Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-03-20 / 6. szám
m Evek és arcok a magyar labdarúgásban m Sándor Károly, a népszerű Csikar munkában... Csaknem minden mérkőzésen, mint ezúttal is, két őrzője volt... A magyar labdarúgó-válogatott 1902. október 12-én játszotta első hivatalos, nemzetek közötti mérkőzését. A meggypiros mezben pályára lépett tizenegy természetesen Bécsben mutatkozott be. A múlt év őszén pedig már a 129. alkalommal mérte öszsze tudását a magyar és az osztrák válogatott, ami két ország egymás elleni találkozóját illetően világrekord. A magyar csapat a 87 évvel ezelőtti bemutatkozása óta 623 mérkőzésen szerepelt, a mérleg 226 győzelem, 134 döntetlen és 163 vereség. A magyar játékosok 1495 góllal terhelték meg ellenfeleik kapuját, a magyar háló közben 953 alkalommal „zörgött”. Az eddigi 623 mérkőzésen 705 játékos jutott szóhoz. A népszerű Fradiból 117 labdarúgó szerepelt a nemzeti tizenegyben, az Újpesti Dózsa 103, az MTK kereken 100, a Honvéd 70, a Vasas 59, a legjobb vidéki klubok közül pedig a Videoton 20, a Rába ETO 19 játékost adott a válogatottba. A legjobb játékosok örökranglistáját továbbra is Bozsik József, az egyetlen százszoros válogatott vezeti. De kik is alkotják ennek az örökranglistának az élcsoportját? Bozsik József (Bp. Honvéd, 1925— 1978, százszoros válogatott). A háború után, 22 évesen játszott első alkalommal a legjobbak között, s 1962- ben Uruguay ellen, jubileumi mérkőzésén búcsúzott. Annak a híres aranycsapatnak az egyik legjobbja volt, amely a Wembley stadionban 6:3-as szenzációs győzelemmel fosztotta meg az angolokat kilencvenéves hazai veretlenségüktől. Akkoriban a világ első számú játékosai között emlegették nevét. Jobbfedezetet játszott, a támadásokat szinte zseniálisan indította, labdáinak „szeme volt”. Edzői pályafutásában betegsége gátolta, rövid ideig szövetségi kapitány is volt. Fazekas László (Ú. Dózsa, 1947, 92). A vékonydongájú újpesti csatár 19 évesen került a válogatottba, amelynek 15 éven át biztos tagja volt. Két világbajnokságon szerepelt, szélső létére több ízben volt gólkirály. Kilenc évvel ezelőtt, hivatalos engedéllyel szerződött Belgiumba, ahol előbb játszott, majd edzősködött. Időközben felvette a belga állampolgárságot. Grosics Gyula (Bp. Honvéd, Tatabánya, 1926, 86). A Dorogon született sportember minden idők egyik legjobb magyar kapuvédője. Azzal az újítással is szolgált, hogy kiválóan irányította a védelmet, s szükség esetén kapujából messze kifutva hárította az ellenfél támadásait. Három világbajnokságon szerepelt, de azon a bizonyos 1954-es világbajnoki döntőn hárítható gólt kapott. A pályán kívül sok nehézséggel kellett megküzdenie, 1955-ben például mai napig tisztázatlan körülmények között egy évre eltiltották csempészés vádjával. A Volán Sportklub nyugdíjas elnöke. Puskás Ferenc (Bp. Honvéd, 1927, 84). Az egykori „száguldó őrnagy” 84 válogatott mérkőzésén 83 gólt szerzett, ami utolérhetetlen világrekord. Minden idők egyik legjobb, ha nem a legjobb magyar labdarúgója. Aki 1958-tól a Real Madrid világhírű csapatának is erőssége -volt. Személyét legendák övezik. A nyolcvanas évek elejétől kezdve több ízben járt idehaza. Edzői pályáját nem kísérte szerencse. Jelenleg labdarúgó-iskolát vezet Ausztráliában. Mátrai Sándor (Ferencváros, 1932, 80). Sportpályafutását atlétaként kezdte, s gyorsaságát később a futballban is hasznosította. Csatárból lett hátvéd, aki három világbajnokságon szerepelt, a becsúszószerelések mestere. Visszavonulása óta a vendéglátóiparban dolgozik. Sipos Ferenc (MTK, Bp, Honvéd, 1932, 77). Játékostársai „Tüdő” néven emlegették ezt a megbízható védőt, aki magyar rekordként megszakítás nélkül 57 alkalommal volt válogatott. Megbízható játékát méltán emlegették példaként. A futballtól nem szakadt el, kis csapatoknál edzősködik. Bálint László (Ferencváros, 1948, 76). Társaitól a „Báró” nevet érdemelte ki elegáns játékáért, okosan, jól irányított magánéletéért. Megbízható labdarúgó volt, aki 1979-ben a magyar focisták közül elsőként kapott engedélyt arra, hogy külföldre szerződjön. Hosszú éveket töltött Belgiumban, majd Franciaország ban, onnan hazatérve, a mexikói vi lágbajnokságot követő időszakbat szövetségi kapitány lett, de kellő ta pasztalat hiányában kudarcot vallott s 1988 nyarán, a szövetség vezetésé ben történt változás során lemondot tisztségéről. Bene Ferenc (Ú. Dózsa, 1944, 76) Tokióban, az olimpián tűnt fel, aho 12 góllal segítette győzelemre a ma gyár válogatottat. Sok emlékezetemérkőzése közül az egyik az a brazi lók elleni világbajnoki találkozó volt amin olyan nagyszerű gólt lőtt Liver poolban Gilmar kapujába, s 3:1 -r<. nyert a magyar válogatott. A pályái érezte igazán jól magát, még neg\ venévesen is játszott. Legutóbb rövii ideig Norvégiában edzősködött, je lenleg az újpestiek egyik trénere. Fenyvesi Máté (Ferencváros, 1933 76). A szűkszavú játékos megbízható csapatember volt. Még Puskás mel lett is játszott a válogatottban, de csak később lett állandó tagja a nem zeti tizenegynek. Visszavonulása óta állatorvosi hivatásának él. Albert Flórián (Ferencváros, 1941 75). A „Császár” a magyar futball ed digi egyetlen aranylabdása, akit 1967-ben választottak Európa leg jobb labdarúgójává. Magyar játékos sem előtte, sem azóta nem részesült ilyen elismerésben. Technikai kép zettsége, elegáns játéka révén rászól gált erre a kitüntetésre. Pályafutását súlyos sérülése döntően befolyásolta Engedahl kapus 1969-ben a koppén hágai világbajnoki selejtezőn a lábú ra vetődött, s hosszabb kényszerpihe nőt kellett tartania. Jelenleg a zöld fehérek futballigazgatója, Fia a Fradi ban játszik, de olykor csak a második csapatban kap helyet. Sándor Károly (MTK, 1928, 75). A népszerű Csikar Szegedről, a Móravárosból került fel a kék-fehérekhez. Örök bánata, hogy 1954-ben Sebes Gusztáv, az akkori kapitány nem nevezte és csak nézőként lehetett jelen a világbajnokságon. Robbanékony, csupaszív labdarúgó volt, a Sándor- Hidegkúti jobbszárny sok sikerhez segítette az MTK együttesét is. A hallatlan népszerű sportember visszavonulása óta az öregfiúk mérkőzésein egyszer sem szerepelt, de klubja vezetőségének egyik tagja. így fest a válogatottak jelenlegi örökranglistája, amely az elkövetkezendő években aligha változik. Arra viszont már akár a tavasszal számíthatunk, hogy a magyar válogatott megszerzi az ezerötszázadik gólját. Vajon ki lövi, s melyik mérkőzésen jutunk majd el ehhez az értékes jubileumhoz? VAD DEZSŐ Bozsik József (középen) utolsó fellépése, a századik válogatottsága alkalmával, 1962 tavaszán, Uruguay ellen
