Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-05-08 / 9. szám
tem az egész világon nincs még egy ország, ahol hasonló lenne a hazai és külföldi vadászok aránya. Gondoljuk csak meg! Olaszor szágban kétmillióan vadásznak, Franciaországban szintén kétmillióan, az NSZK-ban 300 ezren. Ha náluk is arányosan annyi külföldi vadászt engednének be, mint mi, akkor Olaszországban és Franciaországban nyolcszázezer, az NSZK-ban pedig több mint százhúszezer idegen vadászhatna. Erről persze szó sem lehet sehol.-A mi helyzetünkben talán örülni kellene, hogy ilyen nagy az érdeklődés a magyarországi vadászati lehetőségek iránt.- Önmagában a nagy kereslet nem jelent semmit. Sajnos a szolgáltatásaink színvonala gyakran elmarad az igényektől. így aztán néha megjelennek a magyar vadászatokról kemény bírálatok is külföldi szaklapokban, és ez sokat árt nekünk, ha a jövőre is gondolunk.- Ön szerint tudnánk még több külföldi vadászt fogadni, ha lenne rá igény ?- A jelenlegi vadgazdálkodás mellett nem. Előbb ezen kellene változtatni, méghozzá sürgősen.- Pedig úgy tudom, hogy Európában kevés helyen jut egy vadászra 300 hektárnyi terület, ami igen magas arány.- Az igaz, de arról se feledkezzen meg, hogy a vadgazdálkodásunk milyen. Finoman fogalmazva túlságosan is „külterjes”, vagyis, amit a jó isten megteremtett, az van, de tőkét ebben az ágazatban hosszú időn keresztül csak az állami vadászterületeken fektettek be, amely az ország vadászterületeinek csak 18%-át teszi ki. így aztán az apróvadállomány egyre csökken, s ma ott tartunk, hogy apróvadból, fogolyból, fácánból, nyálból a legjobb évben sincs a fele vagy töredéke sem annak, mint - mondjuk a hatvanas évek közepén volt.- Ki a felelős a fogyatkozó vadállományért?- Válaszként csak egyetlen tényt említenék: a vadászterületek 82-83 százaléka a vadásztársaságokhoz tartozik. Közel hétszáz ilyen szervezet van Magyarországon, s közülük kevesek érdeke, hogy a vadgazdálkodásba tőkét fektessen be, netán fejlesszen vagy előrelátóan gazdálkodjon a vadállománnyal. Mint említettem, a vadászterületek túlnyomó többségében a vadásztársaságok gyakorolják a vadászati jogot. Pedig a vadászatvadgazdálkodás megbecsülése fontos dolog lenne. A vadexport többet jövedelmez hazánknak mint a fűszerpaprika, a téliszalámi és a méz kivitele együttesen, és még koránt sincsenek kiaknázva a piaci lehetőségek.- Úgy hírlik, a Vad-Coop-nak konkrét elképzelése van a vadgazdálkodás korszerűsítésére.- Valóban. És elképzeléseink megvalósításához már hozzá is láttunk. Első lépésként a múlt év decemberében egy új vadásztársaságot hoztunk létre, amelynek azóta már két és fél ezer tagja van. A Vad-Coop Bérkilövő társaságnak bárki tagja lehet, ha lefizeti az ötezer forintos belépési díjat. Úgy tervezzük, hogy állampolgári jogon lehessen vadászni.-Nem túlságosan sok az ötezer forint? A Magyar Vadászok Országos Szövetségénél például mennyi a „belépődíj"?-Elvileg 1000-1200 forint. Azért elvileg, mert ezek a vadásztársaságok megközelíthetetlenek, szinte reménytelen oda bejutni.- Igaz, hogy új vadásztörvény megalkotását is sürgetik?- Nemcsak sürgetjük, hanem a megalkotásában is tevékenyen szeretnénk résztvenni. Az új törvény lényege, hogy aki ahhoz kedvet érez, hogy vadgazdálkodjon, és aki tőkét fektet a vadgazdálkodásba, az abból hasznot is húzhasson. így nem rekednének a termelőszövetkezetek és egyéb gazdaságok a vadgazdálkodáson kívül. Egyébként vállalatunknak számos elképzelése van, amelyhez hazai és külföldi társakat keresünk. Szeretnénk vadaskerteket létesíteni, vadászkúriakastélyláncot kiépíteni és vadhúsfeldolgozó üzemet létrehozni. A vadaskert létesítésénél például a befektetett 150 ezer dollár 3 év alatt megtérül. A befektetéseket a Vad-Coop koordinálja. Terveink iránt máris több országból érdeklődnek komolyan. Reméljük, tárgyalásaink eredményesek lesznek, és hamarosan vegyes vállalat formájában működünk majd tovább.- Ezek szerint önök is bekapcsolódnak az idegenforgalomba ?- Egyrészt van egy saját utazási irodánk; másrészt minden igényt kielégítő régi kúriák, kiskastélyok építésével, üzemeltetésével szeretnénk foglalkozni. Régi kisbirtokosházakat vásárolunk meg, majd ezeket úgy átalakítjuk, hogy az ottani szolgáltatások egy 3-4 csillagos szállodáéval vetekedjenek. Arra is ügyelünk, hogy a családdal érkezők se unatkozzanak, tehát lehet majd vadászni, horgászni, sportolni és szórakozni. Meggyőződésünk, hogy az ilyen vadászati és üdülési lehetőség iránt a tengerentúlról is sokan érdeklődnének. Az első ilyen létesítmény hamarosan elkészül Balatonszőlősön.- Elazánkra akkor figyeltek fgl először, amikor 1971-ben megrendeztük az első vadászati világkiállítást. A szakemberek szerint azóta is ebből a hírnévből élünk.- Ez így igaz. Pedig időközben csak romlott a helyzet: - mint említettem - csökkent az apróvadállomány és nem vagyunk olyan olcsóak, mint a korábbi években. A hetvenes évek elejétől tódultak hozzánk a külföldi vadászok és kellemes benyomásokkal távoztak. Nekünk meggyőződésünk, és ezért mindent el is követünk, hogy ismét visszaszerezhetjük régi, jó hírünket, ha gyorsan cselekszünk. ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA FOTÓ: MAGYAR FERENC 19
