Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-03-20 / 6. szám
FŐZŐCSKE Az ELEKTRÓDA Kft. hegesztéstechnikával áll a vevők rendelkezésére:- Védőgázas hegesztőgépek,-tartozékok- Hegesztőtranszformátorok- Plazmavágók- Ponthegesztők- Akkutöltők- Transzformátortoroidok- Alkatrészek, segédanyagok- Kötőelemek- Csiszolóáruk Hegesztési rendszerek! Technológiák! Szaktanácsadás! Cím: 1068 Bp. VI., Rippl-Rónai u. 32. Tel.: 127-673 1068 Bp. VI., Szív u. 47. 3000 Hatvan, Mészáros L. u. 5. „Vasi Ligetes, dimbes-dombos tájakon keresztül vezet az út Sopronból dél felé. Nagycenknél parkkal, kőfallal körülvett 18. századi kastély tűnik elénk: a Széchenyi grófok hajdani otthona. Sokat tartózkodott itt Széchényi Ferenc gróf, a Nemzeti Múzeum alapítója és fia, Széchenyi István, akit Kossuth Lajos nevezett el „a legnagyobb magyarénak. A kastély egy részében ma Széchenyi-múzeum van, más része elegáns hotel. Később festői dombságok következnek, majd egy városka, amely szinte teljes egészében műemlék: Kőszeg. Középkori házak, barokk templomok, az egyik tér sarkában a hajdani postamester háza áll: onnan indultak a „delizsánszok” Bécsbe, Pestre, Pozsonyba. Áll a vár is, amelynek falai mögül Jurisics Miklós nyolcszáz vitézével verte vissza 1532- ben a török sereg ostromát. A Strucc Szálló is megvan még, amelynek öles falai mögött Liszt Ferenc szállt meg hajdanán. Itt már abban az országrészben járunk, ahol bármely témáról essék is szó, minduntalan elhangzik az a jelző, hogy „vasi”. A népviselet, az ízlés, és a humor is „vasi”. Legfőképpen pedig az a fajta tolerancia, amely szép harmóniába tud ötvözni magyar, stájer, szlovén szokásokat, hagyományokat, nyelvjárásokat - és ízeket. Maga a „vasi” szó abból ered, hogy az egész környék Vas megyéhez tartozik. Ez a közigazgatási meghatározás voltaképpen egy illúzión alapszik. Hiszen a megye onnan nyerte nevét, hogy székhelye egy Vasvár nevű - egyébként ma is létező - városka volt, amelyben a környéken termelt nyersvas királyi raktározó- és elosztóhelye működött, nem kevesebb, mint hatszáz esztendővel ezelőtt. A vastermelés régen megszűnt azóta, a megye székhelye sem Vasvár, hanem a várossá növekedett Szombathely. De a „vasi” jelző megmaradt. Sőt jelentése igencsak bővült, sokféle árnyalattal finomodott is. Különösen, ami a kosztot illeti. Nem vendéglőben, hanem egy kedves „főzőasszony” konyhájában történt a hamisítatlan „vasi” ízekkel való első ismerkedésem. Ezen a vidéken (mint Magyarország sok más részében is) szokás, hogy amikor lakodalom, keresztelő vagy más olyan esemény adódik, amelynek alkalmából ünnepi evészetre gyűlnek össze az emberek, valamely kiváló ízléséről ismert „főzőasszonyt” hívnak meg, hogy készítse el az ételeket és süsse meg a süteményeket. Egy jeles főzőasszony megtisztelt azzal, hogy a vasi konyha legjobb ízeit magában foglaló ebédet főzött számomra: a fogások receptjei, készítésmódja anyáról lányára öröklődik családjában, nemzedékek óta. Az „ismerkedés” csirkelevessel kezdődött, amely finom ízű, gyomorvidító bevezetésnek bizonyult. A darabokra vá” ízek gott csirkét csontlében tette fel főni, lehabozta, sóval és apróra vágott petrezselyemmel ízesítette, s amikor megfőtt, tejföllel, liszttel, tojássárgával habarta be. A hozzá járó almát meghámozta, s kockára vágva egy kevés cukorral külön főzte meg, csak annyira, hogy túlságosan ne puhuljon meg, ezután az almát és levét a leveshez töltötte és óvatosan elkeverte. Frissen, melegen tálalta. Az enyhe ízű csirkeleves, amelyben alighanem a szomszéd stájer konyha hatása érződött, jó bevezető volt a vasi pecsenyéhez, amely viszont fűszeres ízeivel a magyar konyha jellegzetes fogása. A szép sertéscombszeletek már előző este óta fokhagymás-tejes páclében áztak, elkészítésükkor paprikás lisztben alaposan megforgatták őket, majd forró zsiradékban sültek szép pirosra. A fokhagymás páclé ízét jól festette alá a házilag készült kovászos uborka. Mindezek után rétes következett, mégpedig kétféle, eredeti „vasi” változatban. Az egyik erősen borsozott, fűszerezett tört burgonyával volt töltve, a másikban tejföllel dúsított omlett volt a töltelék. RECEPTEK Haramialeves Hozzávalók: 1 kg marhafartő, 1 kg sertéscsont, 1 nagy fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 100 gr lecsó, 600 gr leveszöldség, 200 gr zeller, 1 csomag petrezselyem, 1 evőkanál zsiradék, só, törött bors. A csontot és a kockára vágott marhafartőt leforrázzuk, hideg vízben felteszszük főni. A zöldséget megtisztítjuk, felvágjuk, zsiradékban átpároljuk, majd a megfőtt csonthoz és húshoz adjuk. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a zellert, vöröshagymát, lecsót, készre főzzük. Betétnek eperlevéltésztát főzünk belé. Vasi pecsenye Hozzávalók: 8 szelet sertéscomb, 2 evőkanál liszt, késhegynyi pirospaprika, 200 gr tej, 2 gerezd fokhagyma, só, törött bors. A sertéscombszeleteket kiverjük, besózzuk, leöntjük a fokhagymával, borssal ízesített tejjel. Egy fél napig hideg helyen állni hagyjuk. Elkészítéskor paprikás lisztben megforgatjuk, bő zsiradékban kisütjük a hússzeleteket. *„Rösztivel” és savanyúsággal tálaljuk. „Röszti", körítésnek A meghámozott burgonyát a reszelő legnagyobb fokán vagy tökgyalun lereszeljük. Megsózzuk és kevés olajjal öszszekeverjük. Serpenyőben kevés zsiradékot forrósítunk és közepes lángon olyan lepényt sütünk a reszelt burgonyából, mint egy vastag palacsinta. Lehetőleg egyben fordítjuk meg, hogy mindkét oldala ropogósra piruljon. HALÁSZ ZOLTÁN 7
