Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-05-08 / 9. szám

M agyarország nyugati ré­szén, különösen a termé­szeti szépségekben és műemlékekben gazdag Vas megyében egyre több újjávarázsolt kastély várja a romantikát kedvelő vendégeket. Néhány évvel ezelőtt hirdette meg Vas Megye Tanácsa az úgy­nevezett „kastélyprogramot” az­zal a céllal, hogy 43 pusztulásra ítélt, gazdátlan kastélyát közös erővel megmentsék és hasznosít­sák az utókor számára. Ennek köszönhető, hogy vállalkozó ked­vű magánosok és vállalatok, ha­zai és külföldi üzletemberek ele­gáns hoteleket, hangverseny- és kiállítótermeket, üdülőket és kon­ferencia-központokat alakítottak ki az eredeti formájukban helyre­állított ódon kastélyokban. Szombathelytől alig egy félórá­nyira, a kedves kis község, Vasz­­széchény két kastéllyal is büszkél­kedhet. Az egyik ma vállalati üdülő, a másik családi vállalko­zásban működő reprezentatív ho­tel - ide igyekszünk. Az ó-Eber­­gényi barokk kastély a dokumen­tumok tanúsága szerint középko­ri alapokon épült 1750 körül. Újori története öt évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy budapesti házaspár bekopogtatott a Vas megyei tanács ajtaján...- Első látásra beleszerettünk - meséli nevetve a házigazda, Hor­váth Mátyás. - Akkoriban egyre - másra ajánlották fel a használa­ton kívüli kastélyokat, s a felesé­gemmel hétvégi programként sor­ra felkerestük ezeket. Megdöb­bentünk azon, micsoda értékek pusztultak el az elmúlt évtizedek­ben! Eljutottunk Vas megyébe is és ehhez a kastélyhoz, amit akkor bútorraktárnak használtak. Ré­mes állapotban volt a parkkal együtt, ennek ellenére azonnal döntöttünk.- Hogy volt bátorságuk egy ilyen vállalkozásba kezdeni?- Említettem, hogy a felesé­gemmel együtt beleszerettünk és az egész család összefogott. A szülők is pénzzé tették mindenü­ket, mi is a pesti lakásunkat, és családi vállalkozásban elkezdtük a munkát. A napi megélhetésün­ket a budapesti kis háztartási üz­let fedezi, amit a feleségem üze­meltet. A kastély állami tulajdon­ban maradt, 50 évre béreljük. Azt vállaltuk, hogy az Országos Mű­emléki Felügyelőség (OMF) elő­írásai alapján, eredeti formájá­ban helyreállítjuk és közösségi célokra hasznosítjuk. A szálloda és étterem mellett egy olyan galé­riát terveztünk, amelyben a kor­társ művészek alkotásait kiállít­hatjuk és forgalmazhatjuk. Ma már csak elképzelni tud­juk, mennyi munka és áldozat árán jutott el ez a jó értelemben véve megszállott házaspár a je­lenhez. Először a háromhektáros parkot varázsolták újjá, aztán kezdődhetett a tatarozás. A mun­kák nagy részét házilagosan vé­gezték, és csak szakiparosokat al­kalmaztak. A kastély dísze, amely a legtöbb gondot is okozta, az emeleti díszterem, hatalmas fres­kóival. Itt már az OMF szakem­bereire vár a műemléki restaurá­lás. Ha elkészül, reprezentatív rendezvényeket, hangversenyeket és konferenciákat rendeznek majd itt, s a mellette lévő terem­ben valamikor színházi előadáso­kat. Ezek persze még csak meg­valósításra váró álmok. A szobák a mai igényeknek megfelelő ké­nyelemmel, ugyanakkor ideillő berendezéssel várják vendégei­ket, a fogadó, az étterem elegáns, ízléses és nagyon hangulatos. A személyzet jelenleg inkább csak alkalmi, egyes rendezvényekre vettek fel szakácsot, pincért. Egyébként a családtagok a min­denesek. Horváth Mátyás még nem elégedett az eredménnyel, bár volt már itt konferencia, es­küvő, álarcos bál, turistacsopor­toknak ebéd, vacsora. A galéria is megnyílt, egyre több művész kül­di el munkáit, örülnek az újabb lehetőségnek, hogy alkotásaikat megismerik, sőt vevőre is talál­nak. Ám váratlanul meglepő for­dulat következett, a kastély egy időre ismét bezárta kapuit. Hor­váth Mátyás ugyanis üzleti kap­csolatba lépett egy bankkal; s az eredmény? 1989 nyarán három­­csillagos hotel nyitja meg kapuit. Ha már a titkos vágyak is telje­sülnek, a Horváth házaspár to­vább álmodik: hátha jelentkezik egy újabb partner, akivel felépít­hetik a kastély másik szárnyát, amelyben 40 szobás gyógyszállót alakíthatnának ki. Valamikor arról volt nevezetes Vasszéchény, hogy Török Bálint íródeákja, Mártonfalvy Imre itt kezdte el emlékiratait írni, de ha most kérdezősködünk, csak Hor­­váthékról beszélnek - irigykedve vagy elismeréssel. ZIKA KLÁRA FOTÓ: FÉNYES TAMÁS 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom