélyes keretek között adták át tulajdonosa­iknak. Akadtak szép számmal, akik más irányú elfoglaltság miatt nem lehet­tek jelen, mások külföldön élnek. De a Magyar Olimpiai Bizottság takaros otthonában (1118 Budapest, Balogh Tihamér utca 4. Telefon: 86-80-00) szeretettel várnak minden érdekeltet. Tavaly ősszel, a Magyar Atlétikai Club hagyományos, első alkalommal Magyarországon rendezett találkozó­ján a Bécsben letelepedett Ivády Sándor és a San Franciscóból haza­tért Tarics Sándor, a két kiváló pólós vette át a jelvényt. Több jelvény azonban máig várja külföldön élő, jogos tulajdonosát... így például Keleti Ágnesnek, min­den idők legeredményesebb magyar tornásznőjének 4 arany, 2-2 ezüst és bronzjelvényét Schmitt Pál a tervek szerint júniusban viszi majd el Tel Avivba, ahol az Izraeli Olimpiai Bi­zottság felkérésére az olimpiai aka­démián tart előadást. A tornásznőknél maradva, a Los Angelesben élő Köröndi Margit, ugyancsak nyolc jelvény tulajdonosa (2 arany 2 ezüst, 4 bronz), s a San Éranciscóban letelepedett Bodó Andrea pedig Melbourne-ben volt a győztes kéziszercsapat tagja, s az összetett versenyben ezüstöt szerzett együttes versenyzője. De nem vette át még érmét Király Ede, a kiváló műkorcsolyázó és part­nernője Kékessy Andrea sem, mind­ketten Kanadában élnek. Kedves bajnokok és dobogós he­lyezettek, tessék jelentkezni! Az im­pozáns jelvény nemcsak szép emlék, hanem egyben az olimpiai családhoz való tartozás jelképe is! VAD DEZSŐ 29 SPORT SZAKMAI TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom