Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-03-20 / 6. szám

FŐZŐCSKE Az ELEKTRÓDA Kft. hegesztéstechnikával áll a vevők rendelkezésére:- Védőgázas hegesztőgépek,-tartozékok- Hegesztő­transzformátorok- Plazmavágók- Ponthegesztők- Akkutöltők- Transzformátor­toroidok- Alkatrészek, segédanyagok- Kötőelemek- Csiszolóáruk Hegesztési rendszerek! Technológiák! Szaktanácsadás! Cím: 1068 Bp. VI., Rippl-Rónai u. 32. Tel.: 127-673 1068 Bp. VI., Szív u. 47. 3000 Hatvan, Mészáros L. u. 5. „Vasi Ligetes, dimbes-dombos tájakon ke­resztül vezet az út Sopronból dél felé. Nagycenknél parkkal, kőfallal körülvett 18. századi kastély tűnik elénk: a Szé­chenyi grófok hajdani otthona. Sokat tartózkodott itt Széchényi Ferenc gróf, a Nemzeti Múzeum alapítója és fia, Széc­henyi István, akit Kossuth Lajos neve­zett el „a legnagyobb magyarénak. A kastély egy részében ma Széchenyi-mú­­zeum van, más része elegáns hotel. Ké­sőbb festői dombságok következnek, majd egy városka, amely szinte teljes egészében műemlék: Kőszeg. Középkori házak, barokk templomok, az egyik tér sarkában a hajdani postamester háza áll: onnan indultak a „delizsánszok” Bécsbe, Pestre, Pozsonyba. Áll a vár is, amelynek falai mögül Jurisics Miklós nyolcszáz vitézével verte vissza 1532- ben a török sereg ostromát. A Strucc Szálló is megvan még, amelynek öles fa­lai mögött Liszt Ferenc szállt meg haj­danán. Itt már abban az országrészben já­runk, ahol bármely témáról essék is szó, minduntalan elhangzik az a jelző, hogy „vasi”. A népviselet, az ízlés, és a humor is „vasi”. Legfőképpen pedig az a fajta tolerancia, amely szép harmóniába tud ötvözni magyar, stájer, szlovén szokáso­kat, hagyományokat, nyelvjárásokat - és ízeket. Maga a „vasi” szó abból ered, hogy az egész környék Vas megyéhez tartozik. Ez a közigazgatási meghatáro­zás voltaképpen egy illúzión alapszik. Hiszen a megye onnan nyerte nevét, hogy székhelye egy Vasvár nevű - egyébként ma is létező - városka volt, amelyben a környéken termelt nyersvas királyi raktározó- és elosztóhelye műkö­dött, nem kevesebb, mint hatszáz eszten­dővel ezelőtt. A vastermelés régen meg­szűnt azóta, a megye székhelye sem Vas­vár, hanem a várossá növekedett Szom­bathely. De a „vasi” jelző megmaradt. Sőt jelentése igencsak bővült, sokféle ár­nyalattal finomodott is. Különösen, ami a kosztot illeti. Nem vendéglőben, hanem egy kedves „főzőasszony” konyhájában történt a hamisítatlan „vasi” ízekkel való első is­merkedésem. Ezen a vidéken (mint Ma­gyarország sok más részében is) szokás, hogy amikor lakodalom, keresztelő vagy más olyan esemény adódik, amelynek alkalmából ünnepi evészetre gyűlnek össze az emberek, valamely kiváló ízlé­séről ismert „főzőasszonyt” hívnak meg, hogy készítse el az ételeket és süsse meg a süteményeket. Egy jeles főzőasszony megtisztelt azzal, hogy a vasi konyha legjobb ízeit magában foglaló ebédet fő­zött számomra: a fogások receptjei, ké­szítésmódja anyáról lányára öröklődik családjában, nemzedékek óta. Az „ismerkedés” csirkelevessel kezdő­dött, amely finom ízű, gyomorvidító be­vezetésnek bizonyult. A darabokra vá­” ízek gott csirkét csontlében tette fel főni, le­habozta, sóval és apróra vágott petrezse­lyemmel ízesítette, s amikor megfőtt, tej­föllel, liszttel, tojássárgával habarta be. A hozzá járó almát meghámozta, s koc­kára vágva egy kevés cukorral külön főzte meg, csak annyira, hogy túlságo­san ne puhuljon meg, ezután az almát és levét a leveshez töltötte és óvatosan el­keverte. Frissen, melegen tálalta. Az enyhe ízű csirkeleves, amelyben alighanem a szomszéd stájer konyha ha­tása érződött, jó bevezető volt a vasi pe­csenyéhez, amely viszont fűszeres ízei­vel a magyar konyha jellegzetes fogása. A szép sertéscombszeletek már előző es­te óta fokhagymás-tejes páclében áztak, elkészítésükkor paprikás lisztben alapo­san megforgatták őket, majd forró zsira­dékban sültek szép pirosra. A fokhagy­más páclé ízét jól festette alá a házilag készült kovászos uborka. Mindezek után rétes következett, mégpedig kétféle, eredeti „vasi” válto­zatban. Az egyik erősen borsozott, fű­szerezett tört burgonyával volt töltve, a másikban tejföllel dúsított omlett volt a töltelék. RECEPTEK Haramialeves Hozzávalók: 1 kg marhafartő, 1 kg sertéscsont, 1 nagy fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 100 gr lecsó, 600 gr leveszöldség, 200 gr zeller, 1 csomag petrezselyem, 1 evőkanál zsiradék, só, törött bors. A csontot és a kockára vágott marha­­fartőt leforrázzuk, hideg vízben feltesz­­szük főni. A zöldséget megtisztítjuk, fel­vágjuk, zsiradékban átpároljuk, majd a megfőtt csonthoz és húshoz adjuk. Sóz­zuk, borsozzuk, hozzáadjuk a zellert, vö­röshagymát, lecsót, készre főzzük. Betét­nek eperlevéltésztát főzünk belé. Vasi pecsenye Hozzávalók: 8 szelet sertéscomb, 2 evőkanál liszt, késhegynyi pirospaprika, 200 gr tej, 2 gerezd fokhagyma, só, tö­rött bors. A sertéscombszeleteket kiverjük, be­sózzuk, leöntjük a fokhagymával, bors­sal ízesített tejjel. Egy fél napig hideg helyen állni hagyjuk. Elkészítéskor pap­rikás lisztben megforgatjuk, bő zsira­dékban kisütjük a hússzeleteket. *„Rösz­­tivel” és savanyúsággal tálaljuk. „Röszti", körítésnek A meghámozott burgonyát a reszelő legnagyobb fokán vagy tökgyalun lere­szeljük. Megsózzuk és kevés olajjal ösz­­szekeverjük. Serpenyőben kevés zsiradé­kot forrósítunk és közepes lángon olyan lepényt sütünk a reszelt burgonyából, mint egy vastag palacsinta. Lehetőleg egyben fordítjuk meg, hogy mindkét ol­dala ropogósra piruljon. HALÁSZ ZOLTÁN 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom